hirdetés

SIKERSZTORIK

„A legtöbb ember nevetett rajtunk” – A koronavírus elleni vakcina feltalálásának filmbe illő története

Mikor kiderült, hogy működik a vakcina, Karikó Katalin örömében egyedül megevett egy egész zacskó Goobers mogyorós csokit.

Link másolása

hirdetés

Magyarországon nőtt fel, egy hentes lányaként. Tudós akart lenni, pedig sosem találkozott eggyel sem. A 20-as éveiben az Egyesült Államokba költözött, de évtizedeken keresztül nem talált állandó munkát – írja a New York Times, amely terjedelmes portrécikket közölt Karikó Katalinról.

A 66 éves Dr. Karikó Katalint, akit kollégái csak Katinak hívnak, sokan a Nobel-díj esélyesének tartják. Karikó egész karrierjét az mRNS kutatásának szentelte – ez a genetikai kód új fehérjék előállítására képes utasítani az egyes sejteket. Meg volt róla győződve, hogy ezzel az eljárással a szervezetben található sejtek saját magukat teszik védetté.

Karikó karrierje azonban korántsem volt zökkenőmentes. Laborból laborba vándorolt, és évi 60 ezer dollárnál sosem keresett többet.

A története sok kutató számára ismerős lehet. Ahhoz, hogy az mRNS-t kutassa, pályázati pénzeket kellett volna elnyernie, tudományos karrierje nagy részében azonban nem sokan hittek az elképzeléseiben. És nem is volt kifejezetten nagy pályázatíró.

"Amikor az elképzelésed szembemegy a konvencionális tudományos nézetekkel, nagyon nehéz kitörni" – mondta Karikó Katalinról Dr. David Langer, aki idegsebészként dolgozott együtt vele.

hirdetés
Karikó Katalin mRNS kutatása pedig határozottan unortodox volt.

Dr. Anthony Fauci amerikai járványügyi szakértő, virológus szerint az mRNS úttörő lesz számos más területen, például a HIV-fertőzés, az influenza és a malária kezelésében is.

Korábban mi is írtunk arról, Karikó Katalinék felfedezése áttételesen a HIV vakcina elkészítését is elősegítheti.

Karikó Katalin szinte minden napját a laborban töltötte. Férje, Francia Béla mondta is neki:

"Te nem dolgozni jársz oda, hanem szórakozni".

Egyszer azt is kiszámolta feleségének, hogy a végtelennek tűnő túlórák miatt Karikó nagyjából 1 dollárt keres egy óra alatt.

Karikó Katalin Kisújszálláson született. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett Ph.D. fokozatot, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni.

1985-ben, mikor az egyetemi kutatási források elapadtak, döntöttek úgy, hogy akkor két éves lányukkal, Zsuzsával (aki azóta kétszeres olimpiai bajnok evezős) Philadelphiába költöznek. A magyar szabályok szerint csak 100 dollárt vihettek magukkal, ő és a férje azonban lányuk plüssmackójában további 1200 dollárt rejtettek el.

Amikor Karikó Katalin elkezdett foglalkozni az mRNS kutatásával, az első, kisebb lépések is nagyon nehéznek, ha nem lehetetlennek tűntek. Hogyan fogják előállítani az mRNS-t egy laborban? Hogy lehet bevinni az mRNS-t a szervezet sejtjeibe?

1989-től Dr. Elliot Barnathan asszisztenseként dolgozott a Pennsylvania Egyetemen, továbbra is nehéz körülmények: alacsony fizetés mellett, pályázati pénzek nélkül.

"A legtöbb ember nevetett rajtunk" – mondta a New York Timesnak Dr. Elliot Barnathan. Mégis sikerült nekik a céljuk: az mRNS segítségével teljesen új fehérjéket kezdtek előállítani maguktól a sejtek.

"Istennek éreztem magam" – emlékezett vissza a felfedezés pillanatára Karikó Katalin.

Ekkor munkatársával tele voltak ötletekkel, a férfi azonban egy biotech cégnél helyezkedett el, így Karikó Katalin labor- és pénzügyi forrás nélkül maradt. Kis híján ott hagyta az egyetemet, ami nem igazán látott lehetőséget Karikó kutatásában, de korábbi kollégája, Dr. David Langer meggyőzte az idegsebészeti intézetet, hogy alkalmazzák a kutatót.

"Megmentett engem" - emlékezett vissza Karikó. Dr. Langer szerint azonban Karikó Katalin mentette meg őt.

Langer szerint Karikó nem az a fajta tudós, aki az adatokat arra használja fel, hogy minden áron alátámassza a feltételezéseit. "Kati zsenialitása, hogy elfogadja a kudarcot és tovább próbálkozik, olyan kérdéseket válaszol meg, amiket mások fel sem mertek tenni."

Dr. Langer elképzelése az volt, hogy az mRNS technológiával kezelhetik és megelőzhetik, hogy agyműtétek után a páciensekben vérrögök alakuljanak ki, amik gyakran stroke-ot okoznak.

Minden kísérletük kudarcba fulladt. Később Dr. Langer elhagyta az egyetemet, így Karikó Katalin ismét labor és kutatási források nélkül maradt.

Egy fénymásoló mellett találkozott véletlen Dr. Weissmannal, akinek mesélt a kutatásáról, és hogy bármire képes az mRNS-sel. Dr. Weissman elmondta Karikónak, hogy a HIV elleni vakcinán dolgozik. Karikó Katalin azt válaszolta: "Persze, az is menni fog".

A kutatásai azonban elakadtak. Petri csészében bármilyen fehérjét képesek voltak előállítani, az egér azonban megbetegedett tőle.

"Senki sem tudta, miért" - emlékezett vissza Dr. Weissman. Kiderült, hogy az immunrendszer kórokozónak nézte a befecskendezett mRNS-t, és gyulladással válaszolt.

Újabb talánnyal szembesültek: ha az emberi szervezet alapból is előállít mRNS-t, amivel szemben nem védekezik az immunrendszer, akkor miben különbözik az általuk befecskendezett mRNS?

Rájöttek, hogy az emberi szervezet által termelt mRNS összetevője a transzfer-RNS, azaz tRNS is, amelyben található a pszeudouridin-molekula. Miután Karikó Katalin és Dr. Weisman hozzáadták az mRNS-hez ezt a molekulát, az élő szervezet befogadta, sőt tízszer több fehérje előállítására késztette a sejteket.

Ez volt az egyik legfontosabb tudományos áttörés az mRNS-technológia alkalmazásában, ami számos alkalmazási területet nyitott meg.

A friss eredményekkel a zsebükben a két kutató bele is kezdett a pályázat- és publikáció írásba. Továbbra sem nyertek el azonban pályázati pénzeket, publikálni az eredményeiket pedig csak többszöri próbálkozás után tudták egy tudományos folyóiratban, kevés recepcióval.

Ők azonban nem adták fel. Majmokon végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a technológia képes vörös vérsejtek előállítására is késztetni a szervezetet. Ez a kutatókat megerősítette abban, hogy az mRNS új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztésére lehet alkalmas.

Ahelyett, hogy a vírus egy részét juttatnánk a szervezetbe a védőoltással, az orvosoknak elég lenne az mRNS-t a szervezetbe juttatni, amely a sejteket arra késztetné, hogy maguk állítsák elő a vírusnak azt a részét, amely kiválthatja az immunválaszt.

Végül az amerikai Moderna és a német BioNTech figyelt fel a munkájukra. A Pfizer a BioNTech partnere lett, és a két cég közösen finanszírozta a kutatókat.

Dr. Weissman és Dr. Karikó az mRNS alapú influenza elleni védőoltáson, valamint a Zika vírus elleni védőoltáson dolgoztak, mikor berobbant a koronavírus-járvány.

A tudományos közösség előtt már 20 éve ismert volt, hogy a koronavírus felületén fehérjetüske van, amellyel befecskendezi magát az emberi sejtbe. Ez tehát tökéletes környezetet biztosított az mRNS technológiának.

Kína 2020 januárjában ismertette a vírus génszekvenciáját. Ezt követően a BioNTech pár óra alatt, a Moderna pedig két napon belül kifejlesztette a vakcináját.

Az mRNS vakcinák az emberi testbe jutva arra késztetik a sejteket, hogy állítsák elő a koronavírus felületén megtalálható fehérjetüskét. Ez immunreakciót vált ki, a szervezet megtámadja a fehérjét és védetté válik a vírussal szemben.

A Pfizer–BioNTech tanulmányának első eredményei 2020. november 8-án jelentek meg, és igazolták, hogy erős védettséget nyújtanak a vírussal szemben.

"Ó, működik. Tudtam"

– mondta ekkor Karikó Katalin férjének.

Karikó Katalin örömében egyedül megevett egy egész zacskó Goobers mogyorós csokit. Dr. Weissman egy olasz étteremből rendelt ételt és bort, családjával ünnepelt.

"Mindig is az volt az álmom, hogy kifejlesztünk valamit, ami segít az embereknek. Most beteljesedett életem álma" – mondta Dr. Weissman.

Karikó Katalint és Dr. Weissmant december 18-án oltották be az általuk előállított vakcinával a Pennsylvania Egyetemen – a jelenlévő egészségügyi dolgozók tapsvihara közepette.

Karikó Katalin életpályája azt mutatja: nagyon kevésen múlhatott, hogy elismertté vált ez az úttörő technológia. A dolgok akár teljesen máshogy is alakulhattak volna. "Valószínűleg rengeteg olyan ember van még, mint Karikó Katalin, akik azonban elbuktak" – mondta Dr. Langer, Karikó Katalin korábbi munkatársa a New York Timesnak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: