215 milliót takarított meg és 24 évesen nyugdíjba vonult – elárulta, mi a titka
Mike Rosehart, aki korábban informatika-technológiai üzleti elemző volt, még csak 27 éves, de három éve visszavonult, miután sikerült 578.132 fontot (több mint 215 millió forintot) megtakarítania. A férfi a FIRE, a korai nyugdíjba vonulást lehetővé tevő pénzügyi függetlenség (Financial Independence Retire Early) mozgalom híve, és már három tanítványának is átadta tudását. Meggyőződése, hogy ezt bárki elérheti.
A titok: költs keveset, keress többet és maximalizáld a különbséget. És nem utolsósorban a kedvtelések későbbre való halasztása – mondjuk le egy külföldi utazásról, egy új okostelefonról, esetleg még arról is, hogy kávézóba járjunk.
Mike-nak persze voltak tapasztalatai a spórolásról, hiszen anyja egyedül nevelte őt, nem dúskáltak a javakban, felsőfokú tanulmányait is ösztöndíjaknak köszönhette. 2010-ben, amikor még Kanadában, egy üzleti főiskolán tanult, és a boldogság pszichológiájával foglalkozott, amikor találkozott a dán asztrofizikus Jacob Lund könyvével.
Ez arról szólt, hogy egy átlag keresetű ember hogyan válhat öt év alatt anyagilag függetlenné. „Akkor jöttem rá, hogy a boldogság a szabadság, és hogy az ember azt csinálhatja az életben, amit akar” – emlékezett a Metrónak.
Mike és barátnője, azóta felesége, Alyse innentől kezdve visszafogták számos „kis kiadásukat”, mert rájöttek, hogy sok kicsi sokra megy, és ez akadálya lehet hosszú távú terveiknek. Kedvese imádott a Starbucksba járni, de szeretett volna minél előbb gyerekeket. Miután megállapodtak arról, hogy csak a visszavonulás után alapítanak családot, Mike minden alkalommal, hogy Alyse betért kedvenc kávézójába, közölte vele: „Két nappal távolabbra kerültünk a gyerekektől.” Egy év alatt sikerült a lányt „átnevelnie”.
Amikor Rosehart fejébe vette a FIRE-tervet, maga is egy kávézóban dolgozott, a minimálbérnél valamivel magasabb fizetésért. De már ekkor lehetőségeinél alacsonyabb szinten élt, hogy a jövő érdekében takarékoskodjon. Másodévesként 200 fontért bérelt szobát, amibe éppen csak befért egy ágy, aztán már a barátnőjével találtak egy kis lakást, még mindig viszonylag olcsón, havi 346 fontért. A szomszédokkal közös internetet használtak, havi 3 fontért. Mindenhová kerékpárral közlekedett, miután sikerült egy használthoz hozzájutnia egy csereüzleti portálon.
Tizenkilenc éves volt, amikor már letette a 115 ezer fontos foglalót egy házra Ontario államban. Amint az övé lett a ház, egy részét kiadta, és közben félre is tudtak tenni. „Az alagsori lakónk kifizette jelzálog-hitelünket. Mire megszereztük a diplomát, már nem volt adósságunk és pénzünk is volt a bankban.” Esküvőjüket megúszták 2800 fontból, brazíliai nászútjukat pedig a hitelkártyájukkal nyert jutalompontokból fizették. Egy barátjuknál laktak, így a szállásra sem kellett külön költeniük.
A diploma után Mike kezdő fizetése tanácsadóként évi 31,190, Alyse-é grafikusként 20,157 font volt. Ez ugyan egyik sem túl nagy összeg, de mindketten elszánták magukat a további takarékoskodásra. Mike szinte teljes fizetését ingatlanok vételére fordították, amiket aztán mind kiadtak. Közben Alyse fizetésének alig a feléből éltek. Három év alatt 10 házat vettek. Közben 2016-ban megszületett első gyermekük, Emma, 2019-ben pedig a második, Arielle.
2017 februárjában Mike beírta noteszába, hogy eladott 11 házat és 578.132 fontot takarított meg – 25-ször annyit, mint amennyi az éves kiadása volt a FIRE útmutatásai alapján. Kiszámolta, hogy a „nyugdíjba vonuláshoz” 368.925 fontra van szüksége és ennél jóval többel rendelkezett.
Amikor főnökének bejelentette távozását, azt a választ kapta, hogy menjen nyugodtan féléves szabadságra, munkahelyét fenntartják. A főnök azt hitte, hogy Mike életkori válságban van.
Mike „nyugdíjasként” sem unatkozik. Most már rendszeres összejöveteleket tart azoknak, akik szintén követni akarják a FIRE-rendszert és a YouTube-on is hirdeti az igét. Közben pedig továbbra is ügyesen forgatja a pénzt: házakat vesz, felújítja, majd eladja őket.