EGÉSZSÉG

Kína tagadja, hogy egy új, veszélyes vírus bukkant volna fel náluk, de igazat mondanak-e? És kell-e még tartanunk a Covidtól?

Boldogkői Zsolt szerint az elzárások miatt ugorhatott meg a fertőzések száma Kínában, amit dokumentációval is bizonyítottak. A Covidra azonban továbbra is figyelni kell. A legújabb variánsok a szemet támadják.

Link másolása

Egy ideje szállingóznak a hírek Kínából. Mintha valami félelmetes járvány lenne kialakulóban. Zsúfolásig tele vannak a gyermekkórházak, ahova légúti tünetekkel kerülnek be a gyerekek. Nemcsak bennünk merült fel a kérdés, hogy mi van, de a WHO is felfigyelt a történésekre. Mivel hasonló hírek előzték meg a 2020-ban kitört koronavírusjárványt, érthető, hogy a világszervezet is kérdéseket intézett a kínaiakhoz.

Boldogkői Zsolt molekuláris biológussal, az MTA doktorával, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk a fejleményekről.

– Kezdjünk aggódni?

– A WHO is amiatt kezdett aggódni, hogy nincsenek információk, és Kína általában nem hajlandó konkrét információkat adni. A Covidnál is ez volt a helyzet, és előtte is egy koronavírus-járványnál, 2003-ban. Viszont nemrég a WHO szakemberei telekonferenciát tartottak a kínai hatóságokkal, ahol állítólag bemutatták az adatokat. Ezek szerint május óta van egy mycoplasma járvány, illetve október óta van egy influenzajárvány, az RSV, tehát az óriássejtes megbetegedést okozó vírus, és egy adenovírus járvány, lényegében nátha. Valószínűleg ez az oka, hogy magasabb szinten van a fertőzések száma, hogy elzárások voltak Kínában.

A koronavírus idején nem estek át a gyerekek ezeken a betegségeken, és most hirtelen nagyon sok gyerek van, akinek nincsen semmifajta védettsége.

– Tapasztaltunk mi is ilyet kicsiben az elzárások után?

– Nálunk csak a legelső, az eredeti variánsnál volt ilyen elzárás. Egy pici emelkedés talán volt nálunk is. Azonban Kína végigvitte az elzárásokat. Azt is mondhatnám, hogy ez bejött a kínaiaknak, mert időközben a vírus legyengült, és valójában nem okozott tömeges katasztrófákat, mint mondjuk Európában vagy Amerikában. Tehát végül is bejött, csak gazdaságilag valószínűleg megsínylették. Most azt mondják, hogy

nincs itt semmi látnivaló, ezek ismert kórokozók, tehát nem valami új, mondjuk koronavírus vagy akármilyen vírus, amitől a világnak tartani kellene.

A WHO pedig a saját oldalán megerősítette, hogy megmutatták a dokumentációt nekik a kínaiak, és egyelőre megnyugodhatunk, hogy nincs baj.

– Mi az oka annak, hogy a gyerekeknél így végigfut, és a felnőtteknél meg ezek szerint nem?

– Minden vírus specifikus. A koronavírusok elsősorban az időseket támadták. Az RSV eleve gyerekeket támad, az influenzának két vége van, tehát a például az időseket és a gyereket is támadja. Az adenovírus nem olyan veszélyes.

– Azt látjuk világszerte, hogy a koronavírus, tehát a Covid nem tűnt el, de tényleg legyengült. Tényleg megnyugodhatunk? Kialakult az emberiségben a védelem, a vírus legyengült, és beállt a többi szezonális járvány sorába? Lehúzhatjuk a vörös zászlót, ha Covidról beszélünk?

– A vörös zászlót azt soha ne húzzuk le, főleg a hatóságok szintjén ne, mert

pont a koronavírus mutatta meg, hogy a világ hatóságai nem voltak felkészülve erre, döbbenetes módon az Egyesült Államokban sem, a fejlett országokban sem.

Valamennyire a német egészségügy volt felkészülve, de igazán az sem. Tehát ez egy figyelmeztető jel volt. A hatóságok mindig tartsák fent azt a bizonyos zászlót. Másrészt a vírus elindult azon az evolúciós úton, amit várhatunk tőle, fokozatosan legyengül. Megpróbál olyan stratégiát kifejleszteni, ahol nagyon hatékonyan tud terjedni, de nem tud már ártani. Nem nagyon bántja a gazdaszervezetet jelen esetben, az embert.

Boldogkői Zsolt

Azonban ezalatt az evolúciós út alatt elképzelhető, hogy valami olyan mutáns jelenik meg, aminek hirtelen megnő a virulenciája, tehát nem várható, de elképzelhető, mert a mutáció egy véletlenszerű folyamat. De most úgy tűnik, hogy az emberi populációkban az oltások, illetve a folyamatos fertőzések kialakítottak egyfajta védelmet, és emiatt nem annyira súlyosak a fertőzések.

– Még mindig veszélyesebb a Covid az influenzánál, vagy mára már nagyjából összehasonlítható szinten vannak?

– Errefelé halad, de a Covid úgy tűnik, hogy veszélyesebb, és ráadásul a postcovid szindróma súlyosabb, mint az influenza esetében, súlyosabb szövődmények alakulnak ki.

– Értsem úgy, hogy bár a Covid maga jócskán megszelidült, de a postcovid az ugyanolyan veszélyes, mint volt?

– Azt nem mondanám, hogy ugyanolyan veszélyes. Nem tudok pontos adatokat, de ha a vírus szelídebb, akkor nyilvánvalóan a postcovid szindrómája is gyengül. De azt is tudni kell, hogy a postcovid szindróma az nem egy általános kategória. A törzstől is függ, hogy mi történik. A tüdőt nagyon megtámadtak a korábbi variánsok, a delta variáns például. A legújabb variánsok a szemet is megtámadják. Vagy a hangszalagokat. Korábban például a tüdő, meg a szívizom volt célkeresztben.

Az újabb törzsek már nem jutnak el a tüdőbe,

csak olyan esetekben, ha valami immungyengeség fordul elő. Jobb, hogy a felső légutakat feltőzik inkább, és kevésbé veszélyesek.

– Összegezve az elmondottakat: a kínaiak felől egyelőre nyugodtak lehetünk. A Covid gyengébb, de azért az ördög nem alszik...

– Izgulni semmiképpen nincs ok, de a hatóságok készüljenek fel minden eshetőségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
Drámaian megugrott a betegek száma Magyarországon
3,2 millió embert kezeltek a háziorvosok magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

Link másolása

A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.

A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:

  • 4007 magas vérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
  • daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
  • a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott 10 000 lakosra.

    2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

    A top négy betegszám emelkedés a következő volt:

  • az asztmások száma 272 százalékkal nőtt;
  • a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;
  • a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
  • a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.

    A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

    Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt, miközben a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken.

    A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.

    Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.

    2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.

    Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Ajánljuk
    EGÉSZSÉG
    A Rovatból
    A legtöbb Covid-halál egy teljesen másmilyen fertőzés miatt következhetett be egy kutatás szerint
    Legalábbis azon betegek körében, akik lélegeztetőgépre kerültek.
    Fotó: Unsplash - szmo.hu
    2023. május 11.


    Link másolása

    Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.

    Ez azt jelenti, hogy miközben ezek az emberek a Covid miatt kerültek kórházba, a gépi lélegeztetés következtében kialakult fertőzés miatt nagyobb valószínűséggel haláloztak el, amennyiben a bakteriális probléma nem reagált a kezelési módokra.

    A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.

    Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Érdemes átszokni az ülve pisilésre a férfiaknak: szakértők szerint egészségesebb és hatékonyabb
    Az idő előrehaladtával az ülve pisilés jót tesz a prosztatának, ráadásul alaposabban kiürül a húgyhólyag is.

    Link másolása

    Óva inti a férfiakat az állva pisiléstől egy vezető angol urológus, írja a LADbible. Gerald Collins, a manchesteri Alexandra Kórház urológusa szerint az állva pisilés hagyománya valószínűleg kényelmi szempontok és körülmények miatt alakult ki.

    Az orvos szerint azonban az évek előrehaladtával érdemes lehet ezen a szokáson változtatni. Ennek hátterében a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) áll, mely a harmincas éveikben járó férfiak 8 százalékát, míg a 80 felettieknek már a 80 százalékát érinti.

    „A BPH a prosztata hormonális környezetének megváltozása miatt alakul ki, főként a 40-es évek elejétől kezdve” – magyarázta el Collins. „Megemelkedik a tesztoszteron egy bizonyos bomlástermékének jelenléte, ami a prosztata sejtfejlődésének és méretének növekedését okozza. Ennek következtében a férfiak egyre inkább úgy érezhetik, hogy sokkal jobban tudnak ülve pisilni.”

    A Leideni Egyetem Orvosi Központjának holland kutatói egy 2014-es kutatás során arra jutottak, hogy az ülve vizelés előnyös lehet. Ebben a testhelyzetben a hólyag gyorsabban és alaposabban kiürül, mert a medence és a gerinc izmai az ácsorgással szemben teljesen ellazulnak.

    Ezzel szemben a YouGov egy friss felmérése alapján a férfiak többsége világszerte inkább állva könnyít magán. A brit férfiak 33 százaléka jelentette ki, hogy soha nem ülne le pisiléshez, és csak 24 százalékuk vallotta be, hogy többnyire ülve vizel.

    Vigyázni kell azonban a túlzott ücsörgéssel is. A Mayo Clinic nonprofit orvosi központ kutatása szerint nem érdemes túlságosan elhúzni a trónolást, mivel könnyen aranyeret okozhat a hosszú ideig tartó erőlködés.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Napi két csésze tea segíthet megvédeni az egyik legfontosabb szervünket az öregedéstől
    Egy új tanulmány szerint a teában található flavonoidok karban tartják az agyat és a memóriát.

    Link másolása

    Napi két csésze tea karban tartja a memóriát, írja a The Sun egy friss tanulmány alapján. A teában természetesen előforduló vegyi anyagok, az úgynevezett flavanoidok fokozzák az agy teljesítményét és segítik a memóriát. A hatás ugyanaz attól függetlenül, hogy a teát üresen vagy tejjel ízesítve fogyasztjuk.

    A szakértők azután jutottak erre a megállapításra, hogy megvizsgálták, hogyan befolyásolták az almában és bogyókban is megtalálható flavonoidok több mint 3500 egészséges, 60 év feletti ember memóriáját. Az egyik csoport napi 500 mg-ot szedett, ami nagyjából két csésze teának felel meg, míg egy másik csoport csupán placebót kapott. A három évig tartó vizsgálat végén szófelidézési feladatokat kaptak a kísérleti alanyok.

    A flavonoidos csoport pontszámai átlagosan 10,5 százalékkal voltak jobbak, mint a másik csapatba tartozóké.

    Gunter Kuhnle szerint a teafogyasztás a „legegyszerűbb módja” a flavonoidbevitel növelésének. A Readingi Egyetem professzora úgy véli, hogy napi két csésze az emberek többsége számára elegendő lehet.

    Dr. Scott Small, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint az időskori memóriavesztés emberenként változó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a 60 év felettiek esetében ilyen hatalmas különbség mutatkozik a flvonoidok rendszeres fogyasztása miatt, feltehetően még szembetűnőbb eredményeket lehetne elérni, ha a 40-es, 50-es éveikben járók kezdik el a rendszeres teafogyasztást.

    Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra: más tanulmányok szerint a flavonoidok segíthetik az agy működését azzal, hogy fokozzák a szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk