SIKERSZTORIK
A Rovatból

A Remény Farm sikersztorija: hogyan lett TikTok-sztár egy városból falura költöző fiatal párból?

Anna és Dávid alig pár év alatt, a semmiből építették fel közös farmjukat. Ma már több ezer állatot nevelnek, kényelmesen megélnek belőle, videóikra pedig százezrek kíváncsiak.

Link másolása

Bekölce egy néhány száz lakosú kis falu Heves és Borsod megye határán, Budapesttől nagyjából kétórányi autóútra. Egerbe ugyan viszonylag könnyen és gyorsan be lehet jutni, mégis olyan érzése van az embernek, mintha a semmi közepén lenne. Itt találta meg új otthonát Juhász Szép Anna és Goldmann Dávid, akik mindketten teljesen átlagos, városi életüket hagyták hátra a gazdálkodás kedvéért.

Igaz, Dávid eredetileg vidéken nőtt fel, onnan költözött városba fiatal felnőttként. Nem is feltétlenül akart visszatérni a gyökereihez, egy hosszabb utazás után egyszer csak mégis megfogalmazódott benne, milyen jó lenne egy tanyán élni mindentől távol.

„Szerintem egy csomó embernek van hasonló gondolata, csak én meg is léptem” – teszi hozzá. Kezdetben még egyedül volt, két év elteltével ismerkedett meg párjával egy online társkeresőn.

Anna nagyváradi születésű, ott nőtt fel és élte le az egész életét, ameddig Dávid villámcsapásszerűen el nem rabolta a szívét: mindössze két randevú után odaköltözött az akkori tanyájára, ahová rózsaszín gurulós bőrönddel, magassarkúban érkezett.

Ő maga is belátja, hogy ez elég merész lépés volt, utólag belegondolva a saját lányának biztosan nem engedné meg. De mint mondja, egy huszonéves, szerelmes lánynak lehet magyarázni az észérveket, úgysem azok fognak nyerni.

Családja kezdetben nagyon nehezen fogadta el a történteket, hónapokig hadilábon álltak lányuk döntésével. Csak akkor nyugodtak meg, amikor először meglátogatták, és látták, hogy jó kezekben van: Dávid szereti és gondoskodik róla.

Annyit dolgoztak, hogy veszekedni se maradt energiájuk

Első közös lakóhelyük egy úgynevezett off-grid tanya volt Somogyban, ahol kizárólag az internetért fizettek, egyébként nem volt se kiépített villany, se gáz és vezetékes víz. Önellátó gazdaságot működtettek, saját magukon kívül akkor még csak a rokonaikkal osztották meg az általuk termelt élelmiszereket.

Egy ideig komfortosan érezték magukat ebben a szerepkörben, egy ponton viszont be kellett ismerniük két dolgot. Az egyik, hogy az önellátás kemény dió, a másik pedig, hogy rettentő önző, mert nem ad értéket a társadalomnak.

Utóbbi gondolat sarkallta őket a saját farm elindítására, ahol vegyszerek, antibiotikumok, adalékanyagokkal felturbózott tápok nélkül nevelnek állatokat és növényeket, amelyeket aztán bárki megvásárolhat. Ez az úgynevezett regeneratív mezőgazdaság, Annáék első számú alapelve.

Az általuk Remény Farmnak elkeresztelt birtokot előző tulajdonosa már legalább 10 éve hirdette, amikor 2019-ben rátaláltak, de addig senkinek nem kellett.

„Iszonyú dombos a terület, növényeket nehéz itt termelni, állattenyésztésre viszont ideális. Romos épületek sorakoztak rajta, ez sem könnyítette meg, hogy gazdát cseréljen. Mi viszont egyből beleszerettünk: ez volt az első és az utolsó tanya, amit megnéztünk.”

Anna tisztán érzelmi alapon is odaköltözött volna, de ráhagyta Dávidra, hogy racionális érveket is figyelembe vegyenek a döntés előtt. Mivel állattartással szerettek volna foglalkozni, és a terület gyakorlatilag csak erre volt igazán alkalmas, minden mellette szólt.

A négy évet, amióta ott élnek, szinte megállás nélkül munkával töltötték. Nulláról újították fel a romos épületeket és vezették be a közműveket a területre. Takarítaniuk, gazolniuk is rengeteget kellett, hogy normálisan közlekedni tudjanak a farmon.

„Folyamatos az életszínvonalunk javulása, napról napra hozzáteszünk valamit. Az utóbbi 1-2 hónapban kezdtük el igazán azt érezni, hogy látjuk a fényt az alagút végén.”

Olyan soha nem volt, hogy azt mondták egymásnak, bárcsak be se vállalták volna ezt az egészet. Szerintük ha az ember már belevágott, nem is szabad ilyesmin gondolkodni.

„Az első szezon, amikor még lakókocsiban laktunk, cudar volt. Áprilisban költöztünk ide, és valamikor szeptember-októberben lehetett, hogy egyszer csak ránéztem Dávidra és azt mondtam: észrevetted, hogy az elmúlt fél évben egyetlen egyszer se veszekedtünk?” – idézi fel Anna. Akkor jöttek rá, hogy minden nap végére annyira elfáradtak, hogy egyszerűen nem maradt energiájuk veszekedésre.

„Ha a csirkéket rendszeresen éjjel 11-kor, zuhogó esőben kell beszedni, előbb-utóbb megtanulod kikapcsolni az agyadat, mert ha azon gondolkodsz közben, milyen szar ez, attól csak még rosszabb lesz” – teszi hozzá Dávid. Anna szerint az is sokat segített nekik, hogy mindig az elérendő cél lebegett a szemük előtt, amiért megérte áldozatokat hozni.

A Covid-időszakból is szerencsésen jöttek ki, amihez nagyban hozzájárult, hogy végül elvetették azt a tervüket, miszerint éttermeknek szeretnének beszállítani.

Magánszemélyeknek pedig autóból, érintkezésmentesen is át tudták adni a rendelést, emiatt minden előzetes félelem ellenére végül meglehetősen zökkenőmentes volt számukra a járvány időszaka. Ráadásul bezárkózniuk sem kellett, ugyanúgy szabad levegőn voltak és sétálni is eljárhattak.

8 ezer csirke már nekik is sok volt

Dávidnak állítása szerint nem igazán hiányzik semmi a korábbi életéből, Annának talán a programok, de Egerbe bármikor el tud menni, ha arra vágyik. Mindazonáltal egyiküknek sincs akkora szociális igénye, inkább introvertált a személyiségük.

Korábbi barátaik közül az a pár ember, aki támogatta és megértette őket, mellettük maradt, a többiek pedig fokozatosan lecserélődtek. De szerintük természetes, hogy ha valaki ennyire új közegbe kerül, annak a baráti köre is megváltozik.

„Végül is, ha 18-19 évesen valaki azt mondta volna nekem, hogy ez lesz az életem, én magam se hittem volna el neki. Emiatt senkinek nem róhatom fel, ha furcsán néz rám és nem tudja elfogadni a döntésemet” – ismeri el Anna.

A családjuk most már elfogadó, amihez nagyban hozzájárult, hogy látszik a farmon a fejlődés: kényelmes és természetközeli életük van, amit ők áldásként fognak fel.

Folyamatos volt a fejlődés az állatok mennyisége, az eladott termékek és a bevétel terén is. A csirkék száma minden évben nagyjából duplázódott, a kezdeti 1-2 ezerről tavaly már 8 ezerre nőtt. Ezt utólag kissé soknak érzik: az előző szezon már túlságosan megterhelő volt számukra, valamivel stresszmentesebb napokra vágytak, ezért hátrébb léptek egyet.

Tavaly minden héten vágtak, ezzel elment egy teljes napjuk, majd két nap a csomagolással és egy a szállítással. Ezzel párhuzamosan el kellett látniuk a többi állatot, köztük a folyamatosan érkező naposcsibéket, és ott voltak még az elkerülhetetlen karbantartási munkák is.

Az első évben még mindent ketten csináltak. Most már van segítségük, például Dávid öccse a barátnőjével, valamint a faluból is rendszeresen járnak hozzájuk dolgozni, így eloszlanak a feladatok. Ennek köszönhetően jutott idejük arra, hogy jobb ólakat építsenek, ahol automatizálva van a vízadagolás, és az etetés is kényelmesebb. A nyári szezon még így is reggeltől estig munkával telik, cserébe viszont szemmel látható a fejlődés.

„Nemrég elkezdtük lekeríteni a legelőket, hogy egyszerűbb legyen kihajtani a marhákat. Ezek egyenként pici nüanszoknak tűnhetnek, mégis apró legókockákként mindegyik hozzájárul ahhoz, ahol tartunk” – mondja Anna.

Ők ketten már az elejétől fogva megéltek ebből, azért is választották a csirketartást fő profiljuknak, mert marhákból sokkal lassabban és nehezebben tudtak volna eladható terméket készíteni. Ez a rész azóta is veszteséges, de a csirkék által termelt bevétel ellensúlyozza, így ilyen téren is folyamatosan fejlődni tudnak.

„Egy csirke megnő 12-13 hét alatt, és rögtön bevétel van belőle. A marhatartás viszont egyfajta szívügyünk, mivel ezzel lehet javítani a legelőket és a körülöttünk lévő környezet minőségét. Emiatt szóba se jött, hogy egyáltalán ne foglalkozzunk vele.”

Poénból kezdtek TikTokozni, 350 ezer követőnél járnak

Aki az elmúlt hónapokban megfordult a TikTokon, szinte biztosan szembejött vele a Remény Farm valamelyik videója. Követőik száma egészen szédítő iramban növekszik, pedig mint mondják, leginkább csak poénból kezdték az egészet.

„Egyáltalán nem számítottunk arra, hogy így be fog robbanni. Majdnem három évig fent voltunk anélkül, hogy egyetlen videót posztoltunk volna, csak 2022 novemberében tettük közzé az elsőt.”

Ehhez képest alig 5 hónappal később bő 350 ezer követővel rendelkeznek, a legtöbb videójuk pedig bőven 1 millió megtekintés felett jár. Ráadásul Instagramon is közel 50 ezren kíváncsiak már rájuk.

A trendekkel mindenesetre elég jól képbe kerültek azalatt, amikor csak passzív felhasználók voltak. Bár az igazsághoz hozzátartozik. hogy Anna korábban is készített már angol nyelvű videókat a YouTube-ra, elsősorban a magyar népi kultúráról – ez a fő hobbija, ami az öltözködésén is meglátszik. Dávid bátorította, hogy folytassa, de álmukban sem gondolták volna, hogy ekkorát fog szólni.

„Amit mi csinálunk, merőben szokatlan, kilóg a TikTok átlagos tartalmai közül, ezért könnyen megragadja a figyelmet. Emellett az emberek alapvetően is szimpatikusnak, érdekesnek találják a természetközeli életmódot” – fejtegetik sikerük titkát.

Nem áll mögöttük profi marketinges stáb, teljesen maguktól sajátították el a műfaj alapjait. Koncepció sem volt a fejükben, csak annyit szerettek volna, hogy a tartalmaik legyenek frappánsak és viccesek. Baráti körükben persze ma már más TikTok-felhasználók is vannak, velük gyakran beszélgetnek arról, hogyan válhatnának még jobbá.

@remenyfarm Te kivel indítanál farmot? Jelöld meg! ?? #reményfarm #farm #tanya #vidék #fenntarthatóság #szabadtartás #állat #baromfi #csirke #marha #bárány #ezamitörténetünk #azéntörténetem #szerelem #hivatás ♬ eredeti hang - Remény Farm
@remenyfarm Te is befeküdnél közéjük? ?? #reményfarm #farm #tanya #vidék #fenntarthatóság #szabadtartás #állat #csirke #csibe #tyúk #kakas #nevelés #tojás #baromfi ♬ eredeti hang - Remény Farm

Nem akarnak turistalátványossággá válni

Bár a videók népszerűségéből egyenesen következik, hogy sokan néznék meg a farmot élőben is, erre csak korlátozott keretek között van lehetőség.

„Mi alapvetően nem turisztikai attrakció vagyunk, hanem egy munkafarm, nincs arra kapacitásunk, hogy vendégeket fogadjunk” – tisztázza Anna. Szoktak ugyan lenni meghirdetett nyílt napjaik, főleg a nyár folyamán, de csak akkor, ha a többi feladatuk mellett marad rá erejük és idejük.

Az utcán ugyanakkor bárkivel szívesen szelfiznek, aki felismeri őket, és a vásárlóikkal is örömmel elbeszélgetnek. Azt viszont nem szeretnék, ha ez a munkáról szóló mindennapjaikba is beszivárogna.

„Elértük azt a méretet, ami kényelmes és hosszabb távon is fenntartható. Innentől a fő feladatunk inkább az, hogy a minőségen javítsunk. Szeretnénk folyamatosan fejlődni és továbbképezni magunkat szakmailag” – mondja Dávid.

Ami az online jelenlétüket illeti, ezen a téren semmiféle cél nem lebeg előttük, nem hajtanak még több követőre vagy nagyobb nyilvánosságra. Nem szeretnének influenszerkedni, emiatt szponzorációs szerződésekben sem gondolkodnak. Továbbra is inkább csak poénnak fogják fel az egészet, amihez képest a farmon végzett munkájuk élvez egyértelmű prioritást.

„Boldogok vagyunk, nem cserélnénk el semmire ezt az életet. Ráadásul minden sokkal simábban megy, mint ahogy elképzeltük: más esetekben azt szoktuk meg, hogy a kitűzött céljaink inkább a vártnál lassabban valósulnak meg, a farmmal viszont már most ott tartunk, ami csak évekkel később tűnt reálisnak. Kell ennél több?”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk