KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Egy olyan ember, aki nem tudta volna elmondani, hogy 'hiányzik a gyerekkoromból az a szülői ház', csinált egy filmet, aminek az volt a címe: A kunyhó”

A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület szellemileg és fizikailag sérült embereknek ad lehetőséget arra, hogy filmet készítsenek és filmszemléken vegyenek részt. Az egyesület alapító tagjával és elnökével, Fábián Gáborral Demény Fefe “A Sztori A Lényeg” című podcastjában beszélgetett.

Link másolása

A Magyar Speciális Mozgókép Egyesület szellemileg és fizikailag sérült embereknek ad lehetőséget arra, hogy filmet készítsenek és filmszemléken vegyenek részt. Demény FefeA Sztori A Lényeg” című podcastjában beszélgetett az egyesület alapító tagjával és elnökével, Fábián Gáborral többek között a speciális emberek általános megítéléséről, az egyesület céljáról, tevékenységéről, és jótékony hatásáról, valamint arról, hogyan tud egy szellemileg sérült ember filmet írni, rendezni, játszani benne, leforgatni, megvágni és bemutatni.

Fábián Gábor sokáig vendéglátásban dolgozott, közben pedig művelődésszervezőnek tanult és érdekelték a filmek is. Azt mondja, egy megyei lapban látta meg, hogy tőle nem messze tartanak egy filmszemlét, így elment.

“Beültem, és akkor láttam, hogy olyan furcsa a hangulat, van kultúrház, vetítenek filmeket, és akkor megfogadtam, hogy nekem itt jövőre lesz filmem”

- mesélte Gábor, akit nagyon magával ragadott a független filmszemlék világa. Aztán több társával összefogtak, és csináltak egy negyedórás kisfilmet, ami kapásból fődíjas lett. Később pedig több díjat is nyertek.

A forgatások alatt jött egy felkérés, hogy csinálnának-e filmet egy bentlakásos szociális intézményről egy szemlére. Végül két film készült, mindegyik díjat kapott. Gábor később ebben az intézményben kezdett el dolgozni kulturális szervezőként. Ekkor jött az ötlet, hogy miért ne lehetne egy filmszemlét csinálni a fogyatékkal élő emberek számára is.

“2009-ben csináltam meg az első ilyen filmszemlét, ami kimondottan speciális filmszemle volt. Felhívásokra jött be 1-2 film. Nagyon érdekes, hogy akkoriban mi volt az a fő vonal, amit próbáltak megmutatni. Akkor még nagyon kezdetleges volt. Nemrég nézegettem pont egy filmet, egy kirándulást dolgoztak fel, tényleg az a tipikus, kezdő esetlenség volt még benne. Így indult el az egész folyamat, aztán ahogy telt az idő, ez fejlődött”

- mondja Fábián Gábor, aki a beszélgetés során azt is elmesélte, pontosan ugyanúgy zajlik egy filmszemléjük, mint bármelyik másik nagyobb rendezvény, amin korábban járt: blokkokban levetítik a filmeket, értékelnek, beszélgetnek, különböző kulturális programokat szerveznek mellé és díjakat is osztanak. Korábban két fő kategória volt, az egyikben a fogyatékossággal élők alkotásaival, míg a másikban a róluk szóló filmekkel lehetett indulni.

“Volt a speciális filmes kategória, meg a független professzionális filmes kategória. Az egyik a fogyatékosok által készített, a másik a róluk szóló kategória. Ez azért volt nagyon klassz, mert a fogyatékkal élő speciális filmes látta, hogy milyen filmet csináltak a profik róluk. Nagyon érdekes volt, olyan "egymás szemébe" hangulat volt. Mindenki láthatta magát a másik szemében, hogy ki mit gondol éppen, vagy hol tart, hogy csinálják a profik. Ebben benne volt alapban egyfajta tanulás-fejlődés hangulat. A profiknak pedig akkorát lehetett meríteni abból, hogy a sérült emberek hogyan, milyen ötletekkel jönnek elő, milyen történeteket, sorsokat tárnak elénk. Ez egy nagyon jó találkozás volt, illetve még a mai napig is az. Az elmúlt két évben behoztuk, hogy van parafilmes kategória is a mozgássérülteknek, egyéb testi fogyatékossággal élőknek, akik értelmileg nem sérültek.”

A filmszemle a mai napig működik, az idei például Budapesten lesz. Azonban mára egy kicsit nehezebb a dolguk Gáboréknak, hiszen nagyon sokrétű lett a felhozatal, sokan még most is amatőr filmesek, de vannak a témáról szóló egyre profibb alkotások is. Gábor a beszélgetésben bővebben kitér erre is, illetve arra, hogy a jövőben milyen terveik, céljaik vannak még a filmszemlét illetően.

De mesélt arról is: ugyan nagyon jó volt, hogy filmeket készítenek, ezeket beküldik valahova, levetítik, díjakat kapnak érte, de egy idő után már arra is lett igény, hogy megtanítsák a fogyatékkal élő embereknek, hogyan kell filmezni. Így aztán különböző foglalkozásokat, alkotó táborokat, workshopokat kezdtek el szervezni, ahol forgatások mellett közösen tanulnak, szórakoznak, ötletelnek. Gábor szerint ezek segítenek a fogyatékossággal élők fejlődésében, illetve abban is, hogy jobban megértsük őket.

“Ezek az emberek így tudnak kommunikálni. Olyan emberek, akik amúgy nem nagyon tudják megértetni magukat, és nem azért nem tudják megértetni magukat, mert nem tudnak beszélni, hanem mert nem tudják összefűzni úgy a mondatokat, a gondolatokat, amiket szeretnének elmondani, de lehet, hogy egy filmben el tudják mondani."

"Egy olyan ember, aki amúgy nem tudta volna elmondani, hogy hiányzik a gyerekkoromból az a szülői ház, csinált egy olyan filmet, aminek az volt a címe: A kunyhó. 7 percben megmutatta az egészet."

"Ez az egyik hozadéka. A másik hozadéka, hogy közösségben tudnak lenni, együtt gondolkodnak, együtt működnek, együtt terveznek, együtt szerveznek. A közösségben való együttlét, hogy egyfajta célért tesznek, az is mindenképpen jó. Nagyon jó identitást hoz nekik, hogy ők a filmesek. Meg szoktuk ezt erősíteni, hogy különböző pólókat csináltatunk, és abban mennek ide-oda” - fogalmaz Gábor, aki azt is részletesen elmesélte, hogyan dolgoznak együtt a fogyatékossággal élőkkel, hogyan születnek meg a kész filmek.

A teljes beszélgetést “A Sztori A Lényeg” című podcastban hallgathatjátok meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk