SIKERSZTORIK
A Rovatból

Ahelyett, hogy bezúznák, csodás táskát varázsolnak belőle

Burai Péter biztonsági övekből csinál táskát. A Reborn kivételes dizájntermék: nem csak újrahasznosított, elegáns is.

Link másolása

“Egy üzleti tárgyalásra nem mész el egy molinóból készült táskával, mert nem elegáns. Nem sokan vesznek meg egy táskát csupán amiatt, mert újrahasznosított. Ahhoz szépnek is kell lennie”

- szögezi le Burai Péter, mikor az alapanyagválasztásáról kérdezem az Üllői úti műhelyében. A szűk, kissé túlfűtött helyiségben körülvesznek minket az izgalmasabbnál izgalmasabb anyagok, én pedig csak kapkodom a fejem jobbra-balra, hogy mi mindenből készülhet táska.

Honnan szerzett ejtőernyőt? Mire használja a 70 darab SAAB kormánylégzsákot, ami a sarokban hever? Milyen elektronikai eszközöket szerelt szét azért, hogy mágneseket szerezzen a táskáiba? Ilyen kérdések merülnek fel bennem, miközben mesél, a beszélgetés végére pedig azon kapom magam, hogy imádom, amit csinál.

Burai Péter táskáinak ugyanis a biztonsági öv szolgál legfőbb alapanyagául.

A többnyire fekete, fényes, strapabíró anyag a kocsikkal együtt megy a bontóba, senki nem foglalkozik az újrahasznosításával. Pedig az anyag szinte el sem használódik, a hátsókat soha, senki nem köti be, az elsőket sem sokszor, arról nem is beszélve, hogy a több méteres szalagnak csak töredékét húzzuk ki a dobból élete során. A legnagyobb része még napfényt sem lát.

11130244_813449732080172_4754355013337202498_n

A csíkokat egymás alá helyezi, azaz “táblásítja”, így egy kisebb neszesszerhez elég akár másfél méter öv, de egy komolyabb táskához akár 12-16 méter övet is felhasznál. Különböző modelleket gyárt, férfi és női típusokat, például egy-egy elütő színű csíkkal vagy hasonló izgalmas megoldással. Mostani kollekciójában sokféle modell szerepel, de aki egyedi táskát szeretne, kaphat személyre szóló extrákat is. Még. Burai Péternek és társának, Takács Zsoltnak ugyanis nagy szabású tervei vannak.

Fűtéscsövön lógnak az övek

Péter egy korábbi vállalkozásával külföldre akart menni, de az nem jött össze, ezért vágott bele a táskakészítésbe. Mindig motiválta, hogy olyan anyagokból teremtsen értéket, amik mások számára értéktelenek. A Rebornnak még az ötlete sem volt meg, mikor már több fotelt, széket hasznosított újra. Amikor körbenézek, észreveszem, hogy a műhelyben sincs két egyforma szék vagy lámpa - mindet innen-onnan mentette meg.

Nem végzett dizájniskolát, csak egyszerűen érdekelte a világ. Egyszer Ausztriában látott egy molinóból készült, de nagyon drága táskát, és azt gondolta: “Ezt sokkal jobban is meg tudom csinálni.” Az első táskák molinókból készültek, de egy fontos dologban különbözött a többi, újrahasznosítás témakörben születő dizájner terméktől. Péter azt szerette volna elérni, hogy ne csak a váz legyen “reborn”, hanem az utolsó elemig minden.

10687140_709665482458598_8909930592843890079_n

„Az első időkben a biztonsági övet csak táskapántnak, vállpántnak használtuk. Egyre több autóbontóval vettük fel a kapcsolatot, és egyre több és több övet gyűjtöttünk össze. Természetesen először alaposan ki kellett tisztítani a roncsokból származó biztonsági öveket, ez az otthoni mosógéppel legalább háromszori mosást jelentett, a lakásunk minden fűtéscsövét száradó biztonsági övek díszítették. Az így összegyűlt és kitisztított biztonsági övek egyre nagyobb és nagyobb kupacban álltak a lakásban. Ekkor merült fel annak az ötlete, hogy varrjunk össze hosszában öveket, és a táblásításból kapott anyagból készítsünk táskát.” - meséli Péter

10934044_813449692080176_4128294215035321462_n

Próbából csinált három táskát és azokat kivitte egy vásárra. Amikor kettőből hármat rögtön elvittek, tudta, hogy van benne jövő, plusz kiderítette azt is, hogy ezzel az anyaggal nem dolgozott még más.

“Ügyesek ezek a színes, molinóból készülő táskák, de egy üzleti tárgyalásra nem mész el velük. A biztonsági övből készült táskák elegánsak is. Számomra fontos, hogy minden része újrahasznosított legyen, de közben az is, hogy ne az bűvölje el, hogy újrahasznosított, hanem hogy szép” - fejti ki Péter, mi a különbség újrahasznosított és újrahasznosított között. Én pedig nézem a táskáit és bólogatok.

10985878_813448528746959_6109723218276325560_n

Légzsák, ejtőernyő, hőlégballon

“A minden elem újrahasznosított” megfogalmazás nem igaz, hiszen jól működő, strapabíró cipzárt “lomizni” nem lehet. De jól tükrözi az erre való törekvést az a több száz mágnes, ami a varrógép mellett sorakozik. A táskák zárására használt elemeket egy elektronikai üzlet által kidobott alkatrészekből szerelte ki.

“Rendszeresen járok egy roncstelepre, ahol találtam négyszáz, bezúzás előtt álló elektronikus alkatrészt. Ezekkel rögzítik a boltokban a mobilokat a pulthoz. Kértem, adják nekem, mert én tudok vele mit kezdeni. Kiszereltem belőle a mágneseket, és violá” - dicsekedik a leleményességével, én pedig ezzel a lendülettel le is teszem a mágneseket. Jobban is teszem, hiszen olyan erősek, hogy még komolyabb bajom esik.

10712836_709669112458235_1787804669843322244_n

A biztonsági övön és a mágneseken kívül rengeteg izgalmas alapanyag hever a polcokon. A sarokban van például 70 darab SAAB kormánylégzsák, amiből majd zseb készül a táskákba. Ez brutál erős, mégis vékony anyag, éppen alkalmas arra, amire Péter szánja. Ilyen cucc a hőlégballon ponyvája is: ezt a köbméternyi anyagot egy raktárban kellett felvagdosnia, hogy egyáltalán el tudja hozni a műhelyébe.

Megszokott anyag a molinó és az épületháló is.

Ezek beszerzéséhez reklámügynökségekkel kell jóban lenni. Péter törekszik is erre, hónapokig izgatottan várta például a Corvin negyedben felszerelt Sin City reklám lebontását is, sajnos ezt nem kapta meg végül.

“Pedig lehettél volna a férfi, aki táskát csinált Jessica Alba szájából” - jegyzem meg.

1972357_709665479125265_6994744515275119071_n

A felsoroltakon kívül használ még biciklibelsőt, ejtőernyőt, de készített mér tűzoltótömlőből neszeszert. Amikor megemlítem neki, hogy ezek szerint minden alapanyagot ingyen szerez be, látom, hogy szeretne tiszta vizet önteni a pohárba.

“Ez nagyrészt így van. Ez alapján azt is mondhatnád, hogy ez a világ legnagyobb üzlete, hiszen mindent ingyen szerzek be, a táskát meg pénzért adom. De ez nem teljesen van így: a rengeteg biztonsági övet mosatni, szabatni, varratni kell. Arról nem is beszélve, hogy ha kiszámolnánk, hogy mennyi munkaórába került ezeknek az anyagoknak a felderítése és beszerzése, már nagyon távol lenne az ingyentől.”

Ha mindent egyedül csinálsz, az maga alá temet

A vállalkozásnak ő az ötletgazdája, az arca, ő árulja a táskákat a WAMP-on, ő menedzseli a céget, de már a kezdésnél összeszedett egy ütőképes csapatot grafikussal, marketingessel, fotóssal. Ők egyébként mind Péter barátai, akik a munkájuk mellett, csupa lelkesedésből segítenek neki. Tervezik az arculatot és a logót, készítik a termékfotókat, szervezik a marketinget.

10689416_737985436293269_8910993321613309833_n

Péter a tervezéssel szeret foglalkozni. Kitalálja milyen anyagokkal, milyen táskákat és főleg hogyan készítenek majd el, de sokszor támaszkodik lelkes szakértői csapatára. Persze ennél sokkal messzebbre menő tervei vannak Péternek, ha beindul a táskabiznisz (és erre 2016-ban egészen jó esély mutatkozik), akkor mindannyiukat szeretné foglalkoztatni, hogy nekik pénzügyileg is megérje.

Van egy barátja, Takács Zsolt, aki mióta látott fantáziát a cégben, a barát mellett üzlettárs is lett. Ő a gazdasági háttér megteremtésével egészíti ki a nagy Reborn-puzzlet egy egész képpé. Befektetőként is jelen van, pályázatokat keres, és a többi.

11156371_813453655413113_1732274383619122852_n

Az eladott táskák számán kívül Péternek a legnagyobb elismerés az volt, hogy

egy neves magyar divattervező is vásárolt tőle, sőt, felajánlotta a segítségét a továbbiakhoz.

“Nagyon sok egyszemélyes dizájnervállalkozás ott vérzik el, hogy mindent egyedül akarnak csinálni. Nem érthetsz egyszerre a táskákhoz, a marketinghez, a fotózáshoz, grafikához, a varráshoz” - meséli és láthatóan büszke arra, hogy az eddigi és az esetleges még nagyobb sikereinek egyik kulcsa, hogy minden feladatot a kezdetektől olyanhoz delegál, aki ért hozzá és van kedve segíteni. “Ha ilyen - ugyan újrahasznosított, de minőségi - anyagokat használsz, muszáj szakemberekkel dolgoznod, hogy a végtermék is minőségi legyen.”

A rövidtávú tervek között az szerepel, hogy létrehozzanak egy webshopot és külföldre terjeszkedjenek. A vállalkozás alapjai ehhez megvannak, van üzleti tervük és sok-sok új táskaötletük is. Ha viszont nagyon beindul majd az üzlet, akkor újabb kihívások kerülnek majd elő, például az alapanyagok beszerzése. Amúgy erre is vannak már terveik.

Képek forrása: Reborn

Ha neked is tetszenek a táskák, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk