KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Szexrabszolgaságból szabadult ki a két lány, most kitüntették őket

Az emberi jogok világnapján kapott díjat Nadia és Lamiya. Életcéljuknak tekintik, hogy elmondják, mi tettek az Iszlám Állam katonái az elrabolt nőkkel. Igyekeznek segítséget nyújtani az emberirtások áldozatainak.

Link másolása

December 10. az emberi jogok világnapja, ennek alkalmából az Európai Parlament rangos kitüntetéssel, a Sakharov-díjjal jutalmazott két, az ISIS szexrabszolgasága alól szabadult fiatal lányt, Nadia Muradot és Lamiya Aji Bashart.

Megmenekülésük után mindketten az iszlamista szervezet szexuális bűncselekményeinek áldozatává vált nők szóvivői lettek, valamint az üldözött jazidi kisebbség érdekeit képviselik nemzetközi szinten.

A 23 éves Nadia és a 19 éves Lamiya az iraki Kocho faluból származik. 2014 augusztusában ISIS-katonák lemészárolták a település összes férfiját, a fiatal nőket pedig - köztük a két lány testvéreit is - egytől egyig elvitték szexrabszolgának. Lamiya feladatai közé tartozott az is, hogy az öngyilkos merényletekhez használatos robbanóanyag-tartó öveket készítsen a katonáknak.

VIDEÓ: Nadia Murad és Lamiya Aji Bashar

Nadiának úgy sikerült megszöknie kínzóitól 2014 novemberében, hogy egy szomszédos család segített neki titokban kijutnia az Iszlám Állam kontrollja alatt álló területekről.

Lamiya családja pedig hivatásos embercsempészeket bérelt fel, hogy segítsék a lányt elmenekülni a valóságos pokolból, amire 2016. áprilisban került sor.

Azóta mindketten Németországban telepedtek le, ahol nem csüggedvén a történteken, életfeladatuknak tűzték ki a hasonló sorsra jutott nők segítését.

Kampányokat folytatnak, hogy felhívják a figyelmet az Iszlám Állam által emberirtásokkal sújtott Yazidi népcsoport viszontagságaira, valamint a szexrabszolgaként tartott és testileg-lelkileg egyaránt bántalmazott nők helyzetére.

Nadia azt nyilatkozta az Európai Parlamentnek, hogy hasonló történéseken átment emberek és családok ezreivel találkozott. „Azt is tudom, hogy az Iszlám állam még mindig próbál kivégezni bennünket. Az ad erőt nekem, ha erre (a többi áldozatra) gondolok, az összes erőmet ez adja, hogy folytatni tudjam” – mondta. A másokon való segítés tudata motiválja őt az életben.

„Nagyon szeretném elmagyarázni, mi történt ott velem, nemcsak magam miatt, hanem hogy másokat, más nőket ne kezeljenek így. És hogy a jazidiknek ne kelljen még egyszer ilyenen keresztülmenniük” – tette hozzá Lamiya.

A Sakharov-díjat kedden, december 13-án adják át a két csodával határos módon megmenekült lánynak a strasbourgi Európai Parlamentben. Többek között az elnök, Martin Schulz is felszólal majd az ünnepségen.

A díjat 1998-ban alapította az Európai Parlament, hogy azokat a személyeket és szervezeteket honorálja, akik kiemelkedő munkát végeznek az emberi és alapvető szabadságjogok védelméért.

Nadia arcát rabszolgatartója összeégette egy cigarettacsikkel, amikor először szökni próbált, de lebukott. Moszulban élte szörnyű napjait, amikor egyszer véletlenül fogva tartója elfelejtette bezárni házuk ajtaját, és el tudott menekülni egy segítőkész szomszédos családhoz.

Tavaly Nadia az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt beszélt az általa átélt szörnyűségekről, beszédet mondott az embercsempészetről, majd pedig a szervezet jószolgálati nagykövetének választották.

Azóta mindkét nő aktívan részt vesz különböző figyelemfelhívó és jogvédő kampányokban. Az idén szeptemberben elindított Nadia Kezdeményezése nevű szervezet New York-i központtal jogi és egyéb segítséget nyújt majd az emberirtások áldozatainak. A két lány maga is egyike annak a 6700 yazidi nőnek, akiket az ISIS foglyul ejtett.

Kik a jazidik?

Az iraki Szindzsár hegység körül élő, kurd nemzetiségű vallási kisebbség. Két iraki falu kivételével az északi kurd nyelvjárást, a kurmadzsit beszélik. A jezidizmus az ősi közel-, illetve közép-keleti vallások számos elemét ötvöző, monoteista vallás, aminek alapelemei mintegy négyezer éve alakulhattak ki.

Hitükre nagyon erősen hatott a korai iszlám egyik misztikus szektája, a szúfizmus. Legközelebbi rokon vallásainak a síita iszlám alapelveit elfogadó alevizmust és jarszanizmust tekintik, de éppen e rokonság miatt leginkább az agresszív muszlim felekezetek üldözik őket — a jezidi történelem az Iszlám Állam 2015-ös vérengzését is beszámítva 73 nagy pogromhullámot tart számon.

A Bibliát és a Koránt is követik. Vallási hagyományaik nagy részét nem írták le, hanem szájhagyományként adják tovább. Hisznek az újjászületésben — ezért nem ehetnek salátát, annak neve ugyanis kurdul koasz, ez pedig nagyon hasonlít a lélekvándorlást jelentő koaszasza szóra. Mivel a lélek mindannyiszor újjászületik, a jazidi hitben nincs pokol. A közösségből kizárt egykori jazidik lelke azonban nem fejlődhet tovább, soha nem tisztulhat meg.

Gyermekeiket szentelt vízzel keresztelik meg, az esküvőkön a pap kenyeret tör. A menyasszony vörösbe öltözik, és keresztény templomokba látogat. Rendszeresen állatot áldoznak, a fiúkat körülmetélik.

(Wikipédia)

Forrás: europarl.europa.eu és nadiamurad.org

Címlapfotó: Nadia Murado Facebook-oldala

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk