Rejtő Jenő nyomában jártuk Budapest utcáit
5. Rejtő törzshelye, az egykori Japán Kávéház
1895-ben nyitott, nevét a tükrök feletti csempéken látható, japán témájú csendéletekről, japános motívumokról kapta, később ezek alá függesztették a törzsvendégekről törzsvendégek által készített karikatúrákat - írja a Szerelmem, Budapest.
Az 1900-as évek elején főleg képzőművészek és építészek törzshelye volt, az 1920-as évektől pedig íróké, költőké is. Olyan alkotók jártak ide, mint József Attila, Tersánszki, Szép Ernő, Kassák, Nagy Lajos - és Rejtő.
1949-ben államosították, és könyvesbolttá alakították. Ma ez az Írók Boltja.
A Japán Kávéházból származó berendezési tárgyak - az Iparművészeti Múzeum őrzi ezt a pár darabot.
6. Hadik
Karinthy Frigyesnek köszönhetően Rejtő itt is megfordult, ebben az épületben. A Svarcz-házban működött és működik ugyanis a Hadik Kávéház.
7. A "Lipót"
Rejtő Jenő pszichiátriai problémákkal küzdött, emiatt 1939-ben egy ideig a Magyar Királyi Országos Tébolyda (Lipótmezei Elmegyógyintézet), a későbbi OPNI lakója volt. A kis-hárs-hegyi lejtőn álló telek Göbl Lipót tulajdona volt, róla kapta a terület a nevét. Az intézetet 2007-ben zárták be.
Az író itt szerzett élményeit több művében is kiírta magából, például az Egy bolond száz bajt csinál és A boszorkánymester című kötetekben.
8. Utolsó lakása
Rejtő utoljára a második kerületben, a Bimbó út 3. számú házban bérelt lakást. Innen hívták be 1942 őszén munkaszolgálatra, ahonnan nem tért vissza. Halálának pontos dátuma nem ismert, az akkori hivatalos nyilvántartásban, a "veszteséglistán" csak annyi szerepelt, hogy 1943-ban "eltűnt"...
2019 szeptemberében az emlékére botlatókövet raktak le az épület előtt. Mellé valaki a járdára egy szívecskét fújt vörös festékkel...
