Három hölgy viselte csupán a Habsburg-családban a Matild nevet. Az első Matild a Habsburgok között egy 1251 és 1304 között élt bajor hercegné volt.

A második 1849 és 1867 között élt és mindössze 18 éves volt amikor egy színházi előadás előtt titokban el szeretett volna szívni egy cigarettát, ám a dohányzást tiltó apja rányitott, és a sebtében háta mögé rejtett cigaretta lángra lobbantotta a ruháját. A lány az így szerzett súlyos égési sérülésekbe végül belehalt.

A harmadik Matild pedig jóval az épületek elkészülte után, 1906-ban született Mária Valéria 9. gyermekeként.

Nem igazolja semmi, hogy a középkori hercegnőről, a szerencsétlenül járt tinédzserről, vagy az épületek megépítése után született gyerekről nevezték volna el a déli palotát.

Valószínű, hogy a köztudatban csupán a két név jól hangzó szóvégi összecsengése miatt terjedt el ez a megnevezés. Valójában mindkét épület a megrendelő Klotild Mária főhercegné nevét őrzi. Az épületek helyes elnevezése: Klotild paloták.

Az Erzsébet híd kapuját alkotó Klotild-paloták Budapest jellegzetes épületei, melyek története az 1880-as évekig nyúlik vissza.

Az Erzsébet híd építése miatt az itt lévő régi házakat elbontották, majd az immáron üressé vált telkeket értékesítették.

A vevő József főherceg felesége Klotild Mária főhercegné volt, aki az építkezést Korb Flórisra és Giergl Kálmánra bízta.

Az építkezés mindössze 3 évet vett igénybe, 1899. május 15-én kapták meg az engedélyeket, 1902-ben pedig már be is fejezték a munkálatokat. A híddal szemben állva baloldalt látható déli épület, kicsivel előbb kezdett el épülni, mint az északi.

A tükörszimmetrikus házakat egy akkoriban még újdonságnak számító technikával építették: vasszerkezettel, amit faragott kőburkolattal takartak el. Budapesten az elsők között ezekben az épületekben volt lift.

A kályhákat a pécsi Zsolnay-gyárból rendelték. Az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyének a munkáját dicsérik. A 48 méter magas tornyok tetejét a főherceg koronájának másolata díszíti.

Elrendezését tekintve a földszinten presszók, üzletek, galériák kaptak helyet. Az első emeleten egyesületek számára alakítottak ki nagyobb helyiségeket, a felsőbb emeleteken pedig lakások voltak.

1901-től a déli épületben működött a Belvárosi Kávéház. Krúdy Gyula itt írta a Szindbád-történetek nagy részét. 1917-ben a palotákat eladták egy magyar földbirtokosnak, háborús nehézségekre hivatkozva.

A második világháború alatt súlyosan megrongálódtak, mindkét palota tetőzete és az északi épület Váci utca felőli szárnya is komoly sérüléseket szenvedett, aztán az ötvenes években helyreállították valamelyest.

A hatvanas évek második felétől önkiszolgáló étterem működött a kávéház helyén. A 1977-ben mindkét épületet műemléknek nyilvánították. A rendszerváltás után a Posta kezébe került az északi palota.

2012. februárjában új korszak kezdődött az épület életében, az északi rész felújítása után itt nyílt meg az ötcsillagos Buddha Bar Hotel.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!

Fürjes Balázs, a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár posztolta a Facebookra a Nyugati pályaudvar látványterveit. Korábban kiírtak egy pályázatot a Nyugati felújítására, amit a brit Grimshaw Architects építésziroda nyert meg. Terveztek már pályaudvart Londonnak, New Yorknak és Melbourne-nek is, tehát az egész világon elismert cégről van szó.

Az új terv tiszteli a múltat, Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe. Az Eiffel-csarnok mögött a felszínen egy új vasúti csarnok, a föld alatt 6 vágányos mélyállomás épül. Így a pályaudvar jóval több vonatot tud fogadni. A belváros bezöldül: a Nyugati környezetében egy zöld, parkosított, átjárható új városrész születik" - írta Fürjes.

Az államtitkár hét pontban szedte össze, milyen lesz a felújított Nyugati pályaudvar

• Több vonatot tud majd fogadni,
• a Nyugati mellett megépül az Eiffel-csarnok, ami Budapest építészeti öröksége előtt is tiszteleg,
• megépül egy minden irányból könnyen megközelíthető pályaudvar és városi tér,
• bezöldülnek a vasúti üzemi területek: egy új, hosszú, zöld parkot hoznak létre a Nyugatitól a Városligetig,
• a Westend elől elköltözik a lerobbant parkoló és a buszpályaudvar, helyükön egy barátságos zöld tér születik,
• elbontják a felüljárót.

Száz új Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú autóbusz érkezik a BKV Zrt. részére bérleti konstrukcióban - közölte a vállalat az MTI-vel.

Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója szerdán írta alá azt a szerződést az Omnibus Hungária Kft. és az Inter Tan-Ker City Kft. által alkotott konzorcium képviselőivel, amely keretében az új buszok megérkezhetnek - tudatta a közlekedési cég.

Hozzátették: a várhatóan még idén forgalomba álló buszok több idősebb - akár 30 éves - járművet váltanak ki.

Közölték azt is, várhatóan a negyedik negyedévben további 35 saját tulajdonú új autóbusz is forgalomba állhat majd.

Ezzel egy időben vidéken, a Volánbusz-flotta korszerűsítése is elkezdődik: 7 megyében összesen 32 új, Mercedes-Benz Intouro M típusú autóbuszt adnak majd át.

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közölt látványterveket az M3-as metró felújításáról. Májusban egy újabb szakaszt vehetnek birtokba az utasok: a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák kerülnek átadásra majd.

A látványterveken pedig most megnézhetitek, hogyan fognak kinézni az új, akadálymentesített állomások. Az M3-as metró felújítása nehéz öröksége volt a városvezetésnek, de büszke vagyok rá, hogy hamarosan újabb állomásokat adhatunk át a városlakóknak” - írta Karácsony Gergely bejegyzésében.

Három, Miyawaki-koncepció szerinti erdőt ültetett a Főkert a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában - tájékoztatott a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója.

A koncepció lényege, hogy a kis erdőfoltok fajösszetétele megegyezik az adott területen őshonosan megtalálható hazai erdők fajösszetételével. A telepítés különlegessége az, hogy az erdészeti facsemetéket igen sűrűn ültetik egymás mellé, véletlenszerű elrendezésben. Ezek a növények gyorsabban növekednek, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint egy magában álló díszfa esetén.

A Főkert Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre az ország első Miyawaki-koncepció szerinti erdőjét. A szakemberek 2022 tavaszán a XI. kerületi Andor utca kihasználatlan, fokozottan szennyezett zöld sávjában folytatták a "minierdősítést", ahol három foltban 240 facsemetét ültettek el.

A 240 facsemetét őshonos fajokból válogatták össze. A facsemeték legnagyobb része kocsányos tölgy és mezei juhar, de kisebb mennyiségben vénic szil is megtalálható közöttük. Az állományalkotó fafajokon kívül kiegészítő cserjék is kerültek a minierdőbe, főként bibircses kecskerágó és közönséges fagyal.