EGÉSZSÉG

Időskori demenciát okozhat a légszennyezés, az emlékező- és a beszédképesség is károsodhat

A legújabb kutatási eredmények szerint a legkisebb részecskék közvetlenül elérhetik az agyat is, emellett a szálló por károsítja a vérereket, így kevesebb vér jut az agysejtekbe.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. július 28.



Arról, hogy a légszennyezés súlyosan károsítja a nagyvárosban élők egészségi állapotát, már évtizedek óta tudunk, kezdve az asztmásan születő gyermekektől a szívbetegségekig. Most egy brit egészségügyi tanácsadó testület jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak légzőszerveinkre és vérkeringésünkre, hanem agyunkra is negatív hatása lehet.

A légszennyező anyagok egészségügyi hatásával foglalkozó bizottság (COMEAP), amely a brit kormány mellett működik, mintegy 70 tanulmány összegzése után megerősítette azokat a korábbi feltételezéseket, melyek szerint a rossz levegő felgyorsíthatja az időskori demenciát és a kognitív funkciók hanyatlását, többek között például a térbeli látás romlását.

De károsodhat az emlékezet, a beszéd is, vagyis elindulhatnak mindazok a leépülési folyamatok, amelyek az Alzheimer-kór jellemzői.

Frank Kell, a londoni Imperial College munkatársa, aki három évig irányította a munkát, elmondta, hogy a légszennyezés és a mentális hanyatlás közötti összefüggés jelei az utóbbi években szinte lavinaszerűen erősödtek szerte a világban.

„A demencia az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívás a 21.századi egészségügyi és szociális gondozás előtt” – idézte a New Scientist.

A bizottság elismerte, hogy nem lehet pontos számadatokat közölni arról, hogy hány idős ember szellemi leépülése függ össze a légszennyezéssel, miután eddig kevés olyan kutatás folyt, amelyek ok-okozati bizonyítékkal szolgálhatnak. Kelly viszont utalt egy, a londoni lakosságról 2018-ban végzett tanulmányra, amely szerint az évi átlagban 210 ezer új brit demencia-esetből közel 60 ezer lehet a rossz levegőminőség következménye.

A jelentés arra is kitér, hogy miként tudja a légszennyezés felgyorsítani a mentális hanyatlást.

A leglényegesebb ezek közül a parányi részecskékből álló szálló por, amely károsítja a vérereket, és ezáltal kevesebb vér jut az agysejtekbe.

De azt is feltételezik, hogy az agy immunrendszerét aktiválja a szennyezésnek való kitettség, és hogy a legkisebb részecskék közvetlenül elérik az agyat az orron és az idegsejteken keresztül, amelyek a szaglásunkat biztosítják. Ez utóbbi két mechanizmus megértéséhez azonban még további bizonyítékokra van szükségük a tudósoknak.

Brian Castellani, a durhami egyetem kutatója külön felhívja a figyelmet arra, hogy azokat, akik életük első éveiben rendszeresen szennyezett levegőt lélegeztek be, idősebb korukban jelentős agykárosodás érheti.

A jelentés egyúttal újabb bizonyítékul szolgál arra vonatkozólag, hogy a légszennyezés növeli a szívbetegségek kockázatát, mivel a káros anyagok belégzése szűkíti és rugalmatlanná teszi az ereket, fokozva ezzel a vérrögképződés, a szívritmuszavarok és a szívroham veszélyét is.

A Nagy-Britanniában tavaly elfogadott környezetvédelmi törvény értelmében az illetékes minisztereknek október 31-ig kell célkitűzéseiket ismertetni a légszennyezés csökkentésére. Az eddigi javaslatok azonban csupán azt célozzák, hogy 2040-ig évi 10 mikrogramm/m3-re csökkentenék az egyik legveszélyesebb szállópor-részecske, a PM2,5 arányát, ez pedig a duplája az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott új limitnek.

A COMEAP-hoz hasonló következtetésre jutott a közelmúltban a francia közegészségügyi kutatóintézet (INSERM) és a rennes-i egyetem.

A Lancet Planetary Health szakfolyóiratban márciusban megjelent tanulmány szerint a légszennyezés ugyanolyan kockázati faktora a demenciának, mint az alkohol vagy a traumatikus agysérülés.

A tanulmány szerint a demenciás esetek 40%-át lehetne csökkenteni vagy késleltetni a levegő tisztításával. A francia tudósok emlékeztetnek arra, hogy a levegőben lévő nitrogén-dioxid és a PM2,5 részecskék főleg a beszédkészséget rombolják, a korom pedig, amellett, hogy erősen rákkeltő hatású, a végrehajtó funkciókat támadja meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
Drámaian megugrott a betegek száma Magyarországon
3,2 millió embert kezeltek a háziorvosok magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.


A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.

A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:

  • 4007 magas vérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
  • daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
  • a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott 10 000 lakosra.

    2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

    A top négy betegszám emelkedés a következő volt:

  • az asztmások száma 272 százalékkal nőtt;
  • a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;
  • a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
  • a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.

    A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

    Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt, miközben a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken.

    A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.

    Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.

    2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.

    Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Ajánljuk
    EGÉSZSÉG
    A Rovatból
    A legtöbb Covid-halál egy teljesen másmilyen fertőzés miatt következhetett be egy kutatás szerint
    Legalábbis azon betegek körében, akik lélegeztetőgépre kerültek.
    Fotó: Unsplash - szmo.hu
    2023. május 11.



    Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.

    Ez azt jelenti, hogy miközben ezek az emberek a Covid miatt kerültek kórházba, a gépi lélegeztetés következtében kialakult fertőzés miatt nagyobb valószínűséggel haláloztak el, amennyiben a bakteriális probléma nem reagált a kezelési módokra.

    A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.

    Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Érdemes átszokni az ülve pisilésre a férfiaknak: szakértők szerint egészségesebb és hatékonyabb
    Az idő előrehaladtával az ülve pisilés jót tesz a prosztatának, ráadásul alaposabban kiürül a húgyhólyag is.


    Óva inti a férfiakat az állva pisiléstől egy vezető angol urológus, írja a LADbible. Gerald Collins, a manchesteri Alexandra Kórház urológusa szerint az állva pisilés hagyománya valószínűleg kényelmi szempontok és körülmények miatt alakult ki.

    Az orvos szerint azonban az évek előrehaladtával érdemes lehet ezen a szokáson változtatni. Ennek hátterében a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) áll, mely a harmincas éveikben járó férfiak 8 százalékát, míg a 80 felettieknek már a 80 százalékát érinti.

    „A BPH a prosztata hormonális környezetének megváltozása miatt alakul ki, főként a 40-es évek elejétől kezdve” – magyarázta el Collins. „Megemelkedik a tesztoszteron egy bizonyos bomlástermékének jelenléte, ami a prosztata sejtfejlődésének és méretének növekedését okozza. Ennek következtében a férfiak egyre inkább úgy érezhetik, hogy sokkal jobban tudnak ülve pisilni.”

    A Leideni Egyetem Orvosi Központjának holland kutatói egy 2014-es kutatás során arra jutottak, hogy az ülve vizelés előnyös lehet. Ebben a testhelyzetben a hólyag gyorsabban és alaposabban kiürül, mert a medence és a gerinc izmai az ácsorgással szemben teljesen ellazulnak.

    Ezzel szemben a YouGov egy friss felmérése alapján a férfiak többsége világszerte inkább állva könnyít magán. A brit férfiak 33 százaléka jelentette ki, hogy soha nem ülne le pisiléshez, és csak 24 százalékuk vallotta be, hogy többnyire ülve vizel.

    Vigyázni kell azonban a túlzott ücsörgéssel is. A Mayo Clinic nonprofit orvosi központ kutatása szerint nem érdemes túlságosan elhúzni a trónolást, mivel könnyen aranyeret okozhat a hosszú ideig tartó erőlködés.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Napi két csésze tea segíthet megvédeni az egyik legfontosabb szervünket az öregedéstől
    Egy új tanulmány szerint a teában található flavonoidok karban tartják az agyat és a memóriát.


    Napi két csésze tea karban tartja a memóriát, írja a The Sun egy friss tanulmány alapján. A teában természetesen előforduló vegyi anyagok, az úgynevezett flavanoidok fokozzák az agy teljesítményét és segítik a memóriát. A hatás ugyanaz attól függetlenül, hogy a teát üresen vagy tejjel ízesítve fogyasztjuk.

    A szakértők azután jutottak erre a megállapításra, hogy megvizsgálták, hogyan befolyásolták az almában és bogyókban is megtalálható flavonoidok több mint 3500 egészséges, 60 év feletti ember memóriáját. Az egyik csoport napi 500 mg-ot szedett, ami nagyjából két csésze teának felel meg, míg egy másik csoport csupán placebót kapott. A három évig tartó vizsgálat végén szófelidézési feladatokat kaptak a kísérleti alanyok.

    A flavonoidos csoport pontszámai átlagosan 10,5 százalékkal voltak jobbak, mint a másik csapatba tartozóké.

    Gunter Kuhnle szerint a teafogyasztás a „legegyszerűbb módja” a flavonoidbevitel növelésének. A Readingi Egyetem professzora úgy véli, hogy napi két csésze az emberek többsége számára elegendő lehet.

    Dr. Scott Small, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint az időskori memóriavesztés emberenként változó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a 60 év felettiek esetében ilyen hatalmas különbség mutatkozik a flvonoidok rendszeres fogyasztása miatt, feltehetően még szembetűnőbb eredményeket lehetne elérni, ha a 40-es, 50-es éveikben járók kezdik el a rendszeres teafogyasztást.

    Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra: más tanulmányok szerint a flavonoidok segíthetik az agy működését azzal, hogy fokozzák a szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk