hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Idén sincs fehér karácsony – ez is a klímaváltozás miatt van?

A válasz nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnhet. A Másfélfok szakértője utánajárt.
Illusztráció: Maddy Baker / Unsplash - szmo.hu
2020. december 25.

hirdetés

Az emberi eredetű globális éghajlatváltozás egy rendkívül összetett folyamat, aminek a megértése és átlátása a tudósokat is próbára teszi, nemhogy a hétköznapi embereket.

Van azonban pár mozzanat, ami hazánkban is azonnal kézzelfoghatóvá teszi azt a szélesebb társadalom előtt, kínálva a látszólag világos kapcsolódási pontot: azért nincsen fehér karácsony, mert globális felmelegedés van.

Az emberi emlékezet rövid és csalóka tud lenni, de azért vannak a hosszú adatsorok, hogy segítsenek nekünk eligazodni akár több generáció örökérvényűnek gondolt emlékezetében, rávilágítva bizonyos trendekre.

Mit mutatnak az adatsorok, vajon tényleg egyértelműen a klímaváltozás miatt nincs jó pár éve fehér karácsony Magyarországon?

Ennek nézett utána a Másfélfok.

Felnőttként úgy emlékszik vissza az ember, hogy gyerekkorában a tél szerves része volt a hóemberépítés, hógolyózás, szánkózás – azaz általában véve, a havazás. Az utóbbi években viszont ritkán adódott ezekre lehetőség, mert a 2000-es évek óta érezhetően kevesebb hó hullott. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: ez a globális felmelegedés legkézzelfoghatóbb következménye? Természetesen a klímaváltozás a havazás alakulását is befolyásolja, azonban a rendszer összetettsége miatt nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a témát.

hirdetés
Ugyanis ha hosszabb, 100 éves idősorokat vizsgálunk, nem tűnik egyértelműnek, hogy a havazás jelentősen csökkent hazánkban – inkább az évek, évtizedek közti különbségek jelennek meg.

A hónak, azon kívül, hogy élményekkel gazdagíthat, fontos szerepe van a felszín energiamérlegében a magas albedója révén, valamint a légköri cirkulációban és a hidrológiában, mivel ideiglenesen képes a csapadékot tárolni és a benne lévő vízmennyiséget aztán késleltetve átadni a talajnak. Így meghatározó szerepet játszik a talajnedvesség időbeli alakulásában, a párolgásban és az édesvíz-elérhetőségben. Ráadásul a mezőgazdaság szempontjából is fontos, hiszen befolyásolhatja a talajhőmérsékletet, és mivel a hó hőszigetelőként viselkedik, képes megvédeni a növényeket a fagykároktól.

Az északi félteke hóborítottsága szignifikánsan csökkent az elmúlt 90 évben (évtizedenként átlagosan 5 nappal, de különböző régiókban ez persze egészen eltérő lehet), különösen 1980 óta, bár az évek között változékonyság tapasztalható. Ennek egyik oka, hogy rövidebbek a havas időszakok, mert a hóolvadás kezdete korábbra tolódik. A 21. században további csökkenés várható a hóborítottság kiterjedésében és időtartamában a klímamodell-szimulációk szerint.

A magyarországi téli átlaghőmérsékletben az elmúlt 120 évben nagyon enyhe (statisztikai szempontból nem szignifikáns) emelkedés látszik, de az elmúlt kb. 40 év teleinek hőmérséklet-emelkedése már megközelítette a 2 °C-ot.

Az országos adatokat tekintve a téli melegedő tendencia a február hónapnak köszönhető, a január és a december nagyobb változékonyságot mutat. Az évtizedes skálán történő vizsgálatok pedig rámutattak, hogy szinte minden dekádban előfordult egy kifejezetten hideg (talán sokan emlékeznek még 2017 januárjára) és egy enyhének mondható tél is.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk