SIKERSZTORIK
A Rovatból

Margaret Fenzi: Amikor a sziget azúrkék óceán partját is szemét lepi el, az tettekre késztet minden felelősen gondolkodó embert

A Margaret Fenzi márka megalkotója ma Balin él, legújabb kollekciója az óceánból kihalászott, újrahasznosított PET-palackokból készült.
Rónyai Júlia. Fotó: Margaret Fenzi - szmo.hu
2023. július 01.


Link másolása

Egykor stoppal jött át Erdélyből, majd sikeres üzletasszonnyá vált, de ma már a hobbijából tartja fenn magát a Margaret Fenzi megalkotója, díjnyertes divattervezője. Margaret ma Balin él, és nem csak a sziget csodái inspirálják, hanem a környezetszennyezés káros hatásai ellen való fellépés is. Éppen ezért a legújabb jóga- és fürdőruha kollekciója az óceánból kihalászott, a szelektív hulladékgyűjtésből újrahasznosított PET-palackokból készült.

- Minden forrás nélkül teremtetted meg a lehetőséget, hogy ruhákat készíts, előtte pedig teljesen más területen dolgoztál. Hogyan lesz egy üzletasszonyból pár év alatt divattervező?

- Sokkal inkább tartom magam értékteremtőnek, mint divattervezőnek. Hiszem azt, hogy felül tudok emelkedni a pillanatnyi trendeken és egy tartalmasabb irányzatot hozhatok létre. A magabiztos megjelenést támogatom, önmagunk elfogadását és a saját értékeink, szépségeink hangsúlyozását. Ez több mint divat, ez egy életérzés és egy hosszú távon fenntartható egészségesebb lét. Nem pár év alatt lettem tervező, hanem sok minden hatására, több évtized alatt. Elég nehéz gyerekkorom volt, és az, hogy akkor semmit nem kaptam meg, amire vágytam, valójában mindent megadott, amire szükségem volt a mostani életemhez.

14 évesen hátizsákkal a vállamon egy aprócska erdélyi faluból indultam el Budapestre a nyári szünetben azért, hogy pénzt keressek a székelyudvarhelyi kollégiumra. Stoppal érkeztem Magyarországra, mert buszjegyre nem volt pénzem. Eladósegédként dolgoztam. Erdélyben élő magyarként sokszor hazátlannak neveztek, Magyarországon letelepedve pedig hontalannak. Ebből a traumából kovácsoltam erőt és hoztam létre azt a passzív jövedelemforrást, amelyből ma a világ bármely pontján élhetek.

- Hogyan sikerült ez a magyarországi élet elkezdése után? Mi volt az első lépés?

- Legfőbb vágyam az volt, hogy legyen a fővárosban egy lakásom. Lett is, kitartó és rengeteg munka árán. Majd később a férjemmel a szomszédos lakást is megvásároltuk és úgy döntöttem, hogy a belvárosi ingatlanokból exkluzív otthonokat fogok varázsolni, így egyre nagyobb beruházásokba kezdtem. Utólag visszagondolva úgy vágtam bele ebbe az iparágba, mint aki egy könyvet akar kiolvasni, holott az ábécét sem ismeri, de eltökélt voltam és elég gyorsan szakértővé fejlesztettem magam. Megtanultam tervezni, rajzolni, felkutatni a megfelelő szakembereket, megtalálni a legjobb beszerzési forrásokat.

- Miért váltottál mégis a szakmai és anyagi elismerés után?

Végtelenül elfáradtam, és azt éreztem, hogy a női oldalam a kiégéshez vezető útra lépett. Rendkívül megterhelő volt hosszú éveken át ezen a területen nőként olyan minőségben és volumenben részt venni, ahogy azt én tettem. Éreztem, váltanom kell, hiszen feleségként és anyaként megváltoztak a prioritásaim, egyensúlyba kellett hoznom a családi életemet a munkával.

Megterhelő volt közel 50 férfi munkáját megszervezni, majd késő délután az utolsó mesterember távozását követően hazaérve még az otthoni teendőket is ellátni: bevásárlás, főzés, gyereknevelés, különórák és így tovább. Anyaként, feleségként, vállalkozóként a mindennapjaim mindenről szóltak, csak a nőiesség megéléséről nem. Nem volt már erőm és minőségi időm magamra, a belsőm, a női oldalam kiteljesedésére.

- Ekkor jött a fordulat…

- A Covid alatt, a négy fal között egy unalmas délután elkezdtem rendezgetni a gardróbomat. Ekkor szembesültem azzal, hogy a ruháim 80 százalékát nem is használom. Egyrészt sokszor hiányoltam a precíz kivitelezést, másrészt a kedvenc darabjaim azért váltak hordhatatlanná, mert tökéletes alakra, egy próbababára lettek tervezve. Én szültem már egy gyereket, a terhességem alatt híztam 30 kilót, majd leadtam közel ugyanannyit. Az évek során a kilók vándoroltak föl-le, és a testem már rég nem volt olyan, mint 20 évesen.

Ott ültem a használhatatlan dolgaim fölött, és előtört belőlem egy emlék, ahogy kislányként állok az áruház kirakata előtt: álmodoztam arról, hogy egyszer nekem is lesz csodaszép ruhám. Ekkor álltak össze az addigi gondolatfoszlányok konkrét képpé, és kezdetét vette egy egész másfajta munka, ami azóta is kitölti a mindennapjaimat.

Akkor és ott két dolog egyértelművé vált számomra. Egyrészt, hogy ezáltal fog kiteljesedni az addigi életem során háttérbe szorult női oldalam, másrészt, hogy támogatni szeretném a hasonló helyzetben lévő nőket. Legfőbb törekvésem, hogy kollekcióm minden egyes darabjába beleszőjem az életutamat, a tapasztalataimat, a bukásaimat, a sikereimet, a világlátott ízlésemet, valamint azt az üzenetet, hogy minden élethelyzetből van kiút, fel lehet és fel is kell állni.

Szerencsésnek tartom magam, hogy az anyagi bőség nem vitt zsákutcákba, nagyon örülök, hogy azt tudtam mondani, elég! Már nem akarok több ingatlant, nagyobb házat, még több tárgyat. A saját női energiáimhoz, a női léthez vágytam visszatalálni.

- Milyen réteget célzol meg leginkább a ruháiddal?

- Leginkább azokhoz a nőkhöz szólok, akik nem tudnak és nem is akarnak mindig, mindenáron tökéletesek lenni. Vannak olyan élethelyzetek és bizonyos életszakaszok, amikor a kilóink gyarapodnak, és az ilyen pillanatokban van igazán szükségünk arra, hogy amit viselnünk abban csinosabbnak, elegánsabbnak érezzük magunkat. Az a célom, hogy ünnepeljem a nőket, bármely életszakaszban is járnak épp. Valamint szeretném megmutatni, hogy a méltatlan körülmények, amelyek közé olykor születünk, nem határozzák meg, kik vagyunk és mire vagyunk képesek. Nem kell megadnunk magunkat a sorsnak, amikor formálhatjuk is azt.

- Tervezőként milyen trükköket alkalmazol, amelyekkel egy teltebb alkatú hölgyet optikailag slankíthatsz?

Az a célom, hogy az általam tervezett ruhák a nők ruhatárának abba részébe tartoznak, amelyeket nap, mint nap szívesen hordanak. Ezért többnyire személyre és méretre szabok, színtípusnak, alkattípusnak és személyiségnek megfelelően. Figyelembe veszem, mi az, amit egy nő nem szeretne megmutatni magán és mit szeretne hangsúlyozni, ez pedig mindenkinél más. Többnyire alakformáló béléseket használok és mindig figyelem a ruha vonalvezetéseit.

A testünk lehetséges változásai szempontjából az általam gyártott ruhákba egy kis bőség is elrejtésére kerül, hogy igény esetén könnyen alakítható legyen. Az örök elegancia jegyében alkotok, ezt képviselik a letisztult vonalak, színek, óriás printek és a minták nélküli darabok.

- 2022-ben az év tervezője díjat is elnyerted…

Igen, egy divateseményen kaptam jelölést, ahol a verseny több kategóriában és három fordulóban zajlott. Bemutattam egy szakmai dokumentációt és azt, hogy mi a márkám esszenciája. Ezt követően közönségszavazással jutottam a TOP 5-be, ahol a szakmai zsűri előtt személyesen is prezentáltam a kollekciót és magát a márkát, így lettem végül a kategóriám nyertese.

- Mit gondolsz, miért igazán káros a fast fashion - azon túl, hogy a bolygónak is árt?

Egyrészt a külsőségek zsákutcája felé vezethet bennünket, másrészt pedig nem „csak” a gyermekeinkért, a jövő generációjáért, hanem a jóval tágabb környezetünkért, a Földért is felelősséggel tartozunk. Idén az ökotudatos, fenntartható és környezetkímélő ötletek felé vettem az irányt.

Balin élve nemcsak a sziget szépségeit tapasztaltam meg, hanem szembesültem a mérhetetlen környezetszennyezés hatásaival is. Amikor egy trópusi esős nap után az áramlat a gyönyörű azúrkék vizet iszonyatos mennyiségű szeméttel lepi el, az tettekre késztet minden felelősen gondolkodó embert.

Nagy öröm és büszkeség számomra, hogy az új jóga- és fürdőruha kollekcióm újrahasznosított textilből készül. Vagyis az óceánból kihalászott, valamint a szelektív hulladékgyűjtésből származó PET palackokat ledarálják, hőkezelik, majd textilrostokká alakítják, és létrejön az újrahasznosított anyag. Ez ugyanolyan kényelmes, könnyen kezelhető, ráadásul a fényhatásoknak hosszú távon ellenáll. Aki megteheti, annak emellett az anyag mellett kell döntenie.

Ugyanakkor az újrahasznosításnak is vannak korlátai: jelentős erőforrást, munkaerőt és megfelelő technológiát igényel. Javít a divat környezetszennyezési problémáján, de nem oldja azt meg.

Törekednünk kell a pazarlás elkerülésére. Ezért is van az, hogy a sportkollekcióm csak egy színben és fazonban kapható. Mindig azt tanácsolom az ügyfeleimnek, hogy ne vegyenek meg mindent, azt a darabot keressük a kollekcióból, amelybe tényleg beleszeretnek, amely tökéletesen áll rajtuk és nekik készült.

- Hogyan kerültél éppen Balira? Mennyiben inspirált a környezet a ruhatervezésben?

2008-ban utaztunk először Balira a férjemmel egy hosszabb pihenés gyanánt. Balit spirituális szempontból a világ legtisztább központjaként tartják számon. Valóban egyedülálló a több mint 10 ezer templomával, a szigetet elárasztó füstölők illatával és a szívből mosolygó balinézek vendégszeretetével. A sziget varázsa azonnal magával ragadott, mélyen megérintett, ezért évente visszajártunk, a tavaly pedig úgy döntöttünk, hogy az év jelentős részében ott élünk.

Végtelenül inspiráló a környezet és kötelességemnek érzem, hogy ruháim által átadjak abból a csodából, amely körülvesz a szigeten. A zöldellő dzsungel lüktetését, az azúrkék óceánpartok moraját, a ragyogó nap sugarait, a varázslatos naplementék színeit mind igyekszem megjeleníteni a nyári kollekciómban.

Viszont a külső magabiztosság és támogatás nem minden, olykor mélyebbre kell látnunk. Ezért is alkottam meg a Margaret Fenzi belső-külső megújulás tábort Balin, amely a női mivoltunk kibontakozásáról szól. A sziget legszebb és legnyugodtabb részén, exclusive 5*-os szállodában, 10 napon keresztül speciális programok és személyes foglalkozások várják a nőket.

Az elmúlt 15 év során volt időm felkutatni Bali legszebb helyeit, ott élve megtalálni a legjobb mestereit, a professzionális gyógyítóit, szent embereit, akiknek nincs weboldaluk, csak valódi gyógyító erejük és szándékuk. A táborom során tőlük minden segítséget és támogatást megkapunk, hogy a lehető legjobb minőségben tudjunk fejlődni. Segítek abban, hogy mindenki meglássa a saját szépségét és teljes mértékben elfogadja önmagát. Mert a Nő a gyémánt, a ruháim pedig a foglalat. Ez a mottóm, e szerint alkotok én.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk