EGÉSZSÉG

Egy kis extra, amit megtehetünk az egészségünkért télen is

Vitaminok bevitele, rendszeres mozgás, szűrővizsgálatok - néhány dolog, amit megtehetünk az egészségünkért. Egy felmérés szerint a magyarok döntő többségének még lenne mit tennie az egészségmegőrzés terén. Te köztük vagy?

Link másolása

Mindössze a magyarok fele szed rendszeresen vitaminokat, és még ennél is kevesebben sportolnak. Bár időszakosan többen fogyasztanak különböző ásványi anyag és vitamin tartalmú kiegészítőket, ezt a legtöbben továbbra sem elég tudatosan teszik. Ráadásul a magyarok túlnyomó része a betegségmegelőzés további formáit is mellőzi az életéből – mint az egészséges étkezés, vagy a szűrővizsgálatok. Egyebek mellett ez derül ki a magyar gyógyszergyártó, a Bioextra Zrt. reprezentatív kutatásából. A vállalat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy csupán egy kis extra odafigyeléssel is nagyban hozzájárulhatnánk egészségünk megőrzéséhez.

A hidegebb évszakokban még hangsúlyosabbá válik a szervezetünk ellenállóképessége. Továbbra sem késő támogatnunk azért, hogy a lehető legkevesebb megbetegedéssel vészeljük át a telet. Sőt, már egy kis extra lépéssel is sokat tehetünk az egészségünkért.

Rendszeresen töltsük fel a raktárainkat!

A vitaminok önmagukban nem oldják meg az összes feladatot, ám jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva a különböző megbetegedéseknek. „Felelős családi vállalatként fontosnak tartjuk azt, hogy segítsünk az egészség megőrzéséért folytatott küzdelemben. Azt szeretnénk, ha mindenki úgy támogatná az immunrendszerét, ahogyan az a leghatékonyabb: ne csak >>bekapjunk valami bogyót<< reggelente, hanem lehetőség szerint olyan vitaminokat, annyit és akkor szedjünk, amik valóban az egészségünket szolgálják” – magyarázza Kádár Tamás, a Bioextra üzletág igazgatója.

A cég kutatásából azonban az látszik, hogy sokan még ezt a kis apróságot sem teszik meg. Vagy legalábbis nem elég körültekintően. Bár 100-ból csupán egy olyan magyar van, aki egyáltalán nem szed vitaminokat, ugyanakkor a rendszeresség és a tudatosság továbbra sem jellemző.

Mindössze a magyarok fele támogatja a szervezetét rendszeres vitaminszedéssel. Igaz, a lakosság harmada ősszel „rákapcsol”: 33% kezd el valamilyen kiegészítőt szedni betegségmegelőzés céljából. Sok fiatalt – legalábbis ilyen szempontból – teljesen hidegen hagyja a megelőzés: a Z-generáció tagjai közül minden 10. teljesen mellőzi a vitaminokat. Holott a hidegebb idő, a fertőzések az ő szervezetüket is jobban kikezdi.

Bár összességében elmondható, hogy viszonylag sokan vannak, akik ugyan eltérő rendszerességgel, de használnak vitaminokat, sajnos azonban ezt kevesen teszik tudatosan. Jól jelzi ezt, hogy csak minden 2. magyar van tisztában azzal, hogy mely vitaminokat érdemes szedni ősszel. Ezek az A, B, C, D, E vitaminok mindegyike, ám ezek beviteléről nem mindenki gondoskodik.

A hideg jelentősen megviseli a bőrünket is, amely úgy tűnik alig néhányaktól kap megfelelő védelmet: a válaszadók valamivel több, mint negyede számára ismeretes, hogy mely vitaminok óvják a bőrt a hideg hatásai ellen. Egyébként a hőmérséklet zuhanásával az A és a B vitaminok szerepe nő.

A napsütésben gazdag hónapok során az emberi szervezet úgymond maga oldja meg a D-vitamin bevitelt, hiszen a napsugarak hatására képes azt előállítani. Mondani sem kell, hogy a borongós idő megjelenésével ez a képesség csökken. D-vitaminra továbbra is szükség van, ezért érdemes pótolni. Nem mindegy azonban, hogy mennyit: a magyarok 38%-a a napi javasolt bevitelnél (1500-2000 NE) kevesebbet szed D-vitaminból.

Ha létezik a vitaminok között jolly joker, akkor a B12-t nyugodtan nevezhetjük annak. Számos ponton támogatja a szervezet működését. Ezek az immunrendszer, a pszichológiai funkciók, az idegrendszer, a vérkeringés, a zsír- és fehérje anyagcsere és a sejtosztódás. Kár, hogy ezt az emberek ötöde sem tudja: 19% ismeri a B12 sokoldalúságát.

Ezek után talán nem meglepő, hogy csak a vitaminvásárlók fele választ tudatosan! Igaz, ők, ha már vesznek valamit, akkor azért tényleg odafigyelnek: 31% elsősorban a hatóanyag, 17% pedig a hatások alapján dönt egy-egy vitamin mellett. A külcsín meg aztán egyáltalán nem számít: mindössze 0,4% dönt a vásárlás során a csomagolás alapján.

Miért szedjük, ha szedjük?

A kutatás alapján a vitaminszedés legfőbb motivációi sorrendben a következők:

• Egészséges életmód (21,5% válaszolta ezt) – a fiataloktól az idősekig, mindegyik generáció számára ez a legfontosabb szempont;

• jól élni és nem aggódni az egészség miatt (13,3%) – a Z-generáció gondolja leginkább így (17%-uk válaszolta ezt, míg a legidősebbeknek csupán 8,5%-a);

• gondoskodni a családomról, ezért odafigyelni az egészségre (13,1%);

• lassítani az öregedést: a magyarok tizede az öregedéstől való félelmében szed vitamint.

Érdekesség, hogy jobban hiszünk a vitaminokban, mint a gyógynövénykivonatokban – a magyarok fele egyáltalán nem, vagy legfeljebb csak akkor használ gyógynövényeket, ha megbetegszik. A legnépszerűbb gyógynövények alapján feltehetően meghűlés esetén tesszük ezt. A leggyakoribbak ugyanis a fokhagyma, a citromfű és a kamilla. Ez a hármas toronymagasan kiemelkedik a gyógynövények mezőnyéből: a magyarok harmada mindegyiket fogyasztja.

A vitaminokon túl

A vitaminok valóban támogatnak az egészségünk megőrzésében, azonban az a helyzet, hogy nem fogják levenni a vállainkról az egész terhet.

Elcsépeltnek tűnik a testmozgás jelentőségének hangsúlyozása, ám úgy tűnik, hogy még mindig szükséges kiemelni: kutatás szerint csupán a magyarok alig több, mint negyede, vagyis 28%-a sportol rendszeresen! Ugyanez igaz az egészséges táplálkozásra is. A Bioextra Zrt. felméréséből ugyanis kiderül az is, hogy honfitársainknak csupán alig több, mint a harmada igyekszik egészségesen étkezni. A súlyos megbetegedések megelőzésében kulcsfontosságú szereppel bíró, rendszeres szűrővizsgálatokat is csak 23% veszi igénybe. Az egészségünk egyik alappillérének számító regenerálódás lehetőségét sem adjuk meg a szervezetünknek: a megfelelő pihenésről mindössze minden 3. magyar gondoskodik és ugyancsak minden 3. magyar igyekszik elkerülni a stresszt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
Drámaian megugrott a betegek száma Magyarországon
3,2 millió embert kezeltek a háziorvosok magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

Link másolása

A KSH egyik 2021-es adatokkal dolgozó tanulmánya szerint az elmúlt 11 évben az asztmások és a daganatos betegek száma nőtt leginkább, de 147 százalékkal ugrott meg az agyi erek katasztrófáit érintő diagnózisok és a cukorbetegek száma is - írja a napi.hu.

A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:

  • 4007 magas vérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
  • daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
  • a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott 10 000 lakosra.

    2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magas vérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a diabéteszben szenvedők száma is.

    A top négy betegszám emelkedés a következő volt:

  • az asztmások száma 272 százalékkal nőtt;
  • a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;
  • a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
  • a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.

    A demográfiai tendenciákról is katasztrofális képet fest a tanulmány, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.

    Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt, miközben a szülőképes korú nők száma is folyamatosan csökken.

    A 2022-es népszámlálás adatai szerint már csak 9,6 millió fő élt Magyarországon, 333 ezer fővel kevesebben, mint a 2011-es népszámlálás idején. A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.

    Eközben 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt.

    2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van. A KSH szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.

    Ötszázalékos volt az orvoshiány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal (4,3 százalék) küzd az egészségügy.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Ajánljuk
    EGÉSZSÉG
    A Rovatból
    A legtöbb Covid-halál egy teljesen másmilyen fertőzés miatt következhetett be egy kutatás szerint
    Legalábbis azon betegek körében, akik lélegeztetőgépre kerültek.
    Fotó: Unsplash - szmo.hu
    2023. május 11.


    Link másolása

    Egy új kutatás szerint azoknak az embereknek egy nagy része, akik lélegezetőgépre kerültek Covid-fertőzés miatt, másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedtek. Mint kiderült, közülük a tüdőgyulladás következtében többen hunytak el, mint a koronavírus-fertőzés miatt - írja a Science Alert.

    Ez azt jelenti, hogy miközben ezek az emberek a Covid miatt kerültek kórházba, a gépi lélegeztetés következtében kialakult fertőzés miatt nagyobb valószínűséggel haláloztak el, amennyiben a bakteriális probléma nem reagált a kezelési módokra.

    A tanulmány rámutat annak fontosságára, hogy a kritikus állapotban lévő betegeknél rendkívül fontos a másodlagos bakterális pneumónia megelőzése és agresszív kezelése – mondta a Northwestern Egyetem tüdőgyógyásza, Benjamin Singer, aki részt vett a kutatásban.

    Az orvosok 585 intenzív osztályra került beteg állapotát vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy magához a koronavírushoz köthető halálozás viszonylag alacsony volt, de más okok, amelyek az intenzív osztályon való hosszú tartózkodás során jelentkeztek, lerontották ezt az arányt.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Érdemes átszokni az ülve pisilésre a férfiaknak: szakértők szerint egészségesebb és hatékonyabb
    Az idő előrehaladtával az ülve pisilés jót tesz a prosztatának, ráadásul alaposabban kiürül a húgyhólyag is.

    Link másolása

    Óva inti a férfiakat az állva pisiléstől egy vezető angol urológus, írja a LADbible. Gerald Collins, a manchesteri Alexandra Kórház urológusa szerint az állva pisilés hagyománya valószínűleg kényelmi szempontok és körülmények miatt alakult ki.

    Az orvos szerint azonban az évek előrehaladtával érdemes lehet ezen a szokáson változtatni. Ennek hátterében a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) áll, mely a harmincas éveikben járó férfiak 8 százalékát, míg a 80 felettieknek már a 80 százalékát érinti.

    „A BPH a prosztata hormonális környezetének megváltozása miatt alakul ki, főként a 40-es évek elejétől kezdve” – magyarázta el Collins. „Megemelkedik a tesztoszteron egy bizonyos bomlástermékének jelenléte, ami a prosztata sejtfejlődésének és méretének növekedését okozza. Ennek következtében a férfiak egyre inkább úgy érezhetik, hogy sokkal jobban tudnak ülve pisilni.”

    A Leideni Egyetem Orvosi Központjának holland kutatói egy 2014-es kutatás során arra jutottak, hogy az ülve vizelés előnyös lehet. Ebben a testhelyzetben a hólyag gyorsabban és alaposabban kiürül, mert a medence és a gerinc izmai az ácsorgással szemben teljesen ellazulnak.

    Ezzel szemben a YouGov egy friss felmérése alapján a férfiak többsége világszerte inkább állva könnyít magán. A brit férfiak 33 százaléka jelentette ki, hogy soha nem ülne le pisiléshez, és csak 24 százalékuk vallotta be, hogy többnyire ülve vizel.

    Vigyázni kell azonban a túlzott ücsörgéssel is. A Mayo Clinic nonprofit orvosi központ kutatása szerint nem érdemes túlságosan elhúzni a trónolást, mivel könnyen aranyeret okozhat a hosszú ideig tartó erőlködés.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    EGÉSZSÉG
    Napi két csésze tea segíthet megvédeni az egyik legfontosabb szervünket az öregedéstől
    Egy új tanulmány szerint a teában található flavonoidok karban tartják az agyat és a memóriát.

    Link másolása

    Napi két csésze tea karban tartja a memóriát, írja a The Sun egy friss tanulmány alapján. A teában természetesen előforduló vegyi anyagok, az úgynevezett flavanoidok fokozzák az agy teljesítményét és segítik a memóriát. A hatás ugyanaz attól függetlenül, hogy a teát üresen vagy tejjel ízesítve fogyasztjuk.

    A szakértők azután jutottak erre a megállapításra, hogy megvizsgálták, hogyan befolyásolták az almában és bogyókban is megtalálható flavonoidok több mint 3500 egészséges, 60 év feletti ember memóriáját. Az egyik csoport napi 500 mg-ot szedett, ami nagyjából két csésze teának felel meg, míg egy másik csoport csupán placebót kapott. A három évig tartó vizsgálat végén szófelidézési feladatokat kaptak a kísérleti alanyok.

    A flavonoidos csoport pontszámai átlagosan 10,5 százalékkal voltak jobbak, mint a másik csapatba tartozóké.

    Gunter Kuhnle szerint a teafogyasztás a „legegyszerűbb módja” a flavonoidbevitel növelésének. A Readingi Egyetem professzora úgy véli, hogy napi két csésze az emberek többsége számára elegendő lehet.

    Dr. Scott Small, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint az időskori memóriavesztés emberenként változó. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha a 60 év felettiek esetében ilyen hatalmas különbség mutatkozik a flvonoidok rendszeres fogyasztása miatt, feltehetően még szembetűnőbb eredményeket lehetne elérni, ha a 40-es, 50-es éveikben járók kezdik el a rendszeres teafogyasztást.

    Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra: más tanulmányok szerint a flavonoidok segíthetik az agy működését azzal, hogy fokozzák a szinapszisok, azaz a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk