?> /kozosseg/ilyen-amikor-teljesul-a-haldoklok-utolso-kivansaga/ Ilyen, amikor teljesül a haldoklók utolsó kívánsága | szmo.hu
hirdetés

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Ilyen, amikor teljesül a haldoklók utolsó kívánsága

Egy mentős arra tette fel az életét, hogy utolsó kívánságokat teljesítsen. Íme a megindító képek a különleges pillanatokról.

Link másolása

hirdetés

Kees Veldboer holland mentős 2006-ban szállított egy akkor már három hónapja ágyhoz kötött halálos beteget az egyik kórházból a másikba. A beteg megkérdezte a mentőst, nem állhatnának-e meg az óceán partján, hogy még utoljára lássa a partról a naplementét, és érezhesse a tenger illatát.

Veldboer teljesítette a haldokló beteg kérését, megállt az autóval a tengerparton, és

a férfit a hordággyal együtt kiemelte a kocsiból, majd az óceán felé fordította. A férfi arcán örömkönnyek csorogtak le a látvány hatására.

Az élmény olyan nagy hatással volt a mentősre, hogy létrehozta az Ambulance Wish Foundation nevű alapítványt, hogy végső stádiumban lévő betegek kívánságait teljesítse. Az alapítvány speciális mentőautókkal van felszerelve, amelyekben minden műszaki és egyéb berendezés megvan ahhoz, hogy a legsúlyosabb állapotban lévő betegeket is szállíthassák, és természetesen az ehhez szükséges egészségügyi szakemberekkel együtt. Az alapítványt több mint 230 önkéntes segíti, és már közel 7000 kívánságot teljesítettek.

hirdetés

1ocean

Az első halálos beteg, akin a mentős segített: örömkönnyek az óceán partján; Következő kép: az egykori állatkerti dolgozó búcsúzik a kedvenc zsiráfjától

1zsiraf

Veldboer elmondta: szinte nincs is nagy kérés, a legtöbben apró, hétköznapi pillanatokra vágynak. Egy férfi, aki a rotterdami állatkertben dolgozott, a kedvenc zsiráfjával szeretett volna találkozni még utoljára. Egy hölgy csak a saját otthonát akarta látni még utoljára, több hónapi kórházi bezártság után, tudván, hogy közeledik az utolsó órája. Mikor Veldboer és segítői elvitték a házába, az idős néni felült a hordágyon, és órákig meredt szótlanul a szobára, ahol leélte az életét. Valószínűleg lepergett előtte az összes emlék, ami ehhez a helyhez kötötte.

Volt egy beteg, aki azt kérte, hogy egy délután tölthessen a delfineket figyelve egy állatkertben, egy másik csupán egy utolsó fagylaltozásra vágyott. Akadt, aki azt kérte, hadd láthassa még utoljára a legjobb barátja sírját, míg egy néni a lánya esküvőjén akart részt venni. Egy a festészet iránt rajongó beteg pedig a kedvenc Rembrandt-képét akarta látni eredetiben.

6delfin

Fotók: Ambulance Wish Foundation

4fagyi

3sir

7eskuvo

5rembrandt

Ezek a megindító pillanatok arra utalnak, hogy az elmúlás kapujában legegyszerűbb, mindennapi dolgok jelenthetik a legtöbbet, pótolhatatlan élményt adva ezeknek az embernek.

via Upworthy

Oszd meg a cikket!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

300 tűzoltó ment el az amerikai lány ballagására, akinek tűzoltó apját két nappal előtte lőtték le

A lány apja tűzoltókabátját viselte, amikor átvette a bizonyítványát, a fekete egyenruhába öltözött tűzoltók és rendfenntartók pedig díszsorfalat álltak neki.

Link másolása

hirdetés

Háromszáz tűzoltó és rendvédelmi tisztviselő vett részt annak az amerikai kamaszlánynak a ballagásán, aki két nappal az ünnepség előtt veszítette el tűzoltóként dolgozó édesapját egy lövöldözésben - számolt be róla a CNN.

Tory Carlon kedden halt meg, miután egy szolgálaton kívüli kollégája tüzet nyitott a kaliforniai Agua Dulce-ban lévő tűzoltóállomáson.

A lövöldöző többször is meglőtte a férfit, aki már a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A támadót később holtan találták egy égő házban 10 mérfölddel a lövöldözés helyszínétől, vélhetően öngyilkos lett, mert egy lőtt sebet is találtak rajta.

A 44 évesen elhunyt Tony Carlon több mint 20 évig dolgozott tűzoltóként. Halála pedig nemcsak a családját, hanem a munkatársait is nagyon megrázta.

Lánya, Joslyn két nappal a tragédia után ballagott el a Santa Claritai-i Saugus Középiskolából. Családja mellett a tűzoltóállomás dolgozói, köztük apja közvetlen kollégái is részt vettek a csütörtöki ünnepségen, hogy támogassák elhunyt kollégájuk lányát és családját, akik számára keserédes volt ez az ünnepség.

Amikor bemondták Joslyn nevét, a tömeg éljenzésben tört ki, majd mindenki sorban megölelte őt, miután átvette a bizonyítványát. Az ünnepélyes pillanatban a lány apja tűzoltókabátját viselte. Amikor lejött a színpadról, egy sheriffhelyettes kísérte őt, miközben a fekete egyenruhába öltözött tűzoltók és a rendfenntartók díszsorfalat álltak neki.

"Kemény nap volt, de büszke vagyok rá, hogy itt lehettem és támogathattam a családot. Számomra és minden kollégám és barátom számára sokat jelentett, hogy itt lehetünk e gyönyörű lány mellett" - mondta az egyik tűzoltó.

hirdetés

Tory Carlon feleségét és három gyermeket hagyott hátra. Adománygyűjtést indítottak az anya és a félárván maradt lánya számára, és már több mint 2400-an támogatták őket. A 200 ezer dolláros célösszeget felülmúlva már több mint 220 ezer dollár gyűlt össze a GoFundMe oldalon.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
KÖZÖSSÉG

Így mentették meg lelkes civilek Magyarország legszebb vasútvonalát

A Bakonyvasút Szövetség összefogása minden követ megmozgatott, hogy Veszprém és Győr között ne szűnjön meg a vasúti forgalom. Most úgy tűnik, sikerrel járhatnak.

Link másolása

hirdetés

Ha a vasúti közlekedésnek van romantikája, akkor a Veszprém-Győr vasútvonalon ennek minden eleme megtalálható, és megmutatkozik az arra figyelmet szentelő utas előtt. A két megyeszékhely vasúti összekötésének terve az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában (mikor máskor?) merült fel, az építési engedélyt 1895-ben adták ki, ekkor született meg a lehetőség, hogy a Bakony eldugott falvai összeköttetésbe kerüljenek a “nagyvilággal”.

A helyi legenda szerint Porva falu lakosai úgy gondolták, nem ér annyit az egész, hogy a földjeiket feláldozzák a kanyargó sínek lerakásához, így az építtetők a vonalat kénytelenek voltak a Cuha patak völgyén keresztül elvezetni.

A vadregényes szurdokvölgy régen is, ma is vonzotta a turistákat, nem messze innen található a Kőris-hegy és a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet. Ami öröm a természetjáró ember számára, az kihívást jelentett a vasutat építő mérnöknek.

Gubányi Károly rendkívül nehéz terepen, hol meredek emelkedőkön, hol éles kanyarokban vezette el a síneket.

Olyan megoldásokat használtak az építkezés során, ami jóval túlmutat a “rutinon”, és amik rendkívül magas műszaki szakértelmet kívántak. A Porva-Csesznek- Vinye szakaszon omlásvédő alagutakon, viadukton haladunk át, a vonat útját támfalak kísérik (ezeket eredetileg kötőanyag nélkül építették). A völgyben haladó szakasz rendkívül látványos, egyedülállónak számít hazánkban. Gubányi Károly később Kínában, egész pontosan a Mandzsúria hegyeit átszelő vonal építésekor kamatoztatta a Bakonyban megszerzett tudást. Talán nem meglepő, de a Bakonyvasútként emlegetett vonal Veszprém és Bakonyszentlászló közötti szakasza (ebbe beleértve a vasúti ingatlanokat) pár éve műemléki védelem alatt áll. Köszönhető ez egy lelkes, civilekből és önkormányzatokból álló szervezetnek, a Bakonyvasút Szövetségnek. Az egyesület hosszú évek óta küzd azért, hogy ez a különleges vonal (sok más magyarországi vonalhoz hasonlóan) ne kerüljön felszámolásra. Ám a műemlékvédelmi státusz megszerzésén felül is rendkívüli “széles a palettájuk”, gyakorlatilag “minden követ megmozgattak”, hogy Veszprém és Győr között ne szűnjön meg a vasúti forgalom.

Trexler Máté 2009-ben lépett be a szövetségbe, elsősorban személyes kötődés miatt. “Már akkor, tizenöt évesen sem bírtam megérteni azokat az indokokat, amik elhangoztak, hogy alátámasszák a bezárást.

hirdetés
Rengeteget túráztam, túrázok most is, iskolai kirándulásokon, baráti társasággal gyakran megfordultam a völgyben. Nagyon szomorú volt látni, hogy miképp épül le a Porva-Csesznek állomást jelentő épületkomplexum.

A közlekedésmérnöki pályát is ezért választottam, szerettem volna jobban megérteni a dolgokat, szerettem volna szakmai alapon érvelni vonalbezárás ellen. Nyolc éve üzemeltetem a Porva-Csesznek állomáson található vasúttörténeti kiállítást, pár éve a büfét is, hamarosan a vendégházba is életet lehelünk. Szívügyem, hogy ez az állomás újra éljen.”

A Bakonyvasút Szövetség küzdelmének “kronologikus történetébe” is Máté avat be minket. A kérdéses vonalat a MÁV a kilencvenes években visszafejlesztette, nagyon kevés szerelvény gördült ki a Győrből, illetve Veszprémből a szomszédos megyeszékhely irányába. Az elhanyagolt pályán közlekedő vonatok menetideje csapnivaló volt, ráadásul a veszprémi vasútállomás elhelyezkedése nagyon előnytelen, a város szélén található. (Beszédes, hogy, amikor a településen még több vasútállomás működött, akkor ez viselte a Veszprém- Külső nevet.) 2006-ra a két megyeszékhely közötti forgalom gyakorlatilag nullára redukálódott” - meséli Máté. “Kizárólag a turisztika tartotta életben a vonalat, de az is csak nagyon alacsony volumenben. Ekkor merült fel, hogy a Veszprém- Veszprémvarsány szakaszon leállítják a forgalmat. A felvetés Bakonyszentlászlónak jelentett volna leginkább problémát. A település és a szomszédjai azért csatlakoztak Győr-Moson-Sopron megyéhez annak idején, mert a hivatásforgalmi utazásaik alapvetően Győrt célozták meg, nem a régi megyeszékhelyüket, Veszprémet. A kérdésest szakasz leállításával megszűnt volna Győr felé a vasúti forgalom.”

A civilek, közlekedési szakemberek, környezetvédelmi szervezetek és érintett önkormányzatok ekkor még Cuha-völgyi Vasúti Védnökség néven szerveződtek meg. A szervezet égisze alatt tettek meg mindent, hogy cáfolják a vonal pótolhatóságát sugalló minisztériumi álláspontot. “Elhangzottak, turisztikai és természetvédelmi érvek, kimutattuk, hogy lenne utas, csak annak előfeltétele egy használható menetrend. A legnagyobb súllyal talán a bakonyszentlászlóiak tiltakozása esett a latba. Sokan járnak műszakba Győrbe, a vonat megáll Győr- Gyárváros állomáson, ami busszal nem közelíthető meg ennyire jól. Végül a minisztérium elállt a tervtől.”

A vasút “barátai” csak ideiglenesen lélegezhettek fel, 2009-ben a 11-es vonal újra felkerült a bezárandó vonalak listájára, 2012-ben pedig fűnyíró elv alapján, minden szakmaiságot nélkülözve (kezdték) kívánták megritkítani a vonatpárokat, szerencsére ezt a szövetségnek sikerült megakadályoznia.

A Bakonyvasút megmaradásért elkötelezettek csoportja 2008-ban már Bakonyvasút Szövetség néven folytatta a munkát, minden módszert bevettettek, hogy a Cuha szurdokvölgyében továbbra is ott kanyarogjanak a szerelvények. Olyan megmozdulásaik voltak, amik embertömegek (ilyen vagy olyan szintű) aktivitását kívánták, egyértelművé téve, hogy rengetegen vannak, aki számára fontos, jelent valamit a Bakonyt átszelő vasút megmaradása.

“ Túramozgalom szerveződött Vándorbottal a vasparipáért, és éjszakai túrák a Csillagporos vasparipa néven, ami éves szinten sok száz embert mozgatott meg, a résztvevők pedig kiálltak a megmaradás mellett. E túra utódja, a Mozdulj a sínekért mozgalom a mai napig megrendezésre kerül. Harmincezer támogató aláírást gyűjtöttünk össze, ez hatalmas szó, egy részét az önkormányzatok és helyi civilek “szedték össze”, másik részüket önkéntesek gyűjtötték az utasok körében. Ők hetekig ingáztak a Veszprém-Győr vonalon. 2009-ben Bakonyvasút napja néven tiltakozó rendezvénysorozatot szerveztünk, amire meghívtunk helyi politikusokat, helyi országgyűlési képviselőket.” A döntéshozók szemében sokat számított, hogy a bezárások ellen az érintett önkormányzatok határozatban tiltakoztak.

Szintén a Bakonyvasút Szövetség érdeme, hogy többször sikerült elérniük a sebességkorlátozások felülvizsgálatát egyes szakaszokon. Több ízben kiderült, hogy az adott állomások közötti pálya alkalmas a nagyobb sebességre is, így jelentős, a busszal versenyképes utazási idő alakult ki.

A MÁV többször egyeztetett a szövetséggel, a vonatpárok számának növelése, és az észszerű indulási idővel kialakított menetrend bebizonyította, hogy jönnek az utasok a vasútra, ha az a valós igényekhez igazítja a működését.

“2008 óta a forgalom a többszörösére növekedett, például több mint négyszer annyian váltanak jegyet a teljes vonalra, Veszprémtől és Győrig és vissza. Sokan leszállnak Győrben, és onnét mennek tovább Bécsbe, vagy más nemzetközi célpontra. Vasárnap délután pedig 60-70 fiatal száll fel nagy csomagokkal. Ők Győrben tanulnak, vonattal utaznak vissza az egyetemre. 2013-ban megszüntették a vasútvonalon jegypénztárakat egyes állomásokon, a felszállóknak a kalauz adja ki a jegyet, de ez a térerő hiányában gyakorlatilag lehetetlen, így számtalan utas a statisztikában nem szerepel. Úgy becsüljük, hogy ez éves szinten 30-50 ezer főt jelent, de még így is rengeteg utas van. Ma már lehetetlenség azt mondani, hogy nem használják a vonalat.”

Sokan “kirándulóvonatként” tartják számon a vonatot, pedig az utasok 20-25%-a veszi igénybe a szolgáltatást turisztikai céllal. Tisztességes arány azért ez is, és cseppet sem meglepő. Ők rendszerint a már emlegetett Porva-Cseszneken vagy Vinyén szállnak le.

A porva-cseszneki megálló gyakorlatilag egy állomásépület és egy turistaház az erdő közepén. Porva és Csesznek faluk kilométerekkel odébb helyezkednek el, mindkettő turistaúton közelíthető meg, miután leszálltunk a vonatról. Az állomás turistautak kereszteződésénél épült, a természetjárók innen könnyűszerrel megközelíthetik a Kőris-hegyet, a Fenyőfői Ősfenyvest vagy a Remete-barlangot, ahol a legenda szerint a híres bakonyi betyár, Savanyú Jóska tanyázott egykor.

A Cuha-völgyében, illetve a közeli Csesznek mellett létesültek Magyarországon az Alpokból jól ismert via ferráták. A természetjárók szeretik a Cuha-völgyét, értékelik szépségét és különlegességét – és preferálják a vonatot, a természeti szépségek mellett ez is hozzátartozik a környék vonzerejéhez, nem csupán közlekedési eszköz. Sokan nosztalgikus okokból szeretik. Máté szerint ez az érzés volt, ami elsősorban mozgatta a Bakonyvasútat megvédő “energiákat”. “Amikor felmerült a bezárás gondolata, akkor a lakosság felzúdult. Azért vették érzékenyen, mert mindenki kötődött a vonathoz, mindenkinek voltak emlékei vele kapcsolatban. A Győri Építőnapokat Porva-Csesznek állomáson szervezték, sokan pedig Vinyére jártak táborozni gyerekként. Az eltűnésére nem csak, mint közlekedési hiányosságra gondoltak, hanem mint megtartandó emlékre. Ha ezt a szakaszt bezárták volna, akkor a Cuha-völgye turisztikailag megközelíthetetlenné vált volna.”

A szövetség jelenleg optimista, úgy érzik, a vonal megmaradása biztosított. “2021 volt a legjobb éve a vasútnak, olyan dolgok történtek, amikről pár éve még nem is álmodtunk. A MÁV-Start felkereste az Egyesületet, hogy együtt dolgozzunk ki menetrendi fejlesztéseket, áprilisban pedig elindult a két órás ütemes menetrend. Áprilisban rajtolt a Bakony Napijegy szolgáltatás, 1200 forintos napijegy, és a Volán járataira is át lehet szállni vele. Ezzel már érdemes tömegközlekedéssel menni az olyan helyekre, ahova eddig jellemzően autóval jártak, például Csesznekre vagy Bakonybélbe, esetleg Bakonynánára a Római-fürdőhöz. 1200 forint három liter benzin ára, a konstrukció versenyképes az egyéni közlekedéssel.”

A Győr-Veszprém szakasz sorsa megnyugtató mederben halad, de ha az ember egy pár percet szán a Dunántúl vasúti hálózatának a tanulmányázásra, akkor szemébe ötlik egy probléma, ami összefüggésben van a Bakonyvasúttal.

Két megyeszékhely, Veszprém és Győr vasúton gyakorlatilag el van vágva a Balatontól. Valamikor létezett a Balatonalmádit is érintő Veszprém-Alsóörs vonal, de a síneket a hetvenes évek elején felszedték, pusztán politikai okokból.

A bezárás előtti évben 1,5 millió utast szolgált ki a járat, de a rossz emlékű veszprémi párttitkár, Pap János vezényletére megszüntették. Tulajdonképpen ez az aktus jelentette az első szöget a Bakonyvasút (szerencsére csak félkész állapotig jutott) koporsójába. A Bakonyvasút Szövetség annyit tudott tenni, hogy ma már közvetlen Volán járatok indulnak a veszprémi vasútállomásról Balatonfüredre és Balatonalmádiba.

Talán meglepő, de Veszprém (és vele együtt Győr) vasúti összeköttetése előbb szűnt meg az északi parttal, mint a délivel. A Veszprém-Lepsény vonalon 2007-ben állították le a személyforgalmat, ezzel lehetetlenné vált Veszprémből Siófokra eljutni vonattal. Máté nagyon fontosnak tartja, ha legalább ez a vonal újraindulna. “Jó lenne, ha legalább Lepsény és Veszprém között újraindulna a személyforgalom, legalább a déli part elérhető lenne. A Veszprém-Győr vasútvonal eredetileg a Győr-Dombóvár HÉV részeként épült meg, a regionális vasúti közlekedésben is akkor tudna hosszútávú szerephez jutni a Bakonyvasút vonala, ha a Győr-Siófok közlekedési folyosó kialakításra kerülne. Mi szakmai anyagokkal bombázzuk az illetékeseket, az önkormányzatok határozatokat adnak ki. Előbb-utóbb történni fog valami, ha másért nem, akkor azért, hogy megvalósuljon a Balaton körvasút.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

BBC: Fuldokló sasokat mentett ki a Dunából egy magyar kajakospár

Varga J. Richárd és Kiss Klaudia Az Endurance Mission 3.0 Danube Upstream kihíváson vettek részt, amikor útközben megpillantották a vízben a két sast.

Link másolása

hirdetés

Két fuldokló sast mentett ki a Dunából egy magyar kajakospár még április végén az Endurance Mission 3.0 Danube Upstream kihíváson - számolt be róla a BBC.

Varga J. Richárd és Kiss Klaudia még március 4-én indult útnak a Fekete-tengertől, hogy több országon áthajózva elérjék Donaueschingent, a Duna forrását. Útközben vették észre a bajbajutott állatokat. A kajakosok szerint úgy tűnt, mintha a két fehérfarkú rétisas összeverekedett volna, és így zuhanhattak a vízbe, ahonnan nem tudtak maguktól ismét felrepülni.

Az első madarat Varga J. Richárd mentette ki, és elindult vele a partra. Eközben Kiss Klaudia próbálta utolérni a másik sast. Őt a BBC videója szerint végül csak úgy tudták kimenteni, hogy a két kajakkal közrefogták, így kénytelen volt kimászni az egyiknek az orrára. A part felé tartva még párszor leugrott, de mindig sikerült visszakapaszkodnia, így sikerült kijuttatni a partra.

"Ilyen az életben egyszer adódik, hogy valaki vadon élő sast ilyen közelről láthasson"

- mondta a túráról készült videóban Varga J. Richárd.

A sasok mentéséről videó is készült, amit ITT lehet megnézni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
KÖZÖSSÉG

Kosztolányi Dezső Halotti beszédével emlékezik a járvány áldozataira a Katona József Színház

Bezerédi Zoltán, Borbély Alexandra, Szacsvay László is szerepel a videóban. A vasárnap reggeli adatok szerint 29 854 áldozata van Magyarországon a koronavírus-járványnak.

Link másolása

hirdetés

Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versével emlékezik a koronavírus-járvány áldozataira a Katona József Színház. A társulat tagjai, egy fekete-fehér videóban, Székely Kriszta rendezésében szavalját el a verset.

A videóban szerepel Bezerédi Zoltán Bodnár Erika, Borbély Alexandra, Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Jordán Adél, Kocsis Gergely, Kovács Lehel, Máté Gábor, Mészáros Béla, Pálmai Anna, Pálos Hanna, Rezes Judit, Szacsvay László, Szirtes Ági és Vizi Dávid.

A vasárnap reggeli adatok szerint 29 854 áldozata van Magyarországon a koronavírus-járványnak.

VIDEÓ: Halotti beszéd - a koronavírus-járvány áldozatainak emlékére/div>

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk