JÖVŐ
A Rovatból

Közelíti Magyarországot a klímasemlegességhez a frissített nemzeti klímaterv, de továbbra sem érjük el vele

Szeptemberben tette közzé a kormány a frissített Nemzeti Energia és Klímatervet. A civil szervezetek szerint ez már egy lépés a jó irányba, de például az épületállomány energiahatékony felújításával továbbra sem foglalkozik.

Link másolása

Szeptember elején tette közzé a magyar kormány a frissített Nemzeti Energia és Klímatervet (NEKT), ami kulcsfontosságú stratégiai dokumentum a 2050-es, törvényben foglalt klímasemlegességi cél eléréséhez. Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba (így 40-ről 50%-ra lett emelve a 2030-ig szóló kibocsátás-csökkentési célszám a bázisévhez képest), továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, ami nemcsak azért érthetetlen, mert valójában gúzsba köti a magyar klímapolitikát, ami lehetne hatékonyabb, hanem mert ezeknek a kihagyott ziccereknek a többsége akár még forrásokat is hozhatna az országnak, javíthatna a gazdaságon, csökkenthetné az energetikai kitettségünket és az emberek jóllétét is növelhetné. Továbbra is jelentősen alultervezi a szélenergia hasznosítását, miközben a lakossági épületállomány energiahatékony felújításával érdemben nem akar foglalkozni a kormány, ahogy az energiaszegénység csökkentésével sem, miközben olyan technológiával számol a biomassza energetikai hasznosítása terén, ami ipari méretű skálán jelenleg nem létezik. Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország, a Green Policy Center, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a WWF Magyarország, Kelemen Ágnes és a Másfél fok közös értékelése.

Hazánk fokozottan kitett az éghajlatváltozás negatív hatásainak, legyen szó hőhullámokról, aszályról, a megváltozó csapadékmintázat miatti villámárvizekről, extrém szélviharokról vagy az eltolódó vegetációs időszak miatti fagykárokról. A biztonságos(abb) éghajlati jövő fenntartása miatt elemi érdekünk a globális felmelegedés mérséklése és az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás.

Ennek megfelelően Magyarország tagja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC), aláírta és kihirdette a Párizsi Megállapodást, valamint 2020 óta saját klímatörvényben tűzte ki célul a 2050-es nettó zéró kibocsátásokat és a klímasemleges gazdasági állapotot. A törvény azonban a kívánt (és helyes) végső állapotot leszámítva nem tartalmaz konkrétumokat, leszámítva a 2030-as célkitűzéseket, ami szerint az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékkal csökkentjük az ország üvegházhatású-gázkibocsátásait. Ez már akkor is meglehetősen alacsony ambíciót jelentett.

Egy ilyen léptékű változáshoz alapos tervezésre, valamint a magyar klímasemlegesség reális elérésére nagyobb ambícióra van szükség a kibocsátás-csökkentés területén.

Több nemzeti stratégia is foglalkozik a különböző szektorokkal, azonban a mitigációhoz kapcsolódó legfontosabb ilyen dokumentum a Nemzeti Energia és Klímaterv (magyarul NEKT, angolul NECP rövidítéssel), aminek készítését és időszakos felülvizsgálatát az Európai Unió (EU) 2018/1999 rendelete (“az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról”) írta elől. Ezt a korábbi NEKT-et frissítette szeptember elejére a magyar kormány és nyújtotta be az Európai Bizottság felé, amely várhatóan az ősz második felében fogja azt értékelni, hogy mennyiben van összhangban a Párizsi Megállapodással és az uniós célkitűzésekkel.

Az uniós értékelést megelőzően felkértünk több szakmai-civil szervezetet – akik közül többen részt vettek a stratégia társadalmi konzultációs folyamatában is –, hogy értékeljék a dokumentum főbb megállapításait, hogy vajon megfelel-e annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország klímasemleges legyen 2050-re?

Jó és szükséges az ambíciónövelés, de még mindig kevés

Pozitív fejlemény, hogy a Tervezet megemelte az üvegházhatású-gázkibocsátások csökkentésére (a korábbi 40-ről 50%-ra), megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó, most hatályos 2030-as nemzeti célkitűzéseket,

ugyanakkor még ez az új pálya sem képes eljuttatni Magyarországot a már elfogadott, 2050-es klímasemlegességhez.

Emellett elmulasztja a lehetséges maximumig fokozni azt az előnyt, amit az energiaimport csökkentésével a magyar gazdaságnak hajthatna – nemzeti szinten óriási összegeket spórolhatnánk meg, ha kevesebb (fosszilis) energiahordozó behozatalára lenne szükség. – mondta el Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója.

A Tervezetben szereplő céloknál magasabb értékek elérése is megvalósítható és kívánatos lenne már 2030-ig.

Ez számos társított előnnyel is járna a klímaváltozás elleni küzdelem mellett. A célértékek tekintetében a szervezet az alábbiak kitűzését javasolja:

  • 2030-ra nettó 60%-os kibocsátás-csökkentés az üvegházhatású gázok terén, 1990-hez képest,
  • 30%-os megújuló energia részarány Magyarország végsőenergia-fogyasztásában,
  • 6,5% energiahatékonyság javulás Magyarország végsőenergia-felhasználásában a 2020-ban készült uniós referencia-forgatókönyvhöz képest, illetve
  • már most érdemes kitűzni 2040-re nettó 85%-os csökkentést, szintén 1990-hez képest, hogy a pálya minden eleme világos és előre látható legyen minden szereplő számára.

    Kevesli a kibocsátás-csökkentési ambíciót Kelemen Ágnes környezetgazdász, éghajlati-politikai szakértő is:

    A 40%-os célszám 50%-ra való megemelése azt jelenti, hogy 2030-ra 2017-hez képest csak 7,6 millió tonnával csökkentjük a kibocsátásainkat, meghagyva kb. 56,2 millió tonnát, amit 2030 és 2050 között kell nullára csökkenteni, a már elfogadott klímatörvényben szereplő 2050-es nettó nulla kibocsátási célértéknek megfelelően.

    Lényegében tehát elpazaroljuk a 2030-ig tartó időszakot és kitoljuk a valódi csökkentési erőfeszítést későbbre.

    Alulhasznált szélenergia, most és a jövőben is

    Ugyan pozitív, hogy a felülvizsgált NEKT dokumentumban megjelenik a szélenergia, ám igen csekély szerepet kap. Egy ingyenesen rendelkezésre álló, nem kimerülő hazai energiaforrásról beszélünk, melynek potenciálja nagyságrendekkel meghaladja a hasznosítani kívánt mennyiséget. – mondta el kérdésünkre Magyar László, az Energiaklub szakértője.

    A szélenergia a rendszer stabilitását, az importigény csökkentését, és a kiegyenlítő energia mennyiségének csökkentését segítő, a napenergiát jól kiegészítő, olcsón hasznosítható energiaforrás.

    Ennek tükrében rendkívül alacsony az 1 GW-os célszám 2030-ra a szélerőművek összteljesítményében, különösen 12 GW napelemes teljesítmény mellett. Javasoljuk

    a napelemes teljesítmény 50%-ának megfelelő szeles teljesítmény telepítését, a két technológiát arányosan, egymás mellett bővítve a következő évtized(ek)ben,

    mert ezáltal egyidőben tudjuk növelni a megújulók arányát és a rendszerstabilitást is.

    További aggodalomra ad okot, hogy a NEKT meglévő intézkedéseket (WEM – with existing measures) tartalmazó alap forgatókönyvében csupán 0,4 GW szélenergia szerepel 2030-ra, szemben a többször is leírt 1 GW-tal. Továbbá 2035-től érthetetlen módon stagnálással számol ez a forgatókönyv.

    A kiegészítő intézkedéseket (WAM – with additional measures) tartalmazó forgatókönyvben is rendkívül alacsony a szélenergia részesedése a megújuló termelésből mind 2030-ra (1,1 GW), mind 2050-re vonatkozóan, összevetve a rendelkezésre álló jelentős potenciállal és olcsó technológiával.

    A jövőben fókuszba kerülő hidrogénelőállítás szempontjából a kombinált nap-szélenergia-hasznosítás (tárolóegységekkel) a legideálisabb, legfenntarthatóbb és legolcsóbb megoldás. A nap- és szélenergia ingadozásának részleges kiegyenlítése is megvalósulhat ebben az esetben, továbbá gyorsabban, rugalmasabban telepíthetők és üzemeltethetők az ilyen jellegű beruházások, mint a nukleáris alapúak. A nukleáris energiából előállított hidrogén esetében nincs kiegyenlítésre vonatkozó járulékos haszon sem – zárja az Energiaklub szeles értékelését Magyar.

    Továbbra sem akarja energiahatékonnyá tenni a kormány a magyar emberek lakásait

    A NEKT 2023 évi felülvizsgált verziója rendkívül elnagyoltan kezeli az energiahatékonyság témakörét. A NEKT korábbi bizottsági értékelése (2020 október) is rámutat, hogy az energiahatékonysági célok tekintetében Magyarországnak növelnie kell ambícióit. – áll Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetőjének értékelésében.

    Ez sem a célkitűzések, sem az intézkedések tekintetében nem tükröződik vissza a felülvizsgált dokumentumban.

    Az energiamegtakarítási célok a tervezet alapján nem látszanak teljesíthetőnek. Az anyag is megemlíti, hogy a 2021–2030-as időszak kumulált nemzeti megtakarítási cél várhatóan a korábbi többszöröse, 484,6 PJ lesz. Ehhez hozzájön a közel 50 PJ hátralék a 2014-20-as el nem ért megtakarításként, amit a következő periódusban kell teljesíteni. Nem látszódnak azonban azok az intézkedések (meglévő alternatív intézkedések hatásosságára vonatkozók vagy újak bevezetése), amik a megtakarítási cél többszörösének elérését biztosítani fogják.

    Az anyag alig tesz említést a legnagyobb energiafelhasználási szektor, az épületek energiaigényének csökkentéséről.

    A legnagyobb megtakarítási potenciált rejtő lakossági épületállomány nagyszabású energetikai korszerűsítése Európa szerte az energiapolitikai intézkedések fókuszában áll – legyen szó a Covid-ot követő gazdasági helyreállítás, vagy az ukrajnai háború okozta energiaválság kezelését célzó intézkedésekről. Az épületfelújítások révén a magyar gazdaság olyan gazdasági és társadalmi, energetikai és nem-energetikai előnyökre számíthat, amelyek meghaladják a beruházásokkal járó költségeket, és jelentősen hozzájárulnak a NEKT többi célkitűzéséhez is, nevezetesen a gázfüggőség csökkentéséhez és az energetikai szuverenitás erősítéséhez.

    Magyarországon egy átfogó energiahatékonysági épületfelújítási program bevezetésére van szükség. A lakossági energetikai korszerűsítések nagy számú beindulásának alapja a hosszú távú, évekre előre tervezhető ösztönzőrendszer bevezetése.

    Legyen meghatározva egy éves fejlesztési/felújítási keret, amely biztosítja a lakossági szektor épületeinek évi 3%-os felújítási rátáját, illetve amely ütemezett módon előre jelzi a várható támogatások keretét és támogatási célját.

    Egy 3%-os felújítási ráta tudná ugyanis biztosítani, hogy az összes meglévő épület felújítása megtörténik 2050-ig – ez évente több mint 100 ezer lakás felújítását jelenti.

    Fontos, hogy a támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések irányába terelje a beruházásokat. Mivel hazánkban a hőszigetelt házak, épületek tekintetében van a legnagyobb lemaradás, pénzügyi állami támogatást (vagy pénzügyi kedvezményt) elsősorban egy széleskörű szigetelési programba lenne ésszerű irányozni. A különböző célcsoportokra (jövedelem és épülettípus szerint) működhetnek egymástól eltérő ösztönzők (visszatérítendő támogatás és kedvezményes hitel változó arányú kombinációja), úgy hogy a támogatás minden formája energetikai kritériumhoz kötött. – zárja a MEHI javaslatait Pálffy Anikó.

    Nem foglalkozunk az energiaszegénységgel, és emiatt még több pénztől eshet el az ország

    Az energiaszegénység kezelése, és ehhez kapcsolódóan a megfizethetőség és hozzáférés kérdésköre az energiaunió egyik prioritása, amelynek tükröződnie kell az aktualizált nemzeti energia- és klímatervekben. A bizottsági ajánlás szerint a tagállamoknak

  • egyértelmű,
  • konkrét,
  • elérhető,
  • mérhető és
  • időhöz kötött célokat kellene kitűzniük az energiaszegénység csökkentésére vonatkozóan,

    amelyekből az új hazai NEKT-ben egyik sem talál

    amelyekből az új hazai NEKT-ben egyik sem található meg.

    A bizottsági értékelés már a korábbi NEKT esetében is kiemelte, hogy Magyarország nem hajtotta végre azt az ajánlást, hogy hatékonyabban integrálja az igazságos és méltányos átállásra vonatkozó szempontokat. Az energiaszegénység tekintetében nem ismerteti részletesen a veszélyeztetett háztartások védelmére irányuló intézkedéseket. Ez az aktualizált NEKT esetében sem változott. – ismertette a Habitat for Humanity Magyarország álláspontját Feldmár Nóra szakmai vezető és Koritár Zsuzsanna szakpolitikai menedzser.

    Hiányoznak olyan kidolgozott elemek, melyek a magyarországi energiaszegénység fő okaira – lakóépületek kiugróan magas energiaigénye, rossz minőségű tüzelőberendezések, szociális alapon célzott lakástámogatások hiánya –, illetve következményeire – eladósodottság, egészségügyi problémák, kihűléses halálesetek – jelentenének megoldást.

    Az energiaszegénység kezelésére és finanszírozására az EU egy ún. Szociális Klímaalapot hoz létre (az ETS2 bevételei képeznék ezt az alapot). Ahhoz, hogy a tagállamok az alapból pénzt tudjanak lehívni, össze kell állítaniuk egy Szociális Klímatervet 2025. június 30-ig. Ennek a tervnek pedig összhangban kell lennie több tervezett reformmal és kötelezettségvállalással is, amelyeket – többek között – az aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterv keretében irányoz elő, és ezeknek kell képezniük a szociális klímaterv keretét.

    Ha a NEKT-ből hiányoznak az energiaszegénységre vonatkozó célok és kötelezettségvállalások, akkor az alap pénzügyi keretéhez való hozzáférés is kétséges lehet.

    Csökkenő tűzifa-felhasználás, növekvő villamosenergia-termelés biomasszából, de hogyan?

    A dokumentumot áttekintve úgy tűnik, hogy ez még valóban csak egy draft verzió. Legalábbis reméljük, hogy a mellékletben szereplő, 2050-es kitekintést is tartalmazó tervezett ÜHG-kibocsátások munkaközi számok. Ez 2050-re 18 millió t CO2eq teljes kibocsátással számol, ami jóval nagyobb, mint a – törvénybe is foglalt – klímasemlegesség eléréséhez még maximálisan kibocsátható, korábban a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában (NTFS) feltüntetett 4 millió tonna, még reálisan szén-dioxid nyeléssel ellentételezhető mennyiség. – kezdi értékelését Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programvezetője.

    A biomasszára vonatkozóan nagy pozitívum, hogy bekerültek a maximálisan felhasználható mennyiségre vonatkozó korlátok, amelyek figyelembe veszik a nyelési célokhoz szükséges fakitermelés korlátozását, ugyanakkor hozzátesszük, hogy ehhez intézkedést is kell majd társítani, mivel az Erdőtörvény teljesen más logika alapján korlátozza a kitermelést, és az erdők korösszetétele miatt a következő évtizedekben pont, hogy annak fokozását tenné lehetővé.

    A biomassza alapú villamosenergia-termelés az előrejelzések szerint drasztikusan csökken 2030-ig, ami nem tűnik reálisnak már csak azért sem, mert a METÁR források jelentős részét allokalták egy korábbi kiírásban biomassza erőművekhez,

    ennek következtében 130 MW kapacitás fog az energiamixbe kerülni rövidesen, ami 20 évig államilag támogatott áron termelhet.

    Ellenben 2040-től drasztikusan megnőne a bioenergia nyerés szén-dioxid leválasztással és tárolással (BECCS) alapú villamosenergia-termelés, vagyis amikor az erőmű szén-dioxid-leválasztás és -tárolási technológiával is el van látva, elérve ezzel a ténylegesen nulla kibocsátást. A nap és atom mellett gyakorlatilag ez jelentené a harmadik pillért az évszázad közepi termelésben.

    A dolog szépséghibája, hogy ipari léptékben ilyen technológia még nem működik, és a méretgazdaságosság miatt ezek nagy erőművek lehetnek csak, ami nagy beszállítási távolságokat, összességében kisebb hatásfokot jelent.

    Ezen javíthatna, hogyha a hulladékhő hasznosulna, de 2050-re sem a távhőszektornál, sem az ipar felhasználásnál sem látható a biomassza, pedig utóbbinál jó alternatívája lehetne a földgáz alapú ipari hőnek.

    Jó irány, hogy az energiahatékonyság és a hőszivattyúk terjedésével a lakossági tűzifa-felhasználás jelentős csökkenésével számolnak már 2030-ig.

    De ennek eléréséhez hiányoznak a leginkább tűzifa-függő, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat célzó szakpolitikai intézkedések.

    Ne elszenvedjük végre, hanem irányítsuk a változásokat

    Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, azonban gondos tervezéssel bizonyos jövőbeli kockázatok elkerülhetők vagy legalább tompíthatók. A NEKT büszkén emeli ki azt a tényszerűen igaz állítást, hogy hazánk kibocsátásai jelentősen csökkentek az elmúlt évtizedekben: “Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 %-kal, az energiafelhasználás pedig 15%-kal csökkent.” Igen ám, csak

    ez az esetek döntő többségében nem tervezett csökkentés, hanem olyan kényszerű csökkenés volt, amit az egész magyar gazdaság és a lakosság is megszenvedett, legyen szó a szocialista nehézipar összeomlásáról, a 2008-as pénzügyi válságról, a COVID-leállás miatti recesszióról vagy az energiaár-válságról és az ukrajnai háborúról.

    Miközben hazánk anyaglábnyoma közel 20%-kal magasabb, mint közvetlenül a rendszerváltás után, 1992-ben, azaz Magyarország is beleilleszkedik abba a szomorú nemzetközi trendbe, hogy a GDP-növekedés felzabálja a világ nyersanyagait, még ha a kibocsátások néhol csökkennek is.

    Szintén hangsúlyos szófordulat a NEKT-ben a “reális és felelős” klímapolitika. A Climate Action Tracker hőmérője alapján (2022. novemberi állapot, idén novemberben várható a frissítés a COP28 előtt) a realitás az, hogy az érvényben lévő klímapolitikák alapján a világ egy ~2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés felé halad a század végéig, ami az összes, a cikk elején említett szélsőséges időjárási esemény fokozódását és intenzívebbé válását vetíti előre Magyarországra nézve is.

    A Stockholmi Reziliencia Központ frissített elemzése szerint 2023-ra az emberiség a kilenc planetáris határból hatot már átlépett, azaz gyorsított ütemben éljük fel azokat a földi erőforrásokat, amelyek mindannyiunk létezését biztosítják ezen a bolygón.

    A szakmai-civil szervezetek minden ellenkező híreszteléssel ellentétben eddig is azért voltak itt, hogy segítsenek, és továbbra is jelen vannak, hogy bemutassák, mi volna tudományos szempontból a helyes irány és ennek milyen megvalósítási lehetőségei vannak.

    Köszönjük szakmai partnereinknek, hogy válaszoltak a felkérésünkre és bizonyos részterületekről megosztották rövid értékelésüket. A szervezetek idővel önálló, a teljes anyagra vonatkozó elemzéssel is jelentkezni fognak, amit érdemes követni, ahogy a Magyar Természetvédők Szövetségét is, akik fontos szerepet töltöttek be az egyeztetések során és várhatóan hasonló összefoglalóval jelentkeznek majd. Az Európai Bizottság előreláthatólag novemberben fogja részletesen értékelni a frissített magyar, és többi uniós ország NEKT-jét.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Címlapról ajánljuk


    JÖVŐ
    A Rovatból
    New York a saját súlya miatt is süllyed, mert a rajta lévő felhőkarcolók annyira nehezek
    Manhattan süllyed, körülötte a vízszint emelkedik, ez nem a legszerencsésebb kombináció. Mintha a jégkorszak következményei és a klímaváltozás nem volna elég baj.

    Link másolása

    A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

    Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

    Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén a vízszint a globális átlagnál máris három-négyszer gyorsabban emelkedik.

    „A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

    A jégkorszak érdekes utóhatása

    GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

    Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

    Egy korábbi kutatás szerint a keleti part mentén ez a jelenség 2100-ra akár 48-150 centiméteres süppedést is okozhat.

    A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

    Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

    „Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

    A baj az, ha összeadódik

    A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

    A tudósok becslése szerint New York City öt kerületének több mint egymillió (pontosan 1.084.954) épülete összesen 762 milliárd kilogramm súlyú, és egy 778 négyzetkilométeres területen helyezkedik el.

    Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

    Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

    Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

    New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

    (Forrás: Live Science, Earth's Future)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    JÖVŐ
    A Rovatból
    A földi élethez nélkülözhetetlen nyolc határértékből hetet már átlépett az emberiség
    Veszélyes zónában van a földi élet. Már csak a légszennyezettség esetében nem léptük át a kritikus értéket.

    Link másolása

    Nyolc olyan határértéket tartanak számon a tudósok, melyek nélkülözhetetlenek az élet fenntartásához, ám ezek közül már hét esetében az emberiség átlépte a határt, írja a Nature. A több mint 40 szakértőből álló Az Earth Commission nemzetközi tudóscsoport által megállapított értékek azt mutatják, mennyire biztonságosak és méltányosak a földi élet feltételei.

    A határértékek az éghajlatot, a légszennyezést, a műtrágyák túlzott használata miatti eredő foszfor- és nitrogénszennyezést, a felszín alatti vízkészleteket, a felszíni édesvizeket, a beépítetlen természetet, illetve a természetes és az ember építette környezetet vizsgálja. Ezek közül egyedül a légszennyezettség az, ahol még nem léptük át az egész bolygót figyelembe véve a küszöbértéket. Egyes területeken azonban már a levegő minőségének megítélése is a káros tartományba esik.

    A tanulmányban kitérnek arra, hogy amennyiben a Föld évente orvosi vizsgálaton venne részt, a doktor most azt mondaná, hogy a bolygó annyira beteg, ami már a földlakók életét is érinti.

    A tudósok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás az ember hibája, mely elsősorban a bolygó erőforrásainak hatalmas mértékű fogyasztása miatt következett be. Több mint 88 ezer klímaváltozásról szóló tanulmány vizsgálata során arra jutottak, hogy ezek 99,9 százaléka az emberiséget teszi felelősség a globális felmelegedés miatt.

    A tudóscsoport szerint „ugrásszerű fejlődésre lenne szükség annak megértésében, hogy a jog, a gazdaság, a technológia és a globális együttműködés” hogyan tudna együttesen egy biztonságosabb és boldogabb jövőt eredményezni. Az Earth Commission tagjai szerint a helyzet megmentése érdekében létfontosságú lenne a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása és a világ ökoszisztémáinak védelme.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    JÖVŐ
    A Rovatból
    Megölte emberi kezelőjét a mesterséges intelligencia vezérelte drón egy szimulációs gyakorlatban
    A drón feladata az volt, hogy semmisítse meg az ellenség légvédelmi rendszerét, és mindenkit támadjon meg, aki akadályozni próbálja a misszió végrehajtásában.

    Link másolása

    Az amerikai hadsereg egyik szimulációs gyakorlata során a légierő mesterséges intelligencia által vezérelt drónja meggyilkolta az irányítóját, mert csak ezzel tudta biztosítani a misszió végrehajtását.

    Az erről szóló információt Tucker ‘Cinco’ Hamilton ezredes, az amerikai légierő AI-tesztelésért és bevetésért felelős vezetője osztotta még májusban egy londoni szakmai konferencián.

    Hamilton elmondása szerint a drón feladata az volt, hogy semmisítse meg az ellenség légvédelmi rendszerét, és támadjon meg bárkit, aki ezt megpróbálná megakadályozni.

    A rendszert eredetileg úgy alakították ki, hogy az emberi kezelőé volt a döntő szó, a megerősítéses tanulás során a mesterséges intelligencia a megerősítést jelentő pontokat az ellenséges célpontok megsemmisítéséért kapta, amit az emberi kezelő többször is megakadályozott.

    A drón ennek megfelelően végül arra a következtetésre jutott, hogy a kommunikációs torony ellen kell fordulnia, ahonnan a kezelője kommunikált vele.

    Hamilton az eset ismertetésével arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy nem szabad túlzottan az MI-re bízni a gépeket a légierőnél.

    (via 444, Guardian)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    JÖVŐ
    Egy évig élnek egy iszapból nyomtatott 3D-s házban, hogy teszteljék, milyen lesz a Mars-expedíció
    Gőzerővel folynak a holdutazáshoz és a Mars meghódításához szükséges NASA kísérletek, amelynek eredményei a Földön is hasznosak lehetnek.

    Link másolása

    A tervezett újabb holdutazások és a Mars felfedezése olyan területen is találkoznak, amelyre ma még kevesen gondolnak: az építkezés. Ha megvalósul az a ma még álomnak tűnő elképzelés, hogy településeket hozzunk létre bolygónkon kívül, akkor rendelkezni kell a helyszínen a szükséges anyagokkal. Nyilvánvalóan fel sem merül az a megoldás, hogy ezeket az anyagokat a Földről szállítsák a hozzánk univerzális méretekben „közeli”, de valójában mégis távoli bolygókra. Éppen ezért már megindult az utat lerövidítő, egyben költségkímélő módszerek tanulmányozása.

    Az egyik lehetséges megoldásnak a 3D-s nyomtatású olvasztott regolit látszik – írja a WIRED.

    A következő napokban egy négy fős csapat érkezik a NASA houstoni Johnson űrközpontjának hangárjába, ahol egy évet töltenek el egy 3D-s nyomtatású épületben. A Mars Dune Alpha nevet viselő, 157 m2 alapterületű épület iszapból készült, színe mint a Mars talaja, a lakóterén túl még orvosi szolgálat és konyhakert is van benne. A Big-Bjarke Ingels Group építette, a 3D-s nyomtatást pedig az Icon Technology végezte.

    A benne folyó kísérletek középpontjában azok a fizikai és viselkedési-egészségügyi kihívások állnak, amelyekkel az embereknek szembe kell nézniük a hosszú távú űrtartózkodás során. Egyben ez az első olyan struktúra, amelyet a NASA Holdra és Marsra szánt autonóm építési technológia-projektjéhez (MMPACT) építettek.

    Amikor az ember visszatér a Holdra az Artemis-program keretében, az űrhajósok kezdetben keringő űrállomásokon, holdkompokon, vagy pedig felfújható felszíni épületekben laknak. Az MMPACT csapata azonban hosszú távon fenntartható struktúrák építésére készül.

    Hogy elkerüljék a Földről való anyagszállítást, amelyhez hatalmas rakéták és óriási mennyiségű üzemanyag kellene, a Holdon található regolitot előbb masszává alakítanák, amelyet 3D-vel vékony rétegeket vagy különböző alakzatokat nyomtatnának.

    Az első ilyen Földön kívüli projektet 2027-re tervezik. A küldetés során egy markolóval felszerelt robotkart kapcsolnak majd egy holdkomp oldalára, ezzel az eszközzel bányásszák ki és halmozzák fel a regolitot. A későbbi missziók félautomata exkavátorokat és más gépeket használnak majd lakóházak, utak, üvegházak, erőművek és olyan robbanástól védő pajzsok építésére, amelyek körülveszik a rakétakilövőket.

    A Holdon történő 3D-s nyomtatáshoz vezető első lépés lesz, hogy lézerekkel vagy mikrohullámokkal megolvasztják a regolitot – árulta el Jennifer Edmundson, az MMPACT-csapat vezetője. Aztán lehűtik, hogy a gázok elillanhassanak, különben az anyag tele lesz lyukakkal, mint a szivacs. Ezután már ki lehet nyomtatni a kívánt formákra. Azt még nem dolgozták ki, hogy miként lehet ezeket a darabokat összeállítani. Edmundson szerint a lehető legjobban automatizálni akarják az építkezést, de nem zárható ki az emberi beavatkozás a jövőben sem a karbantartásoknál és a javításoknál.

    A csapat egyik nagy feladata, hogy miként változtassa a Hold regolitját olyan erős és tartós építőanyaggá, amely képes megvédeni az emberi életet. Gondot jelenthet például, hogy a regolit jeget tartalmaz, mivel az Artemis-missziók a Hold déli pólusának közelébe indulnak.

    Ráadásul a NASA-nak nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben holdkőzetek, hogy kísérletezzenek velük, csupán az Apollo 16 által hozott mintákkal dolgozhatnak. Tehát az MMPACT-csapatnak saját szintetikus verzióikat kell elkészítenie.

    Corky Clinton, a kutatás egyik irányítója felhívja a figyelmet arra, hogy nehéz építeni a regolit geokémiai tulajdonságaira és egyberakni az apró részeket, mert meteoritokkal és más égitestekkel való ütközésekből jöttek létre több mint 4 milliárd évvel ezelőtt.

    Vannak más bizonytalansági tényezők is. A Holdon sokkal kisebb a gravitáció, akár 45 percig tartó holdrengések is elképzelhetők, a déli póluson napsütésben elérheti az 54 C fokot, éjszaka viszont lehet akár mínusz 240 C fok is.

    A holdpor beivódhat a gépek illeszkedéseibe és leállíthatja a hardvereket. Az Apolló-missziók idején a regolit megrongálta az űrruhákat és a belélegzett portól az űrhajósoknál szénanátha-szerű tünetek jelentkeztek.

    Ugyancsak kétségeket kelthet a Mars Dune Alpha esetében, hogy az ember még soha nem hozott Mars-talajmintát a Földre, így az Iconnak szimulálnia kellett ezt az anyagot, feltételezésekre hagyatkozva, például arra, hogy bazaltban gazdag.

    A struktúra 3D-s nyomtatása egy hónapot vett igénybe. Ehhez egy óriási nyomtatókart használnak, amelyen egy fúvócső vonja ki egyenletesen a lávakrétát. A struktúra alaprajzának körvonalazásával kezdik, majd jönnek a rétegek és úgy építik felfelé, mint egy agyagedényt.

    A Mars Dune Alpha az Icon által épített első olyan struktúra, amelyre 3D-s nyomtatott tetőt tettek. A tető oldalai úgy találkoznak az építmény tetején, mint két hullám az óceánban. A paneleket külön nyomtatták ki, majd hozzáadták a tetőszerkezethez.

    Az Icon, amelynek 57,2 millió dolláros szerződése van a NASÁ-val a holdépítkezésekkel kapcsolatos kutatásokra és fejlesztésekre, olyan épületterveket rendelt, amelyek megvédhetnek egy négy fős csapatot a meteoritoktól, holdrengésektől, sugárzásoktól és a gyors hőmérséklet-változásoktól.

    Közben vákuumkamrákban folynak a kísérletek a regolit megolvasztásával. Ezek a kamrák a Hold levegő nélküli körülményeit szimulálják, és egyben lehetőséget biztosítanak a kutatóknak, hogy teszteljék az extrém hőmérsékleteket. Ballard szerint láthatóan működnek a nagyobb mechanikai rendszerek és most megpróbálják egyensúlyba hozni az anyag erejét és merevségét.

    Tesztelik az olvasztáshoz használt lézerek erejét, a hűtés időtartamát és a regolit geokémiai összetételét, amely változhat lelőhelyétől függően, mert a különböző alkotóelemeinek más és más az olvadási hőfoka. Jelenleg az MMPACT-csapat külön teszteli a lézeres és a mikrohullámos olvasztást, a tervek szerint idővel megkísérlik e két technológiát együtt alkalmazni.

    A vákuumkamrában a 3D-s nyomtatással is kísérleteznek, először egy leszállópálya darabjaival. Ennél az infraktruktúránál fontos szempont, hogy az űrhajó által felkavart por ne tegyen kárt olyan fontos építményekben, mint a sugárzástól védő pajzsok, garázsok, utak, és hogy a porfelhő ne zavarja a leszállási körülményeket.

    A Holdra és a Marsra szánt építkezési tervek hasznosak lehet a Földön is, például alternatívákat adhatnak a betonra, amelynek egyik alkotóeleme, a cement gyártása súlyosan környezetszennyező, a globális karbonlábnyom 8%-át jelenti.

    Ugyanígy haszos lehet a földi építkezéseken az a tapasztalat, amit a 3D nyomtatások során megszereznek.

    A kutatók olyan építőanyagon is dolgoznak, amelyben a holdbéli regolitot vegyítenék szarvasmarha-proteinnel, mert ennek súlya a beton tizede. Az anyagot tavaly nyáron a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tesztelték először.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk