SIKERSZTORIK
A Rovatból

Az iskolások kedvenc ragasztójának sikertörténete, ami egy magyar családhoz köthető

Az a bizonyos kenőfejes, ami a 90-es években oly sokunknak az egyik fő segédeszköze volt a technika és rajz órákon, és a mai napig az is, csak már más csomagolásban. Ez a Nebulo ragasztó, ami 100%-ban magyar és nagyon családi történet.

Link másolása

Mi is az a PandArte blog? Bánhidi Dóra több mint három éve a fejébe vette, hogy minden olyan dolgot megismertet a világgal, ami kreatív ötletből született. "Blogomon rengeteg hazai tervezőről, innovatív ötletről, helyről és designról írok, mert ezzel szeretném inspirálni az embereket arra, hogy megtalálják önmaguk 'ajándékát', vagyis azt, hogy ők miben a legkreatívabbak" - írja Dóra.

Hogy miért tetszik ennyire a Nebulo története? Mert a 80-as években, amikor még nem lehetett olyan könnyen és szabadon vállalkozni, a startup fogalma még nem is létezett és sokkal szűkösebbek voltak a lehetőségek, Lőrincz Miklós vegyészmérnök nagyon bátran és eltökélten mégis saját vállalkozásba kezdett! Egyszerűen nem tudott és nem is szeretett volna alkalmazkodni ahhoz, hogy nem a megfelelő tudású emberek ültek vezetői székekben, ambíciói és tehetsége viszont volt, így 1983-ban ( én abban az évben születtem ) úgy döntött, hogy GMK keretein belül saját vállalkozásba kezd. Kifejlesztett egy Magyarországon akkor még egyedi ragasztó receptet, saját maga épített egy ragasztó töltő gépet, majd elkezdte gyártani a Nebulo oldószermentes folyékony papírragasztót.

Bencével, Miklós egyik gyermekével beszélgettem erről a sikersztoriról és a Nebulo márkáról, ami a több mint 30 év alatt elképesztő fejlődéseken ment keresztül, és mára már sokkal több egy úttörő ragasztónál.

- Milyen termékek készültek eleinte?

- 1983-tól 1986-ig a ragasztó műanyag olajozóflakonba került töltésre, ez persze nem volt a legideálisabb a felhasználás szempontjából, így szinte egy időben az 1983-as indulással megkezdődött a csomagolás fejlesztése. 1986-ra készült el a kenőfejes kivitel 65 grammos kiszerelésben. A termék egyedülállónak számított a magyar piacon, így rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert a diákok és szüleik körében is.

Bal oldalt az a bizonyos olajozó flakonos megoldás. Középen az a Nebulo ragasztó, amiből mi is elhasználtunk jó pár dobozzal, amíg az iskolapadot koptattuk. Jobbra a mai, modern külső.

- Miért lett akkora siker a szülők körében?

- A Nebulo volt Magyarországon az első iskolai ragasztó, ami nem tartalmazott semmiféle egészségre káros anyagot, ruhából ki-, bőrről lemosható volt.

A gyermek, ha összekente a ruháit, meleg vízzel ki lehetett mosni és a ruha nem ment kárba, a szülők nagy-nagy örömére. Kenőfejének köszönhetően könnyen lehetett adagolni, majd elkenni a ragasztót.

(Én kiegészítésként hozzátenném, hogy nem bántotta az orrunkat sem, szemben a jó öreg csípős szagú és mérgező technokollal! )

- Ti, a gyerekek, mikor csatlakoztatok be a családi vállalkozásba?

- Tulajdonképpen kétszer. Első alkalommal egészen fiatalon, hiszen már 9-10 éves korunktól nyári szünetekben be-besegítettünk a termelésbe, vagy az autó készáruval megrakásába, ha azt a szükség megkívánta. Nem kellett messzire menni, mert családi vállalkozáshoz illően a családi házunk alsó szintjén folyt a termelés. Ez így is ment a 90-es évek végéig, majd szünet következett, bátyám is én is a saját utunkat jártuk. 2011-ben apu úgy döntött, hogy nyugdíjba megy. Felajánlotta nekünk a vállalkozás továbbvitelét, így Áronnal, a bátyámmal megalapítottuk a Nebu Trade Kft-t, ami 2012. január 01-től folytatatta a Nebulo ragasztók gyártását, és a márka építését.

Áron és Bence

- Milyen fontos fejlődéseken ment keresztül a Nebulo? Mik a vállalkozás mérföldkövei?

- Az első fontos mérföldköveket érintettük korábban.

1983-as indulás, 1986-ban a kenőfejes kivitel megjelenése, ami 1992-ben kiegészült a 45 grammos kiszereléssel. Ide lehet még sorolni az 1996-os műanyagos gép beszerzéseket, hiszen azóta minden műanyag csomagoló eszközt magunk gyártunk. Majd a 2011/2012-es generációváltás.

A generációváltást követően a mérföldkövek mondhatni elkezdtek sűrűsödni. 2012-ben egységes, új arculat született és bővült a ragasztó kínálatunk.

Ami még komoly lépés volt, hogy 2014-ben bemutattuk az első színező termékeket. Ez azért volt fontos, mert ezzel a

Nebulo megindult azon az úton, hogy egy ragasztó márkából iskolaszer márkává fejlődjön! 2018-ban új, modern telephelyet építettünk zöld mezős beruházással Nagytarcsán, illetve gyártó gép parkunkat bővítettük.

Tavaly újabb arculatváltás következett, amellyel megjelentünk a frankfurti Paperworld kiállításon, ahol sikerült lengyel viszonteladót találnunk, így megkezdődött a Nebulo termékek export értékesítése. Idén elindult a gyurmaragasztónk hazai gyártása, amit 5 éves előkészítő munka előzött meg, sok minden történt 2012 óta, de talán erre vagyok az legbüszkébb, hogy újabb terméket gyártunk idehaza.

- Miért éppen iskolaszerekkel bővült a kínálatotok?

- A Nebulo szó, így a márkánk kisdiákot jelent, ragasztóinkat is sokat használják az iskolában, ebben a célcsoportban ismert, ezért úgy döntöttünk, hogy a portfóliónkat iskolaszerekkel bővítjük, azzal a céllal, hogy a Nebulot ragasztó márkából iskolaszer márkává fejlesszük. E mellett szólt az is, hogy a piacon azt láttuk, hogy nagyon kevés a jó minőséget kínáló, de mégis kedvező áron elérhető, megfizethető márka/termék. Így azt gondoltuk, ha mi ezt tudjuk kínálni, az sikert hozhat az erős verseny ellenére.

2014-ben bevezettük a piacra első színező termékeinket, temperát, vízfestéket, színes ceruzát, zsírkrétát, olajpasztellt és filctollat. Ekkor jelent meg a csomagoláson a kis Nebulo figura, ami a 2019-es arculatváltásig minden színező termék csomagolásán visszaköszönt. Az első termékek sikert arattak, így azóta is ezen az úton haladunk, minden évben bővült iskolaszer kínálatunk. Mára a termékszortimentünkben megtalálható számos színes ceruza, grafit ceruzák, víz- és tempera festékek, ecsetek, filctollak, gyurmák, zsírkréták, ollók, körző, vonalzókészlet, hibajavító rollerek, szövegkiemelők, és természetesen a ragasztók.

Az idei évben is sok újdonság érkezik a szezonra: radírok, tolltartók és hegyező, cikkszámaink száma közelíti a 90-et. Azt gondolom, hogy mára elértük a célunkat, és elmondhatjuk, hogy a Nebulo iskolaszermárkává fejlődött!

- Minden gyártási folyamat itthon zajlik?

- A kenőfejes ragasztóink kezdetek óta itthon készülnek. Ahogy korábban említettem, 1996 óta a műanyag csomagoló eszközöket is saját fröccsöntő- és flakonfújó gépeinkkel gyártjuk. Idei évtől gyurmaragasztónkat is nagytarcsai üzemünkben állítjuk elő, nagy örömünkre, hiszen sok éves fejlesztés eredménye ez. Édesapánk több száz receptúrát kevert ki, mire elérkeztünk a végtermékhez, mert egy minőségileg kiváló árut szerettünk volna. A gyártósor egyedi gyártású, amelyet egy magyar cég fejlesztett ki kifejezetten erre a feladatra.

Ennyiféle terméket - ami ma megtalálható a kínálatban - itthon gyártani csak hatalmas beruházással lehetne, amire egy hozzánk hasonló családi vállalkozásnak nincsenek forrásai. Így a termékek bérgyártásban készülnek Kínában, Thaiföldön, Malajziában és Szerbiában. Ez egyébként az egész iskolaszer piacot jellemzi, szinte minden gyártó ugyanezt teszi, még a legnagyobb, leghíresebb világmárkák is így járnak el. Mindenkinek vannak saját gyártású termékei, és vannak amelyeket arra szakosodott más gyártókkal gyártat. Mi termékeink között is van sok olyan, ami olyan gyárban készül, ahol nálunk sokkal drágább, felénk pozícionált termékek is készülnek, tőlünk kvázi ugyanazt kapja a vásárló, csak jelentősen kedvezőbb áron és más csomagolásban.

A gyártókat nagy gondossággal választottuk ki, a legtöbb gyárban, ahol készülnek a termékeink jártunk. Termékeinket magyar, akkreditált laborban bevizsgáltattuk, hogy biztosak lehessünk abban, hogy megfelelnek az EU-s szabványoknak, gyermekekre káros anyagokat nem tartalmaznak.

Fontosnak tartjuk ugyanakkor a hazai gyártás folyamatos fejlesztését, ebben látjuk a jövőt, hisz ebben nőttünk fel.

Otthonról azt hoztuk, hogy a gyártással teremtünk igazi hozzáadott értéket, ott van mögötte a komplett értéklánc, a sok beszállító, akiknek szintén üzletet jelent, ha mi itthon gyártunk valamit.

Terveink között szerepel újabb termékek itthoni előállítása, ahogy a gyurmaragasztónk gyártását is „hazahoztuk” Malajziából. Ez persze sajnos lassú folyamat, mert hosszú fejlesztéssel és jelentős beruházással jár, de most is haladunk, vannak ötletek.

- Mik a nagy közönség kedvencek?

- Az összes termék a „saját gyermekünk”, így mit is mondhatnék, nem illik senkit kedvencként kiemelni.

Viccet félretéve, ha arra vonatkozik a kérdés, hogy nekünk mi a kedvenc termékünk, akkor arra azt mondhatom, hogy számunkra mindig azok a termékek lesznek a legkedvesebbek, amelyeket itthon, magunk gyártunk. Ezek közül pedig mindig ki fog emelkedni a kenőfejes ragasztó, hiszen azzal indult minden, úgy is szoktam hívni, hogy az „Ősnebulo”.

Ha a piacot nézzük, akkor mindenképpen kiemelendők a temperáink és a ragasztóstiftjeink. Import termékek közül ezekből érjük el a legmagasabb forgalmat, és azt gondolom ezeknek a legmagasabb a piaci részesedése is. Mindkét termékből nagyon sokat adunk el, ami annak köszönhető, hogy a termékek kiváló minőségűek kedvező ár mellett, indulásuk óta nagyon népszerűek.

- Mik a közeljövőbeli terveitek?

- Sok új termék érkezik a következő hetekben. Az előttünk álló nyár egyik legfontosabb feladata, hogy ezeket minél sikeresebben be tudjuk vezetni a piacra. Ez nem lesz könnyű feladat, hiszen a világban kialakult helyzet miatt jelentős késéssel érkeznek be. Ettől független bizakodóak vagyunk, mert vannak köztük olyan kuriózum termékek, amiktől nagy sikert remélünk, izgatottan várjuk, hogy beérkezzenek végre.

Legfontosabb célként gyártókapacitásunk kihasználtságának növelését tűztük ki idei évre. Keressük az együttműködéseket, hogy más gyártóknak gyártsuk a saját márkájukkal az itthon gyártott termékeinket. Ez kiváló lehetőséget ad export forgalmunk növelésére. Egy holland cég részére már gyártottunk is gyurmaragasztót, egész áprilisban nekik termeltünk. Remélem sok hasonló együttműködést tudunk kialakítani a közeljövőben.

Ha szeretnél megismerni még több fiatal, magyar designert, akik szuper dolgokat alkotnak, keresd a PandArte blogot a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk