SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Az idén 80 éves Tordai Teri kapja az Arany Medál-életműdíjat 2021-ben

Gubás Gabi, Herendi Gábor, Tisza Kata, Gombó Viola Lotti és Molnár Áron is díjazottak lettek.

Link másolása

December 13-án, szerdán 15 órakor tartják az Arany Medál-díjak 13. átadási ünnepségét a fővárosi Bethlen Téri Színházban. A Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, szerkesztő által még szakmai pályafutása megkezdése előtt, kamaszként alapított kitüntetést az alábbi kategóriákban adják át:

Az év írója: Tisza Kata, író

Az év színésznője: Gubás Gabi, Jászai Mari-díjas színművész

Az év színésze: Molnár Áron, színművész

Az év filmrendezője: Herendi Gábor, filmrendező

Az év legígéretesebb fiatal tehetsége: Gombó Viola Lotti, színművész

Életműdíj: Tordai Teri, Kossuth-díjas színművész

Idén már ez a második Arany Medál-díjkiosztó, ugyanis a 2020-as év kitüntetettjei a koronavírus-járvány miatt, tavaly december helyett csak idén szeptemberben vették át kitüntetéseiket.

Herendi Gábor 2018-ban már megkapta az év filmrendezőjének járó Arany Medál-díjat. Korábban csak Hámori Gabriella, színművész érdemelte ki kétszer a díjat.

A mozilegenda Tordai Teri ebben a hónapban tölti be 80. életévét.

Az Arany Medál-díjasok most először vehetnek át művészeti alkotást: Szeredi Sára üvegtervező egyéni, homokfúvással készített üvegdíjait.

A koronavírus-járvány miatt szűk körben megrendezésre kerülő díjátadáson Orbán Bori, sanzonénekesnő, és Pánczél Kristóf zongoraművész lép fel. Orbán Bori a Kaláka Kiadó gondozásában, idén nyáron megjelent első lemeze, a Ma chanson szerzeményei közül énekel dalokat, valamint Édith Piaf sanzonjait és a rock ’n’ roll klasszikusának számító Chuck Berry ismert dalait adja elő. Az esemény állandó háziasszonya Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser.

Díjat ad át: Bereményi Géza, Kossuth-díjas író, rendező, Halász Judit, Kossuth-díjas színművész, Hámori Ildikó, Kossuth-díjas színművész, Ábrahám Edit, Osváth Judit, Mészáros Béla és Gáspárfalvi Dorka színművészek, Benedek Szabolcs, József-Attila díjas író.

A díjazottak a villányi Vylyan Pincészet és az egri Kovács Nimród Borászat felajánlásából értékes borokat tartalmazó ajándékban, virágcsokorban, elismerő oklevélben részesülnek.

Arany Medál-díj története

Az Arany Medál-díj egyedülálló kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, lap- és könyvszerkesztő kultúrafogyasztó kamaszként alapított 2008-ban. A kitüntetésre minden évben egy hónapig lehet szavazni a világhálón, illetve a fővárosi Bethlen Téri Színházban és a 6színben, valamint a debreceni Apolló moziban. Évente tízezrek voksolnak, az Arany Medál-díjnak kéttucat médiapartnere van.

A Bethlen Téri Színház 2013 óta állandó díjátadási helyszínként szolgál. Eddig hatvan művész vette át az Arany Medál-díjat. A korábbi elismertek között találni Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó, Bálint András, Martinovics Dorina, Hámori Gabriella, Gálffi László, Básti Juli színművészek, Fekete Ibolya, Szász János, Till Attila, Enyedi Ildikó filmrendezők, Nádas Péter, Háy János, Dragomán György, Végel László szépírók nevét.

2021-es kitüntetettek

Tisza Kata

1980. augusztus 30-án született Marosvásárhelyen. A borosjenői és szegedi grófi család leszármazottja, Tisza Kálmán (1830-1902) miniszterelnök ükunokája. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán 2003-ban szerzett angolnyelv-tanári diplomát. Hat évig angolt tanított és vizsgáztatott a Bonus nyelviskolában, a Közép-európai Egyetemen (CEU) és a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumban, mielőtt 2004-ben elkezdte újságírói tanulmányait a Komlósi Oktatási Stúdióban.

2005-ben rablótámadás érte, majd a kórházban eltöltött idő alatt belefogott első novelláskötete, a Pesti kínálat megírásába. Mivel az azonos évben megjelent könyvnek elsöprő sikere lett, számtalan médiafelkérést kapott: napilapoktól, magazinoktól, televízióktól és egy rádiótól is megkeresték. Szerkesztőként és műsorvezetőként a Duna TV, a Magyar Televízió, a Juventus Rádió és a TV2 televíziós és rádiós csatornáknál dolgozott, illetve számos újság és magazin munkatársa volt.

2006-ban jelent meg második kötete, a Reváns, amely hónapokig a sikerlisták élén állt, ezzel még nagyobb népszerűséget és még több rajongót szerzett. 2007-ben publikálta a Magyar Pszichó című regényét, amelyet 2008-ban a Doktor Kleopátra című követett. Antológiákban jelentek meg írásai, műfordításait is jegyzik.

2008-ban férjhez ment, visszavonult a nyilvánosságtól, és 2009 végéig a thaiföldi Phuketen élt a családjával. Hazatérése után évekig nem vállalt nyilvános szereplést, gyermekei nevelése mellett továbbtanult, és 2012-ben elvégezte az interkulturális pszichológia mesterszakot az ELTE-n, majd állami ösztöndíjat kapott innovatív öregedéskutatásaiért. 2013-16 között pszichológiai doktori kutatásait folytatta, és az ELTÉ-n oktatott. Doktori tanulmányait elvégezte, ám fokozatszerzés nélkül kilépett. 2017-ben nemzetközileg akkreditált coach minősítést szerzett és az általa kifejlesztett módszertanra épülő egyéni praxist nyitott, főként identitásválsággal és élethelyzeti krízisekkel küzdő kliensek számára. Ezidáig nyolc próza- és egy verseskötete jelent meg.

Irodalmi munkásságát traumafeldolgozó irodalomterápiás tevékenységként tartja számon az irodalmi kritika, saját műfaját a szépirodalom és tudományos ismeretterjesztés határán dolgozta ki. „A szerző a tőle megszokott egyedi módon ötvözte a műfajokat, megalkotva a feldolgozásregény terápiás irodalmát” – Forgách Kinga újságíró így jellemezte műfajteremtő szándékát a Könyvesmagazin irodalmi magazinban. A Scolar Kiadónál az érzelmi bántalmazást elsőként bemutató és kezelő négykötetes sorozata után (Akik nem sírnak rendesen, A legjobb hely a városban te vagy, Most. Túlélő leszel, nem áldozat, Kékre szeretni) a legutóbbi kötete, az Egyedül az egyik legtöbb példányban elfogyott szépirodalmi alkotásnak számított 2021-ben. Tisza könyvei, amelyek tízezres példányszámban fogynak, a Scolar legnépszerűbb termékei.

Munkásságáért a legnépszerűbb magyar nyelvű mű szerzőjének járó „Év Könyve Díjat” vehette át a Most. – Túlélő leszel, nem áldozat című könyvért a Scolar Kiadótól 2020-ban.

Gubás Gabi

1974. április 7-én Debrecenben született. Tégláson nőtt fel, a debreceni Ady Endre Gimnázium irodalom-dráma tagozatán érettségizett. Ötéves korától színésznő szeretett volna lenni. 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Kerényi Imre osztályában.

1996-2003 között a Radnóti Miklós Színházban szerepelt. 2003-2004, majd 2009-2012 között szabadfoglalkozású színészként tevékenykedett. 2004-2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 2012-ben csatlakozott a Thália Színház társulatához, ahol már korábban is játszott.

A főiskola elvégzése óta változó rendszerességgel forgat. Számtalan magyar televíziós sorozatban és játékfilmben szerepelt, legismertebb mozgóképes szerepeit Sas Tamás Kalózok, Barnóczky Ákos Szőke kóla, Bereményi Géza Régimódi történet, Engert Péter Könnyek völgye, Kovács Dániel Richárd Válótársak, Dobó Kata El a kezekkel a Papámtól!, valamint Keith English Elk*rtuk című munkáiban játszotta.

A Thália Színház pillanatnyilag legfoglalkoztatottabb művésze: kilenc darabban játszott a 2020/21-es színházi évadban. 2019 óta sikerrel játssza Erzsébet osztrák császárnét, magyar királynét B. Török Fruzsina Sisi című előadásában, a Gödöllői Királyi Kastélyban, valamint a Polcz Alaine életét bemutató Teljes lényeddel című előadást a Tháliában. A színházbarátok a Karinthy Színházban is láthatják: Szabó P. Szilveszter Az ördög című, háromórás Molnár-adaptációjában Jolánt formálja meg.

Foglalkoztatott szinkronszínésznő: az Internetes Szinkron Adatbázis (ISZD) adatai szerint mintegy háromszázötven filmben szinkronizált, jobbára Jennifer Connelly, Salma Hayek, Gwyneth Paltrow, Marion Cotillard, Drew Barrymore, Keira Knightley, Diane Kruger magyar hangjaként. „Ő szólaltatja meg legtöbbször Jennifer Connelly-t és Salma Hayeket, valamint ő az a színésznő, aki egy kávé reklámját is igazi művészetté tudja tenni” – így jellemzi a magyarszinkron.hu szakmai honlap.

2016 óta az M5, a közmédia kulturális csatornájának a hangja, de több hangjáték, önálló lemez és reklámszinkronizálás is kötődik a nevéhez. 2013-ban a MikulásGyár hivatalos gyereklemezét Czutor Zoltán zeneszerzővel, énekessel közösen adták ki MákosGubás és a CzutorBorsók címmel, a bevétel teljes összegét a rászoruló gyerekek kapták.

2008-ban egy előadás közben lezuhant egy asztalról, és a kőpadlóba csalódott. „Nagyot estem a hátamra, és a csuklóm eltört egyszer, háromszorosára dagadt, de a szerepem nem erről szólt, ezért fájdalmat sem éreztem. Viszont ahogy lejövök a színpadról, szögre akasztom a szerepemet” – emlékezett vissza a Metropol napilapnak adott interjúban a balesetre. (A Starfactory című musical próbáin szintén baleset érte 2013-ban.)

Munkásságát 2016-ban Fonogram- és Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Molnár Áron

1987. december 18-án született Újvidéken. Négy éves korában családjával Magyarországra költöztek. Több lakhely után Veszprémben telepedtek le, ahol az általános iskolát végezte. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, ahol osztálytársa volt két későbbi főiskolás hallgatótársa: Farkas Dénes és Mohai Tamás színművészek.

2010-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Gálffi László és Ács János színművészek osztályában. A 2009/2010-es évadban a Vígszínházban töltötte a gyakorlatát, de első jelentősebb színpadi szerepét még harmadévesen kapta Molnár Ferenc Játék a kastélyban című komédiájában. 2010 és 2015 között a Szent István körúti társulat tagja volt. 2015 óta szabadúszó színművész.

Számtalan mozgóképes szerepe közül említésre méltó Tasnádi István Memo című televíziós filmjének pszichiátrián kezelt karaktere, Seress Ervin, valamint a Tóth János című napi sorozat egyik kiemelt mellékszerepe, Zsombor és A mi kis falunk című napi széria egyik főszerepe, Matyi. Epizódszerepekben láthatta a közönség, többek között A Viszkis, X - A rendszerből törölve, a Seveled című nagy nézettségű játékfilmekben.

Herendi Gábor Toxikoma című 2021-ben bemutatott játékfilmjében, amely Szabó Győző színművész azonos című önéletrajzi regényéből készült, a szerzőről mintázott drogos színművészt kelti életre. „Nemrég került a mozikba a Toxikoma című film, melyben én alakítom Szabó Győzőt, akinek meg kell küzdenie a heroinfüggőségével. Ez az alkotás viszont csak egy eszköz, hogy beszéljünk a drogprevencióról. De hogyan lesz ebből ügy? Úgy, hogy a BRFK-val együttműködtünk, és négyszáz fiatalnak meséltünk a Toxikoma-stáb közönségtalálkozóin a kábítószerfüggőségről. A fiataloktól pedig azt a visszajelzést kaptuk, hogy számukra iszonyatosan aktuális ez a téma, a film után pedig biztosan nem fognak a szer után nyúlni. Célt értünk? Nagyon is” – nyilatkozta a Népszava napilapnak adott interjújában.

2021/22-ben forgatja a Hadik, a leghuszárabb huszár című, Szikora János által rendezett (számtalan akció- és harcjelenettel teli) kalandfilmet, amelyben Gvadányi József „költőhuszár” szerepét játssza. A Hadik 2022-ben kerül hazai moziforgalmazásba.

A noÁr Mozgalom alapítójaként az a célkitűzése, hogy a művészet, párbeszéd és a tettek erejével pozitív változásokra sarkallja a társadalmat. Meggyőződése, hogy pártpolitikától függetlenül érdemes azért dolgozni, hogy az emberek egy tudatos, cselekvő társadalmat alkotva szabadabb és nyitottabb országban éljenek. 2021-ben a mozgalomnak ítélték – az Amnesty International Magyarország jelölésére – a Grup Yorum-díjat az emberi jogokért való kiállásáért, amelyet október 23-án vett át a nyugat-olaszországi Sanremóban.

Munkásságát 2013-ban Junior Prima-díjjal ismerték el.

Herendi Gábor

1960. december 2-án született Budapesten. A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán szerzett diplomát 1984-ben, eredeti képesítése szerint fogorvos, de soha nem praktizált. 1994-ben megalapította saját filmgyártó cégét, a Skyfilm Stúdiót, 1996 óta szabadúszó reklámfilmrendezőként dolgozik. 2001-ben mutatták be első nagyjátékfilmjét, a Valami Amerika című vígjátékot, ami az év legnézettebb alkotása lett mintegy 600 ezer mozinézővel.

A nevéhez kötődik az előbbi mozifilm további két része (előbbi 2008-ban, utóbbi 2018-ban készült el), a Társasjáték című HBO-által gyártott heti sorozat, valamint a Magyar vándor című alternatív történelmi komédia (2004), a Kincsem című történelmi romantikus kalandfilm (2017), valamint a Toxikoma című életrajzi film, amely Szabó Győző színművész azonos című önéletrajzi regényének filmfeldolgozása.

„Nagy vállalás volt csinálni egy olyan filmet, ami nem a poros elődöket követi, hanem újszerű és friss próbál lenni. És a visszajelzések azt mutatják, hogy sikerült. Pedig végig ez ment, hogy kit érdekel egy döglött ló története, meg egyáltalán a kosztümös történelmi film nem trendi most. Én ilyen szeretetet, amit ez a film kapott, még nem tapasztaltam. Ez jólesik a lelkemnek” – nyilatkozta a Rekorder című zenei szaklapnak adott interjújában a Kincsem sikere kapcsán. A magyar lósport és lótenyésztés legismertebb versenylovának történetét újragondoló alkotásra több mint 456 ezer néző váltott jegyet 2017/18-ban, ezzel Herendi filmje az Andy Vajna, majd a Káel Csaba nevével jelzett Magyar Nemzeti Filmalap – névváltoztatása után: Nemzeti Filmintézet – legnézettebb filmje lett a hazai moziforgalmazási adatok tekintetében. A film a valaha készült legdrágább magyar alkotás volt: mintegy 3 milliárd forintba került, de két hónappal és egy héttel premierjét követően bevétele már átlépte az 500 millió forintos határt, ezzel minden idők legsikeresebb magyar filmje lett. (Az eddigi hat játékfilmje közül a romantikus Lora kivételével mindegyik rekorddöntő nézőszámot ért el a hazai mozikban.)

Új játékfilmje, a 2021-es év második legnézettebb játékfilmjének számító Toxikoma kapcsán úgy nyilatkozott a Kultúrpart online kulturális magazinnak: „(…) Amikor a forgatókönyvben már jócskán benne voltam, nekem akkor is az volt az alapvető elképzelésem, hogy egy olyan filmet kell csinálni, amiben általános emberi dolgokat mutatok fel, olyanokat, amiktől akkor is megáll a lábán, ha a nézők nem tudják, ki Szabó Győző vagy kicsoda Csernus doktor. Éppen ezért gyakorlatilag ez egy buddy film, azzal a csavarral, hogy megtörtént eseményeken alapul.”

A Toxikoma mozikba küldése után, miután kiderült, hogy a Nemzeti Filmintézet több filmtervét is elutasította, mutatta be a Bűnös város című politikai szatíráját. A stáblista nélküli, fekete-fehér alkotás impozáns szereplőgárdával készült: Thuróczy Szabolcs, Nagy Ervin, Schneider Zoltán, Lászó Zsolt, Gazsó György és Sodró Eliza is játszik benne.

Munkásságát 2009-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el.

Gombó Viola Lotti

1995. június 27-én született Székesfehérváron. Színjátszóköri előzmények után 2013-ban megnyerte az első versmondó versenyét, a IV. Fehérvári Versünnep döntőjét. A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban elvégzése után 2015-ben egy évet tanult a Kaposvári Egyetemen. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) színművész szakán 2021-ben szerzett diplomát, amelyet – az intézmény modellváltása, valamint autonómiájának elveszítése miatt – a salzburgi Mozarteum Egyetemen vett át. Sajtónyilatkozatai alapján az SZFE egy éven át tartó harca, a hallgatók egységes álláspontja és az önmagukért való kiállása az összetartozás eufóriáját jelentette számára.

Gyakornokként a Belvárosi Színházban és a fővárosi Katona József Színházban játszott. Az Orlai Produkció alkotóközösségének tagja, ahol diplomázása előtt négy előadásban mutathatta meg magát: Kerékgyártó István Hurok című darabjában exdrogos prostituáltat, Abe Burrows, Pierre Barillet és Jean Pierre Gredy világhírű komédiájában, a Kaktuszvirágban naivát, a Budapest-Te című zenés városnéző előadásban a Különös éjszaka volt című táncdalslágert éneklő lányt, az ismert Woody Allen-film adaptációjának számító Férjek és feleségek című komédiában hiperintelligens egyetemistát játszott. A Katonában előbb Ascher Tamás Gogol-adaptációjában, a Háztűznézőben az egyik cselédlányt, Dunyasát, majd Zsámbéki Gábor rendezésében Federico García Lorca Ha elmúlik öt év című szürreális drámájában a Menyasszonyt játszotta.

A színházszeretők jelenleg a Belvárosi Színházban láthatják, ahol legújabban a Valló Péter rendezésében bemutatott Dave Hare-színmű, a szülő-gyermek kapcsolatot és a művészlét buktatóit tematizáló Amy világa címszerepét alakítja. Gombó a Hernádi Judit által életre keltett ünnepelt színésznő, Judy Allen leányát játssza az édes-fanyar alaptónusú, realista-jellegű drámában.

2021-ben mutatták be Nagy Viktor Oszkár Becsúszó szerelem című filmjét, amelyben Thuróczy Szabolcs és Ötvös András mellett Gombó játssza a főszerepet. Az alkotásban egy anya és apa nélkül nevelőintézetben felnőtt, megalázott, bántalmazott roma lányt alakít, aki tizenhat éves korára teherbe esett. Interjúiból kiderül: Lüszi szerepére készülve több olyan otthonba is elment, ahol a hátrányos helyzetű, szülő nélküli kiskorúak életkörülményeit tanulmányozhatta. Kiskorú fiatal anyák átmeneti otthonát is felkereste, ahol találkozott olyan sorshelyzetben lévő anyákkal, akik inspirációt jelentettek számára a karakter felépítésében. A filmet mintegy 11 ezer néző tekintette meg a hazai mozikban, ezzel a koronavírus-járvány második évének egyik legtöbb nézőt moziba csalogató magyar játékfilmje lett.

Egyetem előtt filmezni kezdett: epizódszerepet játszott az Aranyélet című HBO-sorozatban, feltűnt a Korhatáros szerelem és az Egynyári kaland című napi sorozatokban. 2021-től a Mintaapák című televíziós vígjátéksorozat egyik szereplőjét, Zitát alakítja.

Tordai Teri

1941. december 28-án született Egerben. Családja a bombázások miatt Debrecenből Egerbe költözött, az anyai nagymamához. Az 1950-es években – nővérével együtt – egy Egerben élő keletnémet tánctanárnőhöz járt be balettra és szalagtáncra.

Tordai nem készült művészi pályára, az egri Tanítóképző Főiskolára járt. Az intézmény egyik szavalóversenyén részt vett Gáti József színművész is, aki azt javasolta neki, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára. 1964-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Pártos Géza tanítványaként. Osztálytársa volt többek között Szegedi Erika, Halász Judit, Béres Ilona és Polónyi Gyöngyi is. Utóbbi három kolléganőjével együtt már főiskolásként szerepet kapott a magyar filmgyártás doyenje, Keleti Márton Esős vasárnap (1962) című filmjében. A Fényes Szabolcs zenéjével aláfestett produkció országos ismertséget hozott a huszonegy éves pályakezdőnek.

Keleti után a szakma másik jeles képviselője, Makk Károly ajánlott szerepeket számára: Az utolsó előtti ember (1963) című művében Tordai még csak kisebb szerepet alakított, de a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) című vígjátékban már nagyobb feladat jutott neki. A főiskola befejezését követően aktívan filmezett.

Az 1960-as évek második felétől német játékfilmekben is szerepelt, leghíresebb külföldi szerepe az osztrák Franz Antel Susanne, die Wirtin von der Lahn című filmjéhez kötődik. Szerepelt az alkotás számos folytatásában, miközben Terry Torday néven Nyugat-Európában is népszerűvé vált, majd a Susanne-produkciók mellett más alkotásokban is szerepeltették. Mivel ezek a filmek akkoriban nem jutottak el a szocialista Magyarországra, az terjedt el róluk, hogy nem csupán pikáns, hanem pornográf alkotások, ám ezeknek nem volt valóságalapja. Későbbi interjúiban gyakran elevenítette fel, hogy habár a külföldi filmeket nem tekinti életműve legkiemelkedőbb darabjainak, de legalább megismerhette a magyartól sok mindenben eltérő nyugati filmkészítési stílust, nyelveket tanult, világot látott, és a magyar színházi jövedelemnek és filmes gázsinak a sokszorosát kereste. Külföldi szerepei mellett Magyarországon is forgatott: Várkonyi Zoltán rendkívül népszerű Jókai-adaptációjában, az Egy magyar nábob filmváltozatában a tragikus sorsú keleti táncosnő, Chataquelát játszotta, de feltűnt a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjával elismert Mephisto című Szabó István-filmben, valamint Zsurzs Éva – Jókai Mór műve nyomán készített – A névtelen vár című televíziós minisorozatban is. Nagyobb kihagyás után a közelmúltban kezdett újra forgatni: a Kittenberger - Az utolsó vadászat (2021) és a Magyar Passió (2021) című játékfilmek után 2022-ben kerül a mozikba Deák Kristóf Az unoka című szatírája, amelyben egy idős emberekből álló bosszúszervezet egyik tagját alakítja.

Főiskolás kora óta játszik színpadon: a szegedi és pécsi nemzeti színházas kitérők után legjelentősebb ideig a budapesti Nemzeti Színház, a Vidám Színpad, a Népszínház és a József Attila Színház, majd 1995-2001 között a Veszprémi Petőfi Színház, 2001 óta az Új Színház társulati tagja. A Paulay Ede utcai teátrum pillanatnyilag legfoglalkoztatottabb művésze: hét darabban játszott a 2020/21-es színházi évadban.

Munkásságát 1985-ben Jászai Mari-díjjal, 2018-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2021-ben megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját, és csillagot kapott az Egri Csillagok Sétányán.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Az év elhivatott fiatal szakdolgozója: „12 órákat húztam le a Covid-osztályon, miközben Barbie-babának néztek”
Tisóczki Evelin édesapjánál egy ritka, idegrendszeri autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Mikor Evelin 13 éves lett, meg akarta gyógyítani – ezért ment ápolónak.

Link másolása

A Békés megyei Gádorosról indult Tisóczki Evelin lett az idei év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsai Telephelyének osztályvezető főnővére. A gyönyörű, fiatal nő azért választotta hivatásának az ápolói szakmát, mert beteg édesapján akart segíteni. Ekkor még csak 13 éves volt. Egész életében keményen kellett dolgoznia. Sokszor hajnali 5-kor kelt, hogy a fóliában segítsen paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, miközben külseje miatt folyamatosan afféle "Barbie-babának" nézték, akinek biztos, hogy minden könnyen megy.

– Nem is gondolná az ember, hogy ennyire kemény élethelyzeteket él meg valaki, amíg eljut az év Elhivatott Fiatal Szakdolgozója címig. Honnan jött az ötlet, hogy erre a pályára lép?

– A vidéki élet már gyermekként megtanított a kitartásra, és arra, hogy soha ne adjam fel. Amit egyszer elkezdek, azt be is fejezem. Emellett már akkor is szívemen viseltem például a szenvedő kisállatoknak sorsát. Ha találtam egy törött szárnyú galambot, akkor hazavittem, és vigyáztam rá, amíg meggyógyult, vagy ha elpusztult, eltemettem a hátsó kertben.

Már gyermekként azt éreztem, hogy adni jó. És ez nemcsak annak ad örömet, akinek adom, hanem nekem is. Jó érzéssel töltött el, hogy segíthettem.

Azt is éreztem, hogy az igazi, őszinte szeretet hegyeket képes megmozgatni. Sokszor csak ültem az udvaron, és arra vágytam, hogy nekem is legyen egy nagy, fehér színű felhőm azon a gyönyörű azúrkék égbolton, ahonnan mindent látnék, és mindenkire tudnék vigyázni.

– Tehát nagy az empátiája. De amikor az ember gyerekként bekerül a kórházba, nem feltétlenül érzi magát annyira boldognak. Önnel másképp volt?

– Kiskoromban sokat fájt a hasam, emiatt sok időt töltöttem a szentesi kórház sebészeti osztályán. Végül kétszer megoperáltak vakbélgyulladással, három hónapos különbséggel. Emlékszem arra, hogy Dr. Molnár Gábor sebészorvos operált meg. Valósággal vártam a varratszedést. Magával ragadott az a kórházi légkör, ami ott fogadott. Imádtam a kórház és a fertőtlenítő illatát, a sebészet zöld színét, az orvosok és ápolók fehér köpenyeit, és azt a miliőt, ami akkor ott körbevett. Az ápolók olyanok voltak számomra, mint az angyalok, akik vigyáznak rám. Akkor döntöttem el, hogy én is az egészségügyi pályát fogom választani, ha egyszer nagy leszek.

– Az év elhivatott Fiatal Szakdolgozójának elhiszem, hogy várta a varratszedést, bár elég bizarrnak hat. Volt-e más motivációja is?

– Az, hogy édesapám egyik napról a másikra beteg lett. Ekkor 13 éves voltam. Egy ritka idegrendszeri autoimmun betegséget állapítottak meg nála. Három hónapot töltött a szegedi neurológiai klinikán, élet-halál között. Kettős látás, eltorzult arc, bénulás, egy külsőre megváltozott Édesapa. Ezek a képek jelennek meg előttem, mind a mai napig. Annyira belém vésődött az az időszak, hogy arra is emlékszem, édesapám milyen színű köntöst viselt a kórházban, az eltorzult hangjára, hogy a szegedi neurológián melyik ágyban feküdt. Megviselte az egész családot. De az a borzasztó időszak erősítette meg bennem azt, hogy az igazi erős szeretet, a családi összetartás és a hit mekkora varázserő, valamint az élni akarás. Az egyik orvos azt mondta nekünk, „készüljenek fel a legrosszabbra”. Emlékszem arra, hogy mikor meglátogattam apukámat, mindig megmasszíroztam a kezeimmel és arra gondoltam

meggyógyítalak, mert szükségem van Rád. Te vagy az apukám, és nagyon szeretlek, nem mehetsz az angyalok közé! Még nem. Nem lehet itt az ideje. Túl korán van.

– És miért nem lett orvos inkább?

– Először a szegedi orvosira jelentkeztem, ahová két pont híján nem nyertem felvételt. Ezt követően jelentkeztem újra, majd ismét két pont kellett volna a sikeres felvételihez. Harmadjára már nem adtam be (ekkor már egyetemista voltam), pedig abban az évben felvettek volna az orvosképzésre. Végül a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi-és Szociális Képzési Karán végeztem diplomás ápolóként. Ma már úgy gondolom, hogy ápolónőnek születtem, és örülök annak, hogy akkor nem vettek fel az orvosira. Ápolónőként több időt tudok törődni a betegekkel, és hiszem, hogy a lélekkel is foglalkoznom kell. Abban hiszek, hogy minden betegség lelki eredetű, és akkor jelentkezik fizikailag is, amikor már nagy a teher, és a szervezet nem bírja el.

Az ápolói egy nagyon nehéz hivatás, de mégis a legszebb! Ha ma újrakezdeném, ugyanígy döntenék.

Évekig váltott 12 órás műszakban dolgoztam. Ez idő alatt megtanulja az ember, mik az életben az igazán fontos dolgok, és mik nem. Ápolónőként megismertem a halált, a szenvedést, az elmúlást és az élet kezdetét.

– Az elmúlt éveket, évtizedeket megnézve a hiányszakmák közé tartozott az ápolói, most a Covid-járvány idején azonban megtudhatta ország-világ, milyen helytállást is tanúsítanak Önök. Hogy tekint ma a szakmájára?

– Hiszek abban, hogy mindenkinek végig kell járnia a ranglétrát azért, hogy magába szívja a tudást, és hogy elsajátíthassa azokat a képességeket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő lépcsőfokra léphessen. Nem építhetsz fel egy jó, stabil házat biztos alapok nélkül. Dolgoztam segédápolóként, beosztott ápolóként, főnővérként. Ez idő alatt sok pozitív és negatív tapasztalatot is szereztem. Nagyon fontos az emberi hozzáállás és a gondolkodásmód. Amikor egy negatív dolog ér, meg kell nézni azt, hogy mit tanulhatsz belőle, mit tud adni neked az az adott helyzet. Olyan ember vagyok, aki megbocsát, de nem felejt. Főnővéri teendőim mellett a Covid-fertőző osztályon 12 órás műszakokat vállaltam. Ápolónőként ott kell segíteni, ahol tudsz. Úgy gondolom nagyon fontos szerepe van az egészségügyi ellátórendszerben az orvosnak, az ápolónak, a betegszállítónak, a műtőssegédnek, a takarítónak, az aneszteziológus asszisztensnek, vagy épp az informatikai-műszaki és gazdasági dolgozóknak egyaránt. Mindenkinek óriási szerepe van, egymás nélkül nem tudunk működni! Ez egy láncolat. Egymást partnerként kell kezelni.

– Az elhivatottsága kézzel fogható, de biztosan sokan megkérdezték már, hogy ilyen külsővel nem gondolt az egészségügyi pálya helyett mondjuk a modellszakmára?

– Szerintem jó helyen vagyok, ahol vagyok. Amikor gyerek voltam, a családomnak volt fóliája. Volt, hogy hajnali 5-kor keltünk és mentünk ki dolgozni. Ahol megtanultam paradicsomot, salátát, babot, retket ültetni, csomózni, kacsolni. Fóliát vasalni, kerítést festeni, ásni. Mamám és anyukám megtanított főzni és sütni. Sokan soha nem gondolták volna rólam, hogy értek ilyesmikhez. Mert a „Barbie-baba” sztereotípiába ez nem fért volna bele. Amiért megdolgozol, annak édes az íze, ha valamit tálcán megkapsz, az nem ad ugyanolyan érzést. Én mindenért tisztességesen megdolgoztam az életben. A külsőm miatt sokszor éreztem magam beskatulyázva. Van az a tipikus „szőke hajú nő” sztereotípia. Én sokáig éreztem azt, hogy emiatt nekem duplán kell bizonyítanom.

Be akartam bizonyítani, hogy nem vagyok „tipikus szőke nő”. Ma már ez nem érdekel. Ma már senkinek nem akarok bizonyítani. Már senkinek nem akarok megfelelni.

Aki mindössze a külső alapján ítél meg valakit, meg egy hajszín alapján, az az ő szegénységi bizonyítványa. Emlékszem arra, amikor a gyakorlatomat töltöttem a szegedi intenzív osztályon, akkor egy reggeli vizit alkalmával egy kezdő rezidens orvossal álltunk egymás mellett. Majd megszólalt egy másik kolléga: „Ott van Barbie és Ken”. Ma már ezen csak jót mosolygok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
Második lett a magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjén
Fotókon láthatod, hogy milyen finomságokat készített a magyar csapat, akik ezzel az eredménnyel jövőre részt vehetnek a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

Link másolása

A dán csapat után és a norvégokat megelőzve

második lett a Dalnoki Bence séf és Nyikos Patrik commis alkotta magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny európai kontinensdöntőjén,

amelyet szerdán és csütörtökön rendeztek meg Budapesten.

A magyar csapat így jövőre részt vehet a Bocuse d'Or lyoni világdöntőjén.

A verseny legjobb commis-jának (segédjének) járó díjat a svéd Thilda Martensson kapta, a legjobb hústál szintén a svédeké, a legjobb tányértéma a brit csapaté lett.

A Sirha Budapest nemzetközi gasztronómiai szakkiállítás részeként megrendezett kontinensdöntőn 17 nemzet csapata készíthette el fogásait, a magyar csapat - Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja, Nyikos Patrik - csütörtökön versenyzett. Széll Tamás coachként segítette a csapatot, melynek elnöke Szulló Szabina volt.

A magyar csapat ételeiről Dalnoki Bence ezt mondta:

"Téma egy tányéron": Krumpli & zöldségek a tiltott hozzávalókkal, szarvasgomba & kaviár. "A tiltott dolgoknak van egy titkos bája” - Cornelius Tacitus.

Ennek a fogásnak a megalkotásában az a kihívás, hogy a tavasz gyönyörű arcait harmóniában mutassuk meg az összes különböző textúrával. Az ébredés időszaka számomra a zöld színét, a friss hangulatot és az élénk, körülölelt ízeket jelenti. Örömömre szolgál, hogy olyan fogást készíthetek nektek, ami tud játszani az érzékszerveitekkel, mivel az elemek nem igazán azok, aminek kinéznek.

"Téma tálcán": Az erdő között, a természet közelében lenni életem egyik leginspirálóbb dolga. Minden hang és az erdő színek változatossága bennem van, arra várva, hogy újjászülethessek ebben a fogásban - a játék királynője, a szarvashús alapján. Büszkén mutatják be a magyar konyha emblematikus alapanyagait - Tokaji bor, túró és tejföl is. Kóstold meg Magyarországot, mint Európa fűszerét" - írják a közösségi oldalon.

Dalnoki Bence az eredményhirdetés után az MTI-nek elmondta, hogy szerinte a rengeteg munka ennek az eredmények a titka: "minden egyes tételt, amit kitaláltunk, próbáltuk a tökélyre fejleszteni, és a lehető legtöbbet kihozni az alapanyagokból, mindezt szépen. Rengeteget dolgoztunk rajta, belefektettünk mindent, amit csak tudtunk" - hangsúlyozta.

Mint hozzátette, az eredményhez hozzájárult az is, hogy a Stand Étteremben együtt dolgoznak Széll Tamással és Szulló Szabinával. "Nagyon sokat számított az, hogy összeszokott csapat vagyunk és természetesen az ő szakmai tudásuk, a Bocuse d'Orral kapcsolatos tudásuk. Rengeteg mindent köszönhetek nekik" - méltatta társait a magyar csapat séfje.

Az idei verseny alapanyagairól szólva elmondta:

az őz mindenféleképpen közel áll a szívéhez és a kezéhez is. "Az étteremben is sokat dolgozunk vele, nagyon szeretjük használni, hiszen nagyon jó minőségű a magyar őz".

A burgonya viszonylag könnyű alapanyag, de éppen emiatt nehezebb egy olyan arcát megmutatni, ami igazán érdekes - mondta Dalnoki Bence az idei tányértéma fő hozzávalójáról, hozzátéve azonban: úgy érzi, ez mégis sikerült.

Dalnoki Bence a 2023-as lyoni döntőre kitekintve kiemelte: ez a második hely csak még jobban motiválja, hogy még nagyobb erőbedobással és lendülettel készüljön arra, hogy még feljebb lépjenek.

Az előző, 2016-os budapesti kontinensdöntőn versenyzőként első helyet szerzett Széll Tamás az MTI kérdésére elmondta, biztosan sokat számított az, hogy Magyarország tíz éve jelen van a Bocuse d'Oron.

"Ezalatt rengeteg know-how-t sikerült összegyűjteni, és megtanultuk azt is, hogyan kell versenyezni. Nagyon sok múlik azon, hogy a konyhai munka, a kommunikáció hogyan van megszervezve" - jegyezte meg Széll Tamás.

A 2023-as lyoni fináléra a Bocuse d'Or Europe első tíz helyezettje kvalifikálta magát. Dánia, Magyarország és Norvégia mögött sorrendben Svédország, Izland, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc és Belgium jutott ki a világdöntőre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
Egy magyar fotós szuper „Vissza a jövőbe” fotókat készített egy LEGO DeLorean segítségével
Lampert Benedek fotós a LEGO újdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el. Azt is megmutatta, hogyan.

Link másolása

Lampert Benedek fotós a LEGO ujdonságát, a Vissza a jövőbe ikonikus autóját készítette el.

Lampert Benedek magyar fotográfus gyönyörű fotósorozatot forgatott a Vissza a jövőbe című ikonikus sci-fi film autójáról. Megmutatta, hogy mindegyik képet LEGO DeLorean autóval és egyszerű gyakorlati effektusokkal hozta létre.

A fotós már több öt éve kezdett kísérletezni a figurafotó (toy photography) műfajában, az évek során pedig folyamatosan fejlesztette a technikákat, hogyan tud minél élethűbb, miniatűr világot megjeleníteni.

Fotóinak különlegessége, hogy az effekteket manipuláció nélkül a kamera előtt készíti el, így a ködöt, a hófúvást vagy a bemozdulást is a valóságban hozza létre.

VIDEÓ: A makett kicsomagolása

Egy videóban pedig elárulta, hogyan készültek a szuper fotók:

VIDEÓ: A makett készítése

A fotós képeket is mutatott:

Meg több érdekességet az Instagram- es Facebook-oldalán látni:

Lampert Benedeknek, a figurafotó hazai mesterének korábbi alkotását is megmutattuk már:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Tudományos szenzáció: Magyar csillagász fedezett fel egy kisbolygót, ami két órával később felrobbant és a tengerbe zuhant
Ez volt az ötödik alkalom, hogy a becsapódása előtt észleltek egy kisbolygót. Az előző négyet Amerikából jelezték, így Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént.

Link másolása

Kisbolygó robbant fel a Föld légkörében, majd a darabjai az óceánba zuhantak Izland közelében.

A körülbelül 3-4 méteres aszteroidát a becsapódás előtt két órával fedezte fel Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa

- számolt be róla az RTL Híradó.

"Ez volt az ötödik az emberiség történetében abból a szempontból, hogy megtaláltuk a föld légkörét elérő égitestet, még mielőtt ez megtörtént"

- mondja a magyar csillagász.

Az előző négyet Amerikából észlelték, így neki köszönhetően Magyarország a világon a második ország, ahol ez megtörtént. A Piszkés-tetői obszervatóriumban dolgozó csillagász pénteken este a Földtől 100 ezer kilométerre, vagyis körülbelül harmad holdtávolságra vette észre a kisbolygót az égbolton.

Sárneczky Krisztián azt is elmondta, hogy mint minden ismert kisbolygó, vagy földközeli égitest, ez is a naprendszerben keringett sok millió évig, most azonban letért a pályájáról és elindult a Föld felé. A tudós szerint az ilyen égitestek általában már a levegőben felrobbannak, ezt a megfelelő műszerekkel mérni is lehet.

"Létezik egy infrahang detektáló hálózat, és annak a grönlandi, izlandi állomásán is észlelték azt a hanghullámot, amit ez a légköri robbanás okozott"

- mondta a magyar csillagász.

Izland északi részén pár másodperces villanást is láttak. Sárneczky Krisztián szerint ezt a robbanás okozhatta, ami után a törmelékek a tengerbe zuhantak. Az előző négy robbanás fele szárazföld felett történt, mind a kettő Afrika területén. Az azokból visszamaradó kőzetdarabokat megtalálták.

Az RTL Híradó riportja:

Link másolása
KÖVESS MINKET: