Korunk egyik legrettegettebb betegsége a rák, talán ezért is gyorsultak fel világszerte az onkológiai kutatások, hiszen e betegek kezelése szüntelen versenyfutás az idővel. Az időnyerés egyik fontos tényezője, hogy mielőbb megkaphassák a számukra leghatékonyabb gyógyszert. Ezen a téren ismét egy nagyjelentőségű magyar újításról számolhatunk be: a Neumann Labs egy olyan tesztet fejlesztett ki, amely segít abban, hogy a tüdőrákos betegek azonnal a megfelelő kezelést kaphassák meg. Erről beszélgettünk Nyíri Miklóssal, a Neumann Labs ügyvezető igazgatójával.

– A Neumann Labs több mint 30 évvel ezelőtt jött létre. Melyek voltak az eredeti célkitűzései és a legfőbb eredményei?

– Maga a cég 2014-ben alakult, de számos korábbi fejlesztés know-how-ját is hasznosítja. Az eredeti cél a humánpapilloma vírus kimutatását célzó tesztek kidolgozása volt. Az elmúlt 20 évben a magyarországi nőgyógyászok által használt HPV-tesztek döntő többségét az én kollégáim fejlesztették ki. Nagyon komoly eredményünk volt pár évvel ezelőtt, amikor 6000 magyar nő megvizsgálásával tudtuk bizonyítani, hogy ez a HPV-teszt, kiegészítve a saját biomarker-tesztünkkel rendkívül hatékonyan találja meg a méhnyakrákot és az azt megelőző szövettani elváltozásokat. A következő nagy teljesítményünk a covidhoz kötődik: egy covid PCR-labort is működtettünk, részben azért, mert a HPV- és a SARS-COV2 víruskimutatás nem áll messze egymástól. Valószínűleg mi találtuk meg a világon először egy kettős omicron-influenza fertőzés jelenlétét.

– Most egy vadonatúj szolgáltatást indítanak el az onkológia területén a LiA-teszttel.

– A tüdőrák gyógyítására rendelkezésre álló számos kemoterápiás hatóanyag közül azt próbáljuk kiszűrni, hogy egy-egy beteg tumorjára melyik lesz a leghatásosabb. Ehhez élő szövetanyagra van szükségünk a beteg daganatából egy műtét után vagy egy biopszia-mintavétellel. Ezeket a sejteket szántszándékkal életben tartjuk a laboratóriumunkban, alakítunk belőle sok tucatnyi, gombostű hegynyi 3D-s gömböt, majd különböző citosztatikumokkal kezeljük őket, és 2-3 nap után lemérjük, hogy melyik szer mennyire tudott hatni a tumorsejtekre. Az erről készült jelentést küldjük el az orvosnak, aki ezt figyelembe tudja venni a terápiás döntés során.

– Az orvoslásban úgy tűnik, egyre inkább teret nyer a személyre szabott terápia.

– Ha a hagyományos szaknyelven leírunk két tüdőrákos esetet, akkor ezek teljesen azonosnak tűnhetnek. De a modern diagnosztikai eszközökkel egészen döbbenetes különbségek láthatunk közöttük, legyen szó különböző fehérjék jelenlétéről, genetikai mutációs hibákról, vagy egyéb új aspektusról, amelyeket csak a molekuláris biológia eszközeivel lehet az elmúlt 10-20 évben kimutatni. Nagyon nagy a pontossága ezeknek: egy-egy mutációs hibára fejlesztenek konkrétan teszteket és gyógyszereket. A betegek aszerint kapják a gyógyszert, hogy milyen mutáció áll fenn. Az általános 10-20%-os terápiás hatékonyságot a személyre szabott döntésekkel meg lehet duplázni, vagy akár triplázni is.

– A daganatos betegségeknél különösen fontos az időtényező. Mennyi idő alatt végzik e a személyre szabott vizsgálatot?

– Mi 1-2 hét alatt tudunk eredményt produkálni, körülbelül ugyanannyi idő alatt, mint ameddig egy patológiai laboratórium a szövettant elkészíti. Hogy a betegnek mennyi időt tudnak adni az új megoldások? Vannak olyan adatok, amelyek szerint a műtét után helyesen adott kemoterápia átlagban több mint két évvel növelheti a túlélést.

– Eljöhet az az idő, amikor a kemoterápiát kevésbé invazív módszerek válthatják fel?

– Erre nagyon nehéz válaszolni, mert a kemoterápiának éppen az a lényege, hogy ennyire brutális, úgymond. Az orvos mindig azt mérlegeli, hogy mi a nagyobb: a tumorral szembeni lehetséges nyereség, vagy a betegnek a mellékhatásokból következő kockázatai. Vannak immunterápiák, amelyeknek szerencsére nagyon jó a mellékhatás-profiljuk, akár éveken át szinten lehet tartani velük a betegséget. De ezt csak olyanok kaphatják, akiknél a személyre szabott tesztek alapján ezek valóban működnek.

– Más ráktípusokhoz is terveznek teszteket?

– Vannak komoly adataink agydaganatról, petefészekrákról, ahol a platinarezisztencia komoly probléma a kemoterápiás kezeléseknél. Jelenleg azonban még csak ezt a tesztet alkalmazzuk.

– Hogyan fogadják az orvosok ezt az új eljárást?

– A magyar onkológusok nagyon jók, nagyon magas szinten képzettek, és a rákkutatásnak minden nap vannak új eredményei. Aki nem olvassa a nemzetközi szakirodalmat, nem jár konferenciákra, nem tud eredményesen dolgozni. Éppen ezért az onkológusok nyitottak minden új dologra. Az orvoslás egy alapvetően „konzervatív”, rizikókerülő szakma, az újdonságok elfogadtatásáért meg kell dolgozni, de mi nem tekintjük magunkat „problémaforrásnak”. Azt szeretnénk, hogy tudjunk az orvosnak alárendelten, az orvos számára hasznos információkat biztosítani. Azt szeretnénk, hogy a helyünk a protokollban, az ellátási mechanizmusokban egy fix hely legyen, amelyhez jól tudnak kapcsolódni a kezelőorvosok.