BUDAPEST

„A kerepesi-uttól a szénatérig: múzeum-kör-ut” – így csináltak rendet az utcanevek között

Buda, Pest és Óbuda egyesítésekor pontosan fel kellett mérni és térképekre vetíteni a testvérvárosok területét, egységesíteni az áttekinthetetlenné vált házszámozást és rendet vágni az utcanevek dzsungelében.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: a mai Kálvin tér - szmo.hu
2022. november 13.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Buda, Pest és Óbuda másfél évszázaddal előbbi egyesítése sok éven át tartó szervezési munkával járt. Egyebek között pontosan fel kellett mérni és térképekre vetíteni a testvérvárosok területét, egységesíteni az áttekinthetetlenné vált házszámozást és rendet vágni az utcanevek dzsungelében. Ez utóbbi tekintetében gondot okozott ugyanis, hogy számos utca névtelen volt, mások viszont az egyesülés után megtöbbszöröződtek.

A városegyesítést az állam és a főváros vezetése között ma már elképzelhetetlen észszerűséggel intézményesített együttműködés irányította. Ennek keretében az átkeresztelésekre egy szűkkörű, paritáson alapuló vegyes bizottság tett részletes javaslatokat.

Főbb elveik közé tartozott, hogy egy név csak egyszer forduljon elő, személynevek helyett inkább épületek neveit vagy irányt jelző kifejezést alkalmazzanak, a többnyire cégtáblákról fennmaradt számnevekkel kezdődő utcaneveket (Három Kapás utca, Két Szív utca) lerövidítsék, az olyan hosszabb utakat pedig, mint a belső körút vagy a rakpartiak voltak, részekre tagolják. Vitatott esetekben a főváros kérésének volt elsőbbsége. A táblákra csak a magyar névváltozatokat írták ki. A folyamat java 1872 és 1877 között zajlott le.

Mi most az 1874-ben közzétett változtatásokat illusztráló fényképeink közül választottunk ki egy csokorra valót.

A Mészáros utca krisztinavárosi templom melletti része 1865-ben. A Déli vasút mellett ma is elkanyarodva haladó utcán át volt megközelíthető a tabáni temető, ezért 1874-ig Temető utca volt a neve.

A mai Vörösmarty tér a Váci utca felől, 1874 körül. Borsos József fotográfiája. A kép baloldalán Haas Fülöp szőnyeggyáros épp ekkor elkészült áruháza és bérpalotája látható. Helyén állt egykor a pesti Német Színház, ami után a teret egyebek mellett Theátrom piacának, Deutsche Theater Platznak, majd, hogy a játszóhely 1847-ben leégett, Alte Theater Platznak, végül csak Színház térnek hívták. A környéken háztulajdonos Lyka Demeter Anasztáz görög származású dúsgazdag kereskedő jelentős pénzösszeget ajánlott fel a városvezetésnek, hogy a tér nevét az övére változtassák. Végül azonban az 1874-es átkeresztelési hullámban egy nála is tekintélyesebb család új jövevényének, Ferenc József császár és király Gizella Lujza Mária első neve került a névtáblákra.

A Haas-palota kiégett a 1945-ben, az ostrom alatt, helyére az Elizélt palotaként is emlegetett irodaház épült, aminek földszintje a város legnagyobb választékú lemezboltjáról, emeletei pedig az államosított zenei és szórakoztatóipar híres-hírhedt irodáiról volt ismert. Vékonypénzű, de jólértesült fiatalok határozott fellépéssel a hivatal étkezdéjébe is bejuthattak, ahol időszerű popsztároktól karnyújtásnyira majszolhattak másodlagos frissességű szendvicseket.

A mai Bajcsy Zsilinszky körút a Hajós utca sarkánál, 1879 körül. Klösz György fotográfiája. Idézet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának utcanevekre vonatkozó 1874-es határozatából (eredeti közlésmóddal):

„A belső kör-ut hosszuságánál fogva több részre oszlik következő elnevezésekkel, és pedig: I. rész. A vaspályától a Deák-térig: váczi kör-ut; innét a kerepesi-utig: Károly-kör-ut; a kerepesi-uttól a szénatérig : múzeum-kör-ut; a széna-tér: Calvin-tér nevet nyer; és a mészáros-utca a Dunáig vámház kör-utnak neveztetik el.” (Ellenőr, 1874. április 28. 3. oldal – Arcanum Digitális Tudástár)

A józsefvárosi Népszínház utca, 1890-es évek. Klösz György fotográfiája. Az utcát korábban a célpontja, a mai Teleki tér környékének egykori funkcióira utalva Sertéskereskedő, Hentes, Sertésvásár, Baromvásár és e nevek német változataival jelezték. A Közmunkatanács az utca túlvégén akkor épülő Népszínház után adta neki 1874-ben a szebben csengő új megjelölést, ami ma is emlékeztet az idővel Nemzeti Színházzá nemesült, majd a metróépítés miatt elbontott kulturális intézményre.

A Podmaniczky utca Körúttól a Bajcsy-Zsilinszky utca felé eső része, 1894 körül. Klösz György felvétele. 1874-ben a Jókai utca sarkától induló szakaszt még Három báránynak hívták a század eleji Drei Lämmer vendéglő után. Ekkor a többi „számos” utcanevekhez hasonlóan Bárány utcára egyszerűsítették. A városfejlesztés legendás alakját Podmaniczky Frigyes bárót csak később, 1885-ben, viszont még életében tisztelték meg a nevére kereszteléssel. A Jókai utcától a Dózsa György útig tartó szakaszt azonban már korábban is Podmaniczky utcának hívták, csakhogy azt nem az ő nevét, hanem báró Podmaniczky Lászlóét (1792-1865) viselte, annak emlékére, hogy telket adományozott a szomszédos pályaudvar céljára.

Kálvin tér, 1894 körül. Klösz György fotográfiája. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben tett arra javaslatot, nyilván a képen is látható református templomra tekintettel, hogy a tér kapja meg a vallásmegújító nevét, akkor még C-betűs helyesírással. Addig Széna tér, Heu Markt (Széna piac), illetve a 18. században Heu- und Borstenviehhändler Platznak (Széna és disznókereskedő térnek) hívták, mivel a régi város lakóinak tűzveszélyesség miatt csak itt engedték meg a széna tárolását, és itt jött létre a környék piaca is. Még korábban a mai Kecskeméti utca torkolatában álló bástyával védett városkapu, illetve az onnan kivezető út iránya miatt Ketschkemeter Platzként volt ismert.

A Vámház körút valamikor 1896 és 1905 között. Idézet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának utcanevekre vonatkozó 1874-es határozatából (eredeti közlésmóddal):

„A belső kör-ut hosszuságánál fogva több részre oszlik következő elnevezésekkel, és pedig: I. rész. A vaspályától a Deák-térig: váczi kör-ut; innét a kerepesi-utig: Károly-kör-ut; a kerepesi-uttól a szénatérig : múzeum-kör-ut; a széna-tér: Calvin-tér nevet nyer; és a mészáros-utca a Dunáig vámház kör-utnak neveztetik el.” (Ellenőr, 1874. április 28. 3. oldal – Arcanum Digitális Tudástár)

VI. Dessewffy utca 6., 1910 körül. A Terézvárosban 1874-ig volt egy Két Szív és egy Három szív utca is. A számnévvel jelölt utcák egyszerűsítésének elve mindkettőt érintette, az így kialakulandó névegyezőség miatt csak az egyik, az Andrássy útra érkező kaphatta meg ugyanekkor a Szív utca nevet.

A képen láható épületben Singer Adolf üzleti könyvgyára, könyvkötészete és vonalazó intézete működött, feliratai, néhány betű mai is olvashatók a golyó verte homlokzaton, a dombordíszek is megvannak, csak a nőalak ma már egy – a néhai Ráday Mihályt oly igen bosszantó – gázkonvektor parapetet tart a kezében.

A 3. számú ház a IX. Mester utca nagykörúti végén, 1910 körül. Ezt az utcát is Temető utcaként vagy Friedhof Gasseként ismerhették a régiek az 1874-es közmunkatanácsi határozatig, minthogy a régi ferencvárosi temetőhöz, a mai Haller park területéhez vezetett.

A bontás előtt álló Huszár-ház a mai Dohány utca és Károly körút találkozásánál, 1911. Az utcanevek rendezésére létrejött bizottság a belső körutat egyedi elnevezésekkel részekre bontotta, így született meg a több későbbi aktuálpolitikai névváltozás után ma ismét Károly körútként ismert közterület is.

Az elnevezés III. Károly (1685-1740) Habsburg uralkodóra volt hivatott emlékeztetni, pontosabban az ő nevét viselő egykori Károly kaszárnyára, ami ma a Főpolgármesteri Hivatal épülete.

II. kerület Kapás és a Kacsa utca sarka, 1935. július 1.

1874-ig Három kapás utcának hívták 18. században itt működő Drei Hauer kocsma után magyarosítva.

I. Donáti utca, 1940 körül. A képen látható 12. számú ház timpanonját díszítő három korona után volt 1874-ig ennek az utcának Drei Kronen, Három korona a neve. A mai kanyargós Donáti utcát közterületek összevonásával alakították ki. A név a szőlőművelő helyeken tisztelt, vihartól, villámlástól Szent Donát védőszentre utal, akinek egykor kápolnája volt a környéken. A házat az 1944/45-ös ostromban szerzett sérülései miatt bontották el.

A romos Logodi utca 1945-ben. 1874-ben Kertész utcáról keresztelték át, hogy megszüntessék a zavaró egybeesést a hasonnevű erzsébetvárosi társával.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Kiakadtak a kommentelők a rezsicsökkentett „fényvillamoson” – mi is megnéztük magunknak
Kicsit fakóbb, kicsit kevésbé díszes – nyilván akaratán kívül, de valamelyest visszatükrözi az ország jelenlegi hangulatát.

Link másolása

Az emberek át lettek verve – nagyjából ez érződik a legtöbb kommenten, amit idén a BKV a szokásos adventi karácsonyi villamosok képei alá kapott. A szokásosan csak "fényvillamosnak" hívott, feldíszített járműveket idén is ezzel a névvel hirdették meg több helyen, de ez az elnevezés csalóka.

A több vonalon is közlekedő járműveket idén takarékosság okokból nem díszítették fel fényfüzérrel, csak a belső teret alakították át.

Az így kapott terméket végül a táblákon már "Adventi villamosnak" keresztelték el, de a közösségi média népe érezhetően csalódott volt. Egyesek szerint a belső díszítés veszélyben lehet egy-egy zsúfolt időszakban, míg más azt veti a város szemére, hogy a fényvillamosok a korábbi években némi melegséget csempészhettek azok szívébe is, akik messziről látták elsuhanni, míg most csak azok tudják igazán élvezni, akik fel is szállnak rá.

A legtöbben mégis azt jegyzik meg, hogy a spórolás értelmetlennek tűnik, tekintve azt, hogy mennyit lehet megtakarítani egy LED-es fényfüzérrel.

„Saccolva is a villamos vontatómotorjához képest ezred nagyságrendű lehet a díszkivilágítás energiaigénye!” – írja az egyik kommentelő, míg egy másik megjegyzi: „Látom annyi esze senkinek sem volt, hogy kiszámolja annak a pár nyamvadt LED-nek a fogyasztását, ami elárulom, hogy fillérekben lenne mérhető.”

De szinte minden hozzászólás arról, szól, hogy az utazóközönség nagyon szomorú a fényvillamosok hiánya miatt, sokan külön kiemelik a gyerekeket, akik nagyon várták a különleges járműveket.

A Szeretlek Magyarország fotósa a helyszínen járva hasonló gondolatokat fogalmazott meg az "Adventi villamossal" kapcsolatban. A fények hiánya, és a gyér külső díszítés mintha kissé visszatükrözné az ország jelenlegi pesszimista állapotát és nehéz helyzetét. Ottjártakor az emberek sem voltak felhőtlenül boldogok, a korábbi években a fényvillamosokon szinte minden kattintásra jutott egy boldog vagy csodálkozó arc.

Valószínűleg túl erős lenne a "gagyi" szót használni, de az a kicsik és nagyobbak arcán és a kommentekben is tükröződik, hogy a rezsiválság, az energiakrach, az infláció, a bezárások idején és általában a sötét novemberi-decemberi napokon ennél többnek örült volna igazán Budapest utazóközönsége. Apróságnak tűnhet, mégis beszédes: a villamoson az adventi járatot reklámozó plakáton található QR-kód segítségével az Oltalom Egyesület hajléktalanóvodáját lehet támogatni...

Különösen beszédes a villamos "szegényessége", ha a gyakorlatilag teljes pompában világító Parlament előtt húz el, vagy ha a Dunapartról feltekintve az emberek a sokmilliárból felújított Vár épületeit nézik.

A Facebookon rengetegen szinte követelik vissza a korábbi évek díszes fényvillamosát, így még bízhatunk benne, hogy összeül a városháza kiszámítani, hogy vajon nem éri-e meg kissé felvidítani az utazókat. De a jelenlegi helyzetet figyelembe véve könnyen lehet, hogy idén ez van, ezt kell – megpróbálni – szeretni.

Az Adventi villamosról további információt EZEN A LINKEN találsz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
Több fa, több wc, új utcabútorok – ilyen lett a felújított Blaha Lujza tér
Több mint egy évig tartó felújítás után a hétvégén átadták a felújított a teret, ahol végre egy nyilvános vécé is helyet kapott.

Link másolása

Tizenhét hónapig tartó felújítás után szombaton átadták a megújult Blaha Lujza teret. A pesti belváros egyik legfontosabb csomópontjában több lett a zöldfelület és a gyalogátkelőhely, és egy nyilvános vécé is helyett kapott végre.

A Blaha Lujza tér felújítása még tavaly júliusban indult, a beruházás összesen 505 napig tartott és 3,6 milliárd forintba került. Karácsony Gergely főpolgármester a szombati átadón azt mondta, hogy „adósságot jöttek törleszteni”, illetve hogy az elmúlt bő ötven évben nem volt olyan városvezetés, amely ne ígérte volna meg a Blaha felújítását.

A főpolgármester szerint a felújítással

„a Blaha most már találkozási hely, nem pedig parkoló és közlekedési csomópont”.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szombati közleményében azt írta, hogy a megújult téren 1000 négyzetméter új zöldfelületet alakítottak ki, és 80 új fát ültettek. Az új fák egyik részét egybefüggő zöldfelületbe, a másik részét pedig a burkolatba ültették, teljes talajcserével és talajszint alatti öntözőrendszerrel.

Mesterséges váztalajt is bevetettek, hogy a fák gyorsabban nőhessenek, és a korábbi fák is megmaradtak, köztük az a két koros tölgy, amelyet 1969-ben ültettek át a térre a Tabánból, már akkor is koros állapotukban.

Emellett a felújítás során

  • 4474 négyzetméternyi burkolat újult meg,
  • 12 új asztal került térre,
  • 2 új MOL Bubi gyűjtőállomást és 29 új kerékpártámaszt telepítettek,
  • megújult a közvilágítási rendszer,
  • 3 új gyalogátkelőt alakítottak ki,
  • 11 új, kisméretű szoborkompozíció helyeztek el
  • és végre helyett kapott egy új akadálymentes illemhely is.

    A téren álló egykori Népszínházra utalva felújították a Színházi emlékkövet. Ugyancsak

    megújult a tér emblematikus eleme, a 60-as évek óta működő „gomba szökőkút” is, amely kissé megváltozott formában, a buszmegállóhoz közelebb helyezkedik már el.

    A tér átépítésével megváltozott a forgalmi rend is: a Rákóczi útról közvetlenül jobbra lehet kanyarodni a teljes hosszában kétirányú Márkus Emília utcába, a Somogyi Béla utca pedig egyirányú lett a Gutenberg tér felől a Stáhly utca felé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Rejtett utalást is beépítettek a felújított Blaha Lujza térre
„Ha a lábunk elé nézünk a hetes busz megállójában, vagy a metró kijárata közelében, akkor végigkövethetjük a kontúrt a burkolatban” – írta Bardóczi Sándor , Budapest főtájépítésze.
Fotó: BKK - szmo.hu
2022. december 14.


Link másolása

»Tényleg nem hiányzik a Blaháról semmi, csak a Népszínház« – írta ma reggel egy kommentben N. Kósa Judit, aki egy fantasztikus könyvet írt nemrég a Nagykörútról. Sejtelmesen csak annyit írtam neki, hogy az sem hiányzik róla

– ezt írta Bardóczi Sándor a Facebook-oldalán.

Budapest főtájépítésze el is mondta, mit ért a sejtelmes mondat alatt:

„A Nemzetit ugyan a metróépítés miatt lebontották 1965-ben, de a tér mostani rendezésekor a tervezők kiszerkesztették az egykori kontúrját, s a tér anyagával azonos, vékony burkolati vonallal visszarakták az alaprajzát a térre.”

Utalt arra is, hol van pontosan, és egy fotót is mellékelt:

"Ha a lábunk elé nézünk a hetes busz megállójában, vagy a Metró kijárata közelében, akkor végigkövethetjük a kontúrt a burkolatban. Mivel a kontúr a mai Rákóczi út aszfaltsávjába is belóg, ott ez a vonal megszakad"

„A téren egyébként a janus arcú rekonstruált szobor, az ülőtámfalba rögzített kisplasztikák, és a forgószékek színe és formája is a Nemzetit idézik meg. De ez a kontúr a legrejtettebb utalás arra, hol állt pontosan a Népszínház, a hazai színjátszás egyik legfontosabb korai temploma" - fogalmazott a posztban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
December 10-én adják át a megújult Blaha Lujza teret
A tér új burkolatot, rengeteg növényt és számos, a korábbi Nemzeti Színházra emlékeztető utcabútort kapott.
Fotó: BKK - szmo.hu
2022. december 03.


Link másolása

2022. december 10-én, szombaton újra megnyitják Budapest egyik legforgalmasabb közterületét, a Blaha Lujza teret – közölte Facebook-oldalán Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke.

A Facebook-eseményhez azt írják:

„Találkozzunk december 10-én a Blaha Lujza téren, és fedezzük fel együtt a megújult teret! Forró tea, zene és sok újdonság vár.”

Néhány napja már bejelentették, hogy lezajlott a tér műszaki átvételi eljárása. A megújult Blahán

  • lerakták a térburkolatot;
  • elültették az összes fát, így a már meglévőkkel és az újakkal együtt 89 fa áll a téren;
  • befejezték a növénytelepítést a növénykazettákba ültetett fák környezetében, valamint
  • helyére tették az akadálymentes nyilvános illemhelyet.

Emellett tizenegy kis méretű, úgynevezett mikroszobrot helyeztek el a megújuló Blaha Lujza téren, a növénykazetták ülőfelületén. A különleges alkotások az egykori Népszínház, majd Nemzeti Színház színészlegendáit mutatják be egy-egy ikonikus szerepükben. Nem csak a szobrok emlékeztetnek a színházra: a tér az egykori Nemzeti székeire utaló bordó színű köztéri ülőalkalmatosságokkal és asztalokkal várja majd a megpihenni vágyókat, valamint a burkolatban megjelenik a lebontott épület körvonala.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk