'Downos és gyönyörű' – összefogtak a magyar fotósok a Down-szindrómás gyermekekért
Honti Nikolett fotográfust, a Gesztenye fotó művészét kérdezem, mi is az a szuper kezdeményezés, amit a közelmúltban indított el.
– Hogyan született az ötlet, hogy bevonjátok egy szuper fotózásba Down-szindrómás gyerekeket és szüleiket?
Honti Nikolett: A pár héttel ezelőtti Down-szindróma Világnap ihlette az ötletet, hogy szívesen meglepnék egy downos gyermeket nevelő családot egy ingyenes fotózással. A „családomat” egy barátnőm segítségével találtam, ők ugyanis nincsenek fent közösségi oldalon. Egy háromgyermekes családról beszélünk, a legnagyobb kislány az érintett. A családnak van egy kis csokiműhelye Etyeken, még folynak az egyeztetések, de reményeim szerint ott fogunk fotózni májusban.
Mire jeleztem a kiírásom alatt, hogy megtaláltam a családot, már hárman jelentkeztek. Rá pár napra Polacsek Eszter (szintén fotós) barátnőm jelezte, hogy ez milyen jó ötlet, beáll ő is mellém, ő is vállal egy családot.
Ahogy beszéltünk a dologról, oda jutottunk, hogy miért ne lehetne nagyobban gondolkozni, több családnak örömet szerezni, a végén pedig egy nagy csokor képpel illusztrálni azt, amit eredetileg is mutatni szerettem volna: ezek a csemeték gyönyörűek és szerethetők a családjaikkal együtt.
– És az egészből kinőtt egy olyan megmozdulás, amely alig pár nap alatt nemzetközi méreteket öltött.
Honti Nikolett: Így van. Jelenleg több, mint 240 ezer emberhez ért el a felhívásunk, és már majdnem 160 fotós csatlakozott országszerte – mi több, jelentkeztek Ausztriából, Svédországból, Angliából és Szlovákiából is.
A terjesztésben segítenek civil szervezetek, és alapítványok, hogy minél több érintett családhoz eljusson a lehetőség, és egymásra találjanak a helyileg számukra legmegfelelőbb fotóssal.
A kezdeményezéssel részemről az örömszerzés volt a cél, és a saját élményeim, látóköröm bővítése. Sosem voltam még közvetlen kapcsolatban egyetlen downos családdal sem. Ismerek mozgáskorlátozott és szellemileg sérült gyermeket is, de Down-szindrómást nem. Egy nagyon izgalmas, érdekes, felfedezésre váró világ számomra az övék és már nagyon várom, hogy a saját tapasztalataim mellett a többi fotós és család történetét is meghallgassam.
Szakmailag nem gondolom, hogy különösebben nagyobb kihívást jelentene egy downos család fotózása egy átlagos családdal szemben, emberileg viszont annál inkább.
Ha kíváncsi vagy a folytatásra, lapozz!