Alkoholista apját és drogfüggő barátját segítette halálukig, majd kiderült, hogy ő is szenvedélybeteg
Ebbe a körbe jött be Will, akinek Nicola drogfüggőségét nézte el. Számára ő egy újabb megmenteni való ember lett. Will többször is megpróbált leszokni, de állandóan visszaesett, de barátnője vigyázott arra, hogy ne legyen neki bűntudata.
A nő akkor jött rá végleg, hogy a pszichiáternek igaza volt, amikor Will végül belehalt egy heroin-túladagolásba. Addigra már apja is halálra itta magát.
Nicola, aki nemrégiben könyvben írt meg történetét, próbálkozott csoportterápiával, de rémisztőnek találta, hogy magáról beszéljen mások előtt. Inkább saját magában próbált rendet teremteni.
„Kezdtem rájönni arra, hogy kétségbeesett bizonyítási kényszerben nőttem fel, csak akkor voltam boldog, ha mások jónak láttak engem.”
Addig abban élt, hogy másoknak legyen hasznára, most végre elkezdett önmagával törődni, és kezdte elfogadni, hogy nem felelős mások problémáiért, ettől aztán jobban is érezte magát a bőrében.
Könyvét (My Will annyit jelent:„akaratom”, egyben szerelmére is utal) azoknak írta meg, akik hasonló élethelyzetekkel találkoznak.
„Értsétek meg, hogy a félelem állhat társfüggőségetek hátterében: a félelem attól, hogy nem vagytok elég jók, eléggé szerethetők, a félelem attól, hogy elutasítanak benneteket. Álljatok családotok rendelkezésére, segítsétek a barátokat, de mindig tartsátok szem előtt saját érdekeiteket is”
– tanácsolja Nicola Vivian.