SIKERSZTORIK
A Rovatból

Magyar fotós a Glastonbury-n: „Az emberek ott szelfiztek a képeim előtt, ennél jobb reklámot aligha kaphattam volna”

Váradi Béla már másodjára állított ki a világ egyik leghíresebb fesztiválján – a nagy-britanniai utazó cigányokról készített fotóit tízezrek láthatták óriási plakátokon.

Link másolása

Váradi Béla évekig dolgozott a hazai médiában szerkesztő-riporterként, a 2010-es évek elején azonban úgy döntött, mindent maga mögött hagy és Angliában kezd új életet. Eleinte főként filmes munkákat vállalt, majd fokozatosan a fotózás felé fordult. A nagy-britanniai utazó cigányok mindennapjai két évvel ezelőtt kezdték el foglalkoztatni.

„Akkoriban nagyon magam alatt voltam a koronavírus okozta lezárások miatt, elszigetelődtem a barátaimtól, akikből kint egyébként se volt túl sok. Független filmes munkából egyre kevesebb akadt, a divatfotós megbízásaim szintén megfogyatkoztak. A dokumentarista fotózás viszont nagyon érdekelt” – emlékszik vissza.

Miután Angliába költözött, a hazalátogatásai során évekig fotózta a családját. Ezekből szerkesztett össze egy sorozatot, amit aztán meg abban az évben (vagyis 2021-ben) jelöltek is a Fine Art Photography Awards nevű díj dokumentarista kategóriájában. Ez volt az a pont, amikor eldöntötte, hogy érdemes komolyabban foglalkoznia a dologgal, mert úgy tűnik, van érzéke hozzá.

„Addig nem találkoztam cigányokkal Angliában, pedig akkor már hat és fél éve itt éltem. Manchesterben tartottak egy nagy tüntetést amiatt, mert a Parlament épp egy olyan törvényjavaslatot tárgyalt, ami korlátozta volna a szabad mozgásukat az Egyesült Királyságon belül. Ennek, vagyis a cigányok vándorlásának lovaskocsikkal és mobilházakkal évszázados múltja van. Európában már teljesen kihalt a tradíció, itt azonban fennmaradt.”

Úgy gondolta, érdemes lenne a saját szemével megnézni a tiltakozást és megismerni azokat az arcokat, akik a törvénytervezet elleni harcot vezetik. Amiatt is fontos volt ez számára, mert szeretett volna odakint is közelebb kerülni a romákhoz, hiányzott neki a közeg.

Elment Manchesterbe és sikerült is többekkel megismerkednie a tüntetés szószólói közül. Rajtuk keresztül jutott el a kimondottan a vándorló cigányokra specializálódott Travellers Times című laphoz – ők voltak az elsők, akik megbízást adtak neki egy cigány tematikájú anyagra. Így kezdődött a dokumentarista fotós karriere, amit ma már a fő foglalkozásának tart.

Azóta dolgozott a magyarországi Forbesnak is, saját sorozataiban pedig az utazó cigányok mellett az LMBTQ témák jelennek meg hangsúlyosan. Nemrég, egy jordániai útja során arról is készített anyagot, milyen hatással bír a klímaváltozás az emberek életére egy olyan területen, ahol eleve magas az átlaghőmérséklet.

Közvetíteni a cigány kultúrát a többségi társadalom felé

A Travellers Times elindított egy programot TT Vision néven, aminek keretében újságírókat képeztek tovább. Mivel neki már komoly szakmai múltja és tapasztalata volt, az induláskor felkérték, hogy vegyen részt a program struktúrájának kialakításában. Érdekes, hogy mindezek után tanulóként is felvették, ennek köszönhetően idővel akár a Guardiannál vagy BBC-nél is lehetőséget kaphat.

A program során találkozott Sam Haggertyvel, aki Emma Bray mellett az Unfairground nevű helyszín egyik igazgatója a Glastonbury Fesztiválon.

Sam Haggerty

Haggerty tavaly találta ki, hogy mivel a cigányok reprezentációja rendkívül rossz Angliában (a Travellers Times-on kívül alig foglalkozik velük más médium), ő viszont jó barátságban van velük, lehetőséget ad nekik, hogy bemutathassák a kultúrájukat. 2021-ben szervezte meg először az Atchin Tant, ami helyi cigány nyelven pihenőhelyet jelent.

„Az egyik Travellers Times-os kollégám az utolsó pillanatban kérdezett meg, lenne-e kedvem kiállítani a képeimet. Ráadásul a belépőjegy mellett – amit halandó embernek a lehetetlennel határos megszereznie, annyira gyorsan elfogy minden évben – a szállást, ellátást, utazást is állták. Egészen hihetetlen volt, a felhők felett jártam az örömtől.”

Traveller site (utazók táborhelye) az autópálya szélén, Hastings határában

A feladata annyi volt, hogy válogasson össze néhány képet az egyik friss sorozatából. Abban az évben volt 50 éves egy cigány kislányról szóló könyv, ennek apropóján szerveztek egy fesztivált Hastingsben, amire őt is felkérték kiállítónak. A 24 képből álló sorozatát egyfajta látleletnek szánta a cigányok helyzetéről a XXI. századi Angliában, adta magát, hogy ezt vigye a Glastonburyre is.

Gypsy traveller (utazó cigány) család úton

Balra: tüntetés a londoni O2 Arénánál Jimmy Carr humorista holokausztvicce miatt. Jobbra: fiatal Gypsy lányok a dartfordi Gypsy templom bejáratánál

„Az Atchin Tan első évében A/3-as méretű nyomatokat vittem, amelyeket egy két és fél méter magas, másfél méter széles fekete táblára ragasztottak fel. Ekkor még nem volt kellőképpen kidolgozva a koncepció, hogyan lehetne a lehető leghatékonyabban közvetíteni a cigány kultúrát a többségi társadalom felé. Egy kicsit skanzenszerűre sikerült az egész helyszín, ami vonzotta ugyan az embereket, de nem igazán tudták hová tenni.”

Hagyományok, amelyek ma is élnek

Az idei fesztiválra jóval átgondoltabb tervvel készültek a szervezők, aminek már az előkészítő szakaszába is bevonták. Ráadásul ezúttal plakátméretben prezentálhatta a munkáit, amit óriási szakmai előrelépésként élt meg.

„Már tavaly decemberben elkezdtem a fejemben összerakni egy koncepciót arról, milyen üzeneteket kellene átadnunk és hogyan lehetne ezt vizuálisan megvalósítani. Ekkor még csak reménykedtem benne, hogy újra felkérnek, és szerencsére így is történt.

Január végén hívott fel Sam Haggerty, addigra már elhatároztam, hogy óriásplakátokat szeretnék. De mondanom se kellett neki: ő teljesen magától ugyanezzel az ötlettel állt elő.”

Idén nem egy konkrét sorozatot választott ki, hanem olyan fotókat, amelyek a szándéka szerint tisztán beszélnek az angol cigányok tradícióiról. Már egy héttel a fesztivál kezdete előtt megérkezett a helyszínre, mivel nem volt még tapasztalata abban, hogyan kell ilyen óriási méretű képekkel kitölteni a teret.

„A Glastonbury helyszíne tikkasztóan forró és poros volt, de imádtam együtt dolgozni a hihetetlenül tehetséges cigány műveszekkel, akik közül ki kell emelnem Rose Waudbyt és Harriet Croomot.

Ők a fesztivál megnyitása előtti hetekben naponta néha több mint 18 órát dolgoztak az kiállítás anyagán, nagyon sok segítséget kaptam tőlük.

Persze ennél is jobb volt élvezni a jól megérdemelt pihenést: nap végén például mindannyian lementünk úszni a közeli folyóhoz, ahol sokszor jobb bulik alakultak ki, mintha magán a fesztiválon maradtunk volna.”

Balra Harriet Croom, jobbra Rose Waudby

A vezető képnek kijelölt lovas fotóra egy felirat is került („Traditions that are still alive today”, vagyis „Hagyományok, amelyek ma is élnek”), hogy még egyértelműbb legyen az üzenet. Ez a bizonyos kép az Unfairground területére került 9*6 méteres méretben – egyfajta összekötő kapocsként az onnan 3-400 méterre található Atchin Tannal, ahol további három, 4*3 méteres fotó kapott helyet.

A fogadtatásuk pedig a tavalyinál is pozitívabb volt: „Az emberek ott szelfiztek a képeim előtt, ennél jobb reklámot aligha kaphattam volna. Ráadásul a tiszteletet is megadták nekik: a fesztiválokon az ehhez hasonló nyomatokat általában összefirkálják, vagy odavizelnek. Az én munkáimnál ez egyáltalán nem fordult elő, az ötödik nap végére se tették tönkre őket, ami óriási dolog.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk