JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egy valódi épületfelújítási program lehetne a magyar Green Deal

A jelenlegi, hárommillió forintos támogatást biztosító program egy lépés a jó irányba, de számos sebből vérzik, a legnagyobb gond, hogy nem ösztönöz energiahatékonysági felújításra és csupán egy szűkebb réteg számára hozzáférhető.
Fotó: Dan Gold/Unsplash - szmo.hu
2021. június 28.


Link másolása

Több tízezer munkahelyet és több milliárdos állami többletbevételt is eredményezhetne egy átfogó, államilag támogatott lakásfelújítási program. A költségvetés még akkor is jól jár, ha a legdrágább, de egyben leghatékonyabban felújításra ösztönző, 30 vagy 40 százalékos vissza nem térítendő állami támogatásra épülő programot indítanak, ehhez az uniós helyreállítási alapból most ráadásul forrást is kaphatnánk. Komplex felújítási programnak azonban nincs nyoma, pedig enélkül nemcsak a klímacélok elérhetetlenek, hanem az olyan “járulékos hasznok” is, mint az egészségügyi kockázatok csökkenése, az életminőség javulása, a tartós rezsicsökkenés, levegőminőség javulás vagy az ország energiafüggőségének mérséklése. A jelenlegi, hárommillió forintos támogatást biztosító program egy lépés a jó irányba, de számos sebből vérzik, a legnagyobb gond, hogy nem ösztönöz energiahatékonysági felújításra és csupán egy szűkebb réteg számára hozzáférhető. Ahhoz, hogy az állami támogatás jelentős részét ne vigye el a hirtelen megugró kereslet miatt jelentkező áremelkedés, hosszabb távú, kiszámítható programok kellenének - olvasható a Másfélfok cikkében.

A koronavírus-járvány és a nyomában jelentkező gazdasági visszaesés számos területen okozott károkat és jelent kihívást. A gazdasági válság megugró munkanélküliséget hozott számos szektorban, ezzel összefüggésben sok háztartás jövedelme csökkent. Az egészségügyi kockázatok között a légszennyezettség kiemelt jelentőségű: nemcsak az asztma, a szív- és érrendszeri megbetegedések, de a COVID-19 kockázatát is növeli. Ezen problémák egy részére átfogó megoldást kínál az energiahatékonyság, amely különösen a koronavírus-járvány negatív hatásait mérséklő jellemzőivel tűnik ki.

Ebben a helyzetben egy felújításokat célzó épületenergetikai program olyan, mint egy jolly joker, számos területen rendkívüli pozitív hatásokkal kecsegtet:

• a háztartások rezsikiadásai fenntartható módon csökkennének;

• az építőipar jelentős számú új munkahelyet teremtene elsősorban vidéki kis- és közepes vállalkozásoknál;

növekedne a GDP;

• javulna a levegőminőség.

Mindezen túl számos egyéb társadalmi, gazdasági és környezeti előnnyel is járna egy jelentős energiamegtakarítást hozó épületfelújítási program. Makroszinten

• csökkenne Magyarország energiafüggősége,

• mérséklődnének az egészségügyi problémák és kiadások,

• nőne a munkahelyi termelékenység,

• jelentősen hozzájárulnánk a klímasemlegesség eléréséhez,

• fehéredne a gazdaság az építőiparban,

• javulna az innovációs potenciál és a versenyképesség,

• csökkenne a zöldterület használat és igény,

• mérséklődne az (energia)szegénység.

Mikroszinten, azaz az egyén szintjén is számos előny keletkezik az épületfelújítások eredményeként: megnövekedett komfort, jobb minőségű belső környezet, a tisztább levegő révén javuló egészségi állapot, a felújított ingatlan értékének növekedése és a pénztárcánkon lemérhető lecsökkent rezsiköltségek. Ezek a hatások tovagyűrűznek a gazdaságban: a bővülő foglalkoztatás javítana a háztartások anyagi helyzetén és fogyasztásán, így tovább pörgetve a GDP növekedést, vagy a korszerűbb fűtési módok miatti jobb levegőminőség javuló egészségi állapottal és kevesebb egészségügyi kiadással járna.

Forrás: JRC, 2020

Kutatók körében ma már széleskörű konszenzus van arról, hogy az energiahatékonyság a klímacélok elérésének egyik legköltséghatékonyabb eszköze. Az Európai Green Deal, azaz a Zöld Megállapodásban lefektetett célok szükségességét a COVID-válság még jobban kihangsúlyozta, mert a 2008-as recesszió utáni helyreállítás nem járt együtt a fosszilis energiák felhasználásának csökkenésével, így egyre messzebb kerültünk a klímasemlegességi céltól.

A mostani, koronavírus-válság utáni kilábalásnak ezért együtt kell járnia az energiafelhasználás szerkezetének megváltozásával és az össz energiafelhasználás csökkenésével: a gazdasági fejlődésnek el kell válnia az erőforrás-felhasználás növekedésétől. Mivel az energiahatékonysági beruházások munkaintenzívek, ezért a befektetett források jelentős számú új munkahelyet is teremtenek.

Az energiahatékonyságot elsősorban a legnagyobb fogyasztókon, az épületeken keresztül lehet megvalósítani, amelyek az összes felhasznált energia 40%-áért felelősek.

Ennek jelentős részét meg lehet takarítani egy átfogó épületfelújítási programmal. A Renovation Wave, azaz az európai Felújítási Hullám elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a 2050-es klímasemlegességi célt elérjük, és fenntartható gazdasági növekedési pályára álljunk át.

Milyen lenne egy ideális épületenergetikai program?

A MEHI Hazai Felújítási Hullám c. tanulmányában megvizsgáltuk, milyen ösztönzők késztetnék lakás- ill. házfelújításra a lakókat. Elemeztük a vissza nem térítendő támogatásokat, a kedvezményes és kamatmentes hiteleket, az ÁFA csökkentést és az egyablakos tanácsadást. Nem meglepő módon legjobban a vissza nem térítendő támogatások ösztönöznék a lakásfelújítókat, hogy renoválásba fogjanak, de ennek arányának mindenképp magasabbnak kell lennie, mint a 27%-os ÁFA, hiszen az építőiparban – főként a lakások, családi házak felújítása során – nem egyedi a számla nélkül végzett munka. A vissza nem térítendő támogatást jó, ha kiegészíti kamatmentes vagy kedvezményes hitel is, hogy a kisebb önerővel rendelkező háztartások is bele tudjanak vágni a beruházásba.

Tévhit, hogy az épületfelújítási támogatás ráfizetés az államnak

A tanulmányunkban nemcsak azt vizsgáltuk meg, hogy milyen támogatási formák ösztönöznék leginkább a felújítókat, hanem azt is, hogy egy épületenergetikai program milyen bevételekkel és kiadásokkal járna az államháztartásnak. Költség oldalon a támogatásra fordított összeg és az adminisztrációs kiadások, míg a bevételek között a többlet építőanyagok után befolyó ÁFA, a növekvő munkaerő után befizetett SZJA és egyéb munkabér közteher, és a társasági adó állnak, valamint az önkormányzatokhoz is több helyi iparűzési adó folyna be. A lakossági felmérésünk során megkérdeztük a lakástulajdonosokat, hogy ha különböző ösztönzők rendelkezésre állnának, akkor belevágnának ill. kibővítenék-e a felújításukat. Az eredmények azt mutatták, hogy

leginkább a 40%-os vissza nem térítendő támogatás motiválná felújításra a lakókat, majdnem 1 millió lakás felújítását ösztönözve a következő öt évben.

A 30%-os támogatás is nagyon motiváló, ezt követi az ÁFA csökkentés, aminek előnye, hogy várhatóan a teljes felújítási piacot fehérítené, majd jön a kamatmentes hitel, ezt követi az egyablakos tanácsadás és végül a kedvezményes hitellehetőség áll. Mindegyik támogatási forma jelentős foglalkoztatás növekedést hozna:

a 40%-os vissza nem térítendő támogatás közel 30 ezer új munkahelyet teremtene évente.

A bővülő piacról befolyó államháztartási bevétel (ÁFA, SZJA, egyéb munkabér közteher, TAO) minden ösztönző formánál több száz milliárdos jövedelemhez juttatná a költségvetést, és ha levonjuk ebből a támogatásra költött kiadásokat, akkor is pozitív vagy csekély negatív egyenleget kapunk. Van olyan támogatási forma (a 30%-os vissza nem térítendő támogatás), ahol a bevételek meghaladják a kiadásokat, de a 40%-os támogatásnál is kicsi a “ráfizetés” (évi kb. tíz milliárd Ft), amit inkább befektetésnek kellene tekinteni nemzetgazdasági szinten.

Hiszen így az állam egy jó épületenergetikai programba fektetve, nagyon kevés többletforrással elérhetné, hogy rengeteg épület megújuljon, jelentős mennyiségű energiát és CO2-t takarítsunk meg országos szinten, fenntartható módon csökkentsük a rezsiköltségeket és munkahelyeket teremtsünk. Eközben sokat javulna az egészségünk és a levegőminőségünk is, vidéki térségeink gazdasága fellendülhetne és csökkenne az ország energiafüggősége.

Mindehhez az is hozzátartozik, hogy az Európai Unió mind a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), mind más támogatás elköltésénél arra buzdítja a tagországokat, hogy zöld átállásra, az energetika fenntarthatóvá tételére fordítsák ezen források jelentős részét, amibe az energiahatékonyságnak első helyen kellene szerepelnie. Hiszen a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb energia az, amit fel sem használunk. Ha már a lehető legjobban lecsökkentettük egy épület energiaigényét, akkor érdemes a megmaradt energia megújuló forrásból való előállításáról gondolkozni. Mivel az RRF keretében 2500 milliárd Ft érkezik Magyarországra, amiből éghajlatvédelemre ennek 30%-át szánja az EU, ezt az összeget csak épületenergetikára szánva akár Magyarország lakásállományának 10%-t fel lehetne újítani. Forrás tehát van, kérdés, hogy jól gazdálkodunk-e vele?

Sajnos azt látjuk, hogy a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv Energetikai komponensében az Európai Zöld megállapodásban megfogalmazott „Első az energiahatékonyság” elve egyáltalán nem érvényesül. A fő támogatandó beruházás típus a lakossági fűtési rendszerek elektrifikálása és napenergiával való biztosítása. Ez viszont kizárólag akkor észszerű, ha előtte sor került az épület vagy lakás hőigényének csökkentésére szigeteléssel, nyílászárócserével, nyáron árnyékolással.

Egy energetikailag rosszul teljesítő lakóépületben csak a fűtési rendszer megváltoztatásával nehéz és pazarló a helyiségeket kényelmes beltéri hőmérsékletre melegíteni, ráadásul, egy alacsony hőigényű házhoz képest a beruházási és üzemeltetési költségek is lényegesen magasabbak. Az „energiahatékonyság először” elve és a józan ész szerint is a beavatkozásoknak először a fűtési és hűtési igény jelentős csökkentését kell megcélozniuk, és a megmaradt – lehetőség szerint – minimális energiaigényt kellene megújuló energiahordozókkal kielégíteni (pl. napelem, hőszivattyú).

Energetikailag korszerűtlen épületekre telepített napelemektől nem várható lényeges fogyasztáscsökkenés, különösen nem a télen jelentkező fűtésnél, amikor a napenergia korlátozottan áll rendelkezésre.

Így azt a történelmi lehetőséget, amit az RRF Magyarország számára vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít, nem használjuk ki energiahatékonysági felújítások ösztönzésére, ami a klímasemlegességi célok legköltséghatékonyabb elérését biztosítaná.

Van Otthonfelújítási támogatás, az nem elég?

2021-től, a gyermekes családok számára lehívható Otthonfelújítási támogatás nagy előrelépés azok után, hogy az elmúlt 10 évben alapvetően az új építések kaptak támogatást pénzügyileg (5%-os ÁFA, nagycsaládos CSOK, falusi CSOK), és lakásfelújításra – az igényekhez képest – nagyon kevés forrás jutott. Az is nagyon jó irány, hogy 50%-os a támogatási intenzitás, azaz a felújítók a beruházás felét megkapják az államtól. Kamatmentes hitel is kiegészíti a konstrukciót, mégis mi akkor a probléma?

A legfontosabb különbség egy ideális épületenergetikai programhoz képest az, hogy a pályázat kiírói nem építettek be a feltételek közé energetikai követelményt, sőt még bónuszt vagy prémiumot sem adnak, ha energiahatékonysági felújítást valósítunk meg. Azaz ugyanannyi támogatást kapok, ha a fürdőszobámat zöldről kékre csempéztetem át, vagy kicserélem a konyhabútoromat, mintha egy mélyfelújítást végeznék a házamon, ami nemcsak magamnak, de Magyarországnak is jelentős energia-CO2 megtakarítást és számos járulékos hasznot jelentene.

Ráadásul az Otthonfelújítási támogatásra csak gyermeket nevelő családok jogosultak, ami egyrészt azzal jár, hogy

az ingatlanok 38%-át kitevő társasházi lakások csak nagyon korlátozottan tudnak felújítani, mert olyan beruházást nem tudnak eszközölni, amihez minden lakás hozzájárulása szükséges

– pl. szigetelni vagy távhőt használó házban fűtéskorszerűsítést végezni. Másrészt olyan ingatlanok (is) kapnak támogatást, akik kevésbé szorulnak rá a korszerűsítésre, míg pl. gyermeket (éppen) nem nevelő háztartások kimaradnak a finanszírozásból. Ha pedig a támogatást esztétikai célokra vagy akár megújuló energiára költik egy rossz energiahatékonyságú épületben, akkor az energiamegtakarítással járó, fent felsorolt előnyök közül egyiket sem tudjuk realizálni, sem egyéni, sem össztársadalmi szinten.

Mire van még szükség egy ideális épületenergetikai programhoz?

A MEHI lakossági felméréséből az derült ki, hogy az előző öt évben számos épület – önerőből – megújult, de ezek legtöbbször részleges felújítások voltak, energetikai tervek nélkül és emiatt nem hoztak jelentős energiamegtakarítást és rezsicsökkenést sem.

Ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2050-es klímasemlegességi célt, évi 130 000 lakás mélyfelújítását kellene elvégezni, amit a tulajdonosok maguktól nem fognak megtenni, ehhez állami ösztönzőkkel kell őket a komplex felújítások felé terelni. Ezért az a legfontosabb, hogy bármilyen otthonfelújítási támogatás odaítélésénél feltételként írják elő a valódi energia-megtakarítást (akár meghatározott kWh/m2/év megtakarítással, akár energiabesorolási szintben való előrelépésben) és energetikai tervezést is elvárjanak.

Másrészt a támogatásoknak ütemezetteknek, hosszútávon kiszámíthatóaknak kellene lenniük, hogy elkerüljük az Otthonfelújítási támogatásnál már most tapasztalható árfelhajtó hatást.

A megugró kereslet az épületfelújítási piacon jelentős árnövelő hatással bír, így a 3 milliós támogatás egy részét az építőanyagoknál jelentkező infláció és munkadíj növekedés “lenyeli.”

Ahhoz, hogy a támogatások által kínált árelőny eljusson a fogyasztókhoz, arra van szükség, hogy ezek az épületfelújítási szubvenciók hosszútávon rendelkezésre álljanak, kiszámítható módon lehívhatóak legyenek. Így nem fogunk renoválni akkor, ha igazán nincs is rá szükségünk, csak azért, hogy kihasználjuk az éppen rendelkezésre álló támogatást, mert nem tudjuk, mikor lesz erre legközelebb lehetőségünk.

A hosszútávon, kiszámíthatóan rendelkezésre álló épületfelújítási támogatásoknak az is nagy előnye lenne, hogy a szakemberképzés is fel tudna zárkózni a kibővült épületfelújítási piachoz, mind a szakmunkásképzés, mind a mérnökképzés területén. Ha ugyanis már most látható lenne, hogy 10-20 év múlva is nagy lesz a kereslet az építőipari munkaerő iránt, sokkal vonzóbbak lennének ezek az állások, többen jelentkeznének szakképzésre és érdemes lenne innoválni ezen a területen. A kivitelezés minőségén is sokat javítana, ha elegendő számú, jól képzett, megbízható szakemberből lehetne választani egy-egy felújításnál és az építőipari verseny is jobban megvalósulna.

Egy kiszámíthatóan rendelkezésre álló, energiamegtakarításhoz kötött épületenergetikai programmal, folyamatosan bővülő felújítási piaccal, ezt kiszolgáló minőségi szakemberállománnyal el lehetne érni, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon.

A cikk a Magyar Energiahatékonysági Intézet Hazai Felújítási Hullám c. tanulmánya alapján készült, aminek az elkészítésében a szerző is részt vett.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Videó: egy robotkutya járja Sanghaj utcáit, miközben különféle utasításokat kiabál
A kínai metropolisz egyes részeit ismét lezárták a járvány miatt, a robotkutyával pedig a lakosságot figyelmeztetik.

Link másolása

A koronavírus új, BA.2-es változata miatt ismét szigorú intézkedések léptek életbe Sanghajban. A kínai metropolisz egyes részeit például ismét lezárták. Az üres utcákat pedig egy robotkutya járja, miközben különböző felhívásokat, utasításokat kiabál – írja a New York Times.

A robotkutyáról videó is készült a város Jiading nevű kerületében.

A felvételen látni, hogy a robotkutya hátára egy hangszórót erősítettek, amelyből olyan utasítások hangzanak el, mint: a kézmosás és a maszkhordás jelentősen csökkenti a vírus átadásának kockázatát.

Egyes jelentések szerint Kínában nemcsak robotkutyákat, de drónokat is bevetnek, hogy így zavarják haza az utcán lévő lakosságot. Az embereknek ugyanis csak indokolt esetben szabad elhagyniuk az otthonaikat, a drónok segítségével pedig azt figyelik, hol vannak tömörülések. A hatóságoknak így egyszerűbb dolguk van, ugyanis a távolból is tudják, hova kell kimenniük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Akár két óra alatt is odaérhet Sanghajból New Yorkba a közeljövő hiperszonikus kínai utasszállítója
2025-ben már tesztelnék a Concorde-nál kétszer gyorsabb repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálhatják.

Link másolása

Olyan utasszállító repülő kifejlesztésén dolgozik egy kínai, űrrepüléssel foglalkozó vállalat, amely másodpercenként egy mérföld/másodperc sebességgel képes száguldani és akár pár óra alatt meg tudja tenni a Sanghaj-New York távot - írja a CNN.

A pekingi székhelyű Space Transportation hiperszonikus repülője kétszer olyan gyors lenne, mint a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely jelenleg a világ második leggyorsabb utasszállítója.

A cég már egy animált reklámvideót is készített a 12 személyesnek megálmodott gépről, amelyen az utasok sisak és szkafander nélkül tudnak utazni. A repülőt két hatalmas gyorsítórakétával képzelik el, amelyekkel függőlegesen repül fel a levegőbe, majd az utazómagasság elérésekor a rakéták leválnak róla. Ezután 7000 kilométer/órás sebességgel száguld végig az űr peremén, majd függőlegesen landol a célállomáson egy állványos futómű segítségével.

A vállalat 2025-ben szeretné tesztelni a hiperszonikus repülőt, 2030-ban pedig már élesben is kipróbálnák.

Ha sikerül a céljukat teljesíteni, Kína kihasználhatja az űrturizmus azon rését, amely igencsak jövedelmező lehet a jövőben, de az üzleti utakra utazók számára is rendkívül vonzó lehet a sokkal gyorsabban A-ból B-be érő repülő. A projektet egyébként a kínai befektetők is bőkezűen támogatják: a vállalat tavaly augusztusban több mint 300 millió jüant (kb. 16,3 milliárd forint) kapott egy sanghaji székhelyű ipari befeketetési alaptól, amelyet a Matrix Partners China és az állami tulajdonú Shanghai Guosheng Group vezet.

Kína már most is jelentős szereplőnek számít az űrtevékenységekben. Az állam számos kezdeményezést támogat, beleértve a műholdas technológiákat, a Holdra és a Marsra való utazást, a bolygók közötti utakat és a mélyűrkutatást. Az űrgazdaságban is szeretnének nagyobb szerepet játszani, az egyik cél például a nagysebességű utasszállítás.

Egy kutatás szerint (a Deloitte tanácsadó cég végzett el a NASA támogatásával) elegendő fenntartható kereslet lenne a kereskedelmi hiperszonikus utasszállítás iránt. Elemzésük szerint olyan nagyvárosok közötti utakra lenne érdemes ilyen járatot indítani, amelyekhez át kell szelni az óceánt vagy óceánokat, és emiatt a normál repülőutak nagyon hosszúak. Pl. New York és London, Miami és Sao Paolo, New York és Párizs, Los Angeles és Sydney és Sydney és Szingapúr között.

A kutatás szerint 90 ilyen útvonalon lenne jövedelmező a hiperszonikus utasszállítás, amelyet évi 2,25 millió utas venne igénybe, és összesen 16,5 milliárd dollár bevételt hozhatna.

Egy másik NASA-megbízásból készített tanulmány szerint azonban akár több mint 300 várospár között is járhatna hiperszonikus repülő az utasok fizetési hajlandósága alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Holoda Attila: Orbán áfát is csökkenthetne, de inkább az uniós klímacélok feladását javasolja
Az energiapolitikai szakértő szerint az árak valóban elszálltak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Rossz irány lenne ezt még tovább növelni.

Link másolása

Orbán Viktor a zsinórban negyedik kétharmados győzelmét követő nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, javasolni fogja az EU-nak, hogy az elszabaduló energiaárak miatt függesszék fel a fosszilis energiahordozók megadóztatását, a villamosenergia ára ne legyen összekapcsolva a földgáz árával, valamint ne kelljen kötelezően bioüzemanyagot keverni a sima üzemanyagokhoz. Szerinte amíg tart a háború, csak ezekkel a lépésekkel lehet megvédeni a családokat.

A sajtótájékoztatón szó volt Paks 2-ről is, a miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: a beruházás jelentős csúszásban van, és könnyen lehet, hogy az uniós szankciók teljesen el fogják söpörni, amennyiben az atomenergiára is kiterjesztik őket.

A fentiekről kérdeztük Holoda Attila energiapolitikai szakértőt, aki a kampány során az ellenzéki pártok programjának kidolgozásában is részt vett.

– Mi a véleménye Orbán Viktor EU-nak tett javaslatáról?

– Az energiaárak valóban magasak, ezzel párhuzamosan viszont Európa és a világ CO2-kibocsátása is. Az EU épp emiatt vezette be az úgynevezett ETS kereskedelmi rendszert, ami azzal próbálja rávenni a kibocsátás csökkentésére az ipari vállalatokat, hogy fix kvótákat állít fel, és aki ezt túllépi, annak többletkvótát kell vásárolnia a piacról olyanoktól, akik nem használták fel teljesen a saját keretüket. Mivel a jelenlegi helyzetben az energiaárak is keményen sújtják az ipari felhasználókat, Orbán Viktor egyfajta uniós rezsicsökkentési javaslatot jelentett be. Ennek a fogyasztók szempontjából biztosan van logikája, ebből a szempontból dicséretes, hogy szeretné megfékezni az elszabaduló inflációt.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezáltal hosszú időre visszavetné azokat a uniós célokat, amelyek a CO2-kibocsátás és a klímavédelem érdekében születtek, ráadásul közös döntéssel. Klasszikus „melyik ujjamba harapjak?” dilemmával állunk szemben, és Orbán Viktor ebben a kérdésben egyértelműen az árak csökkentése mellett tette le a voksát.

Nem meglepő, hiszen a magyar rezsicsökkentés is ebből indul ki, de érdekes módon az sosem jut eszébe, hogy az áfához nyúljon, pedig ezt minden tagállam megtehetné saját hatáskörben. És az energiahordozókra kivetett áfa csökkentésének legalább annyira eredményes hatása lenne, viszont nem tenne keresztbe a CO2-kibocsátás csökkentésének sem.

– Milyen fogadtatása lesz vajon a javaslatnak?

– Biztosan lesznek, akik egyetértenek vele, elsősorban a szegényebb országok közül, akik mindent megtesznek az inflációs hatás mérséklése érdekében. De alapvetően azt is látni kell, hogy az EU-ban ma már többségben vannak azok, akik a klímavédelmi szempontokat úgy is prioritásnak tartják, hogy ez a fogyasztóknak adott esetben többe kerül. Valamilyen úton-módon lépni kell az energiafelhasználás csökkentése és a minél alacsonyabb CO2-kibocsátás érdekében.

– Létezhet valamilyen köztes, kompromisszumos megoldás?

– Ha hozzányúlunk egy rendszerhez, amit korábban elhatároztunk, azzal mindenképpen felhígítjuk, és ezután legtöbbször már nincs megállás. A bioetanol kötelező bekeverése például azt a célt szolgálja, hogy növeljük a megújuló energiahordozók arányát, miközben persze drágul is tőle az üzemanyag. Az árak mérséklésére jó megoldás lehet, de a klímacélokat biztosan lazítaná. Hasonló helyzet állna elő bármilyen más módosítás esetén is: még egy kisebb lazítás is rossz példák egész sorát indíthatná el, valószínűleg több másik ország is felbátorodna és hasonló javaslatokat nyújtana be ezután.

– Ha nem ilyen módon, akkor hogyan lehetne megelőzni az árak elszabadulását?

– Orbán másik javaslatában, miszerint válasszák szét egymástól a villamosenergia és a földgáz árát, lenne logika, ugyanakkor ez azt jelentené, hogy beavatkozunk az Európai Unió saját piac-liberalizációs elveibe.

Inkább az árakat felhajtók ellen kellene fellépni sokkal szigorúbb ellenőrzéssel, de Orbán Viktor valószínűleg azért sem preferálta, mert mindenki tudja, hogy az árfelhajtásban vastagon benne voltak az oroszok is. Lépni lehetne azon a téren is, hogy minden tagállam nézze meg, milyen plusz adókkal sújtja saját hatáskörben az energiahordozókat. Ezeket, mint például az áfa, nyugodtan lehetne csökkenteni.

– Keresztbe tehet-e Orbán egy vétóval a klímacélok teljesítésének?

– Ezt a fajta lebegtetést már hallottuk is tőle, és valóban van zsarolási potenciálja a jelenlegi berendezkedés alapján. Ugyanakkor már így is eléggé páriaként kezelik Magyarországot a rendszeres vétói miatt, nem véletlen, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak akár olyan eredménye is lehet, hogy megvonják az ilyen jellegű szavazati jogunkat. Korábban mindig arra tudott hagyatkozni Orbán, hogy a lengyelekkel kölcsönösen támogatjuk egymást, a jelenlegi helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy Lengyelország kiállna a Putyint támogató Orbán-rendszer mellett.

– Állandó érv, hogy azért nem támogatja Magyarország az energiahordozókra vonatkozó szankciókat, mert nálunk nincs alternatívája az orosz gáznak. Valóban így van?

– Jelenleg teljesen igaza van ebben Orbánnak, de azt elfelejti hozzátenni, hogy többek között azért alakult így, mert az elmúlt 12 év politikája következtében az energiafüggőség nemhogy csökkent volna, sokkal inkább stabilizálódott. Különösen, hogy egy újabb 15 éves szerződéssel Magyarország földgáz-ellátásának jelentős részét az oroszokhoz kötötte. Pedig Szlovénia kivételével valamennyi szomszédunkkal megteremtődött a vezetékes kapcsolat, ami lehetővé tenné, hogy alternatív energiaforrásokhoz férjünk hozzá, Lengyelországtól egészen Görögországig.

Minden olyan gázforrás, ami beér Európába, jöjjön akár Észak-Afrikából, akár máshonnan, elméletileg már elérhető lenne számunkra. Szintén az elmúlt 12 év negatív fejleménye, hogy leállt annak a Nabucco-vezetéknek az építése, aminek köszönhetően Oroszországot elkerülve juthatott volna földgáz Európába. Ez a projekt gyakorlatilag elhalt, nem utolsósorban a magyar kormány támogatásának hiánya miatt.

– Orbán Paks 2-ről is beszélt, szerinte a beruházás jelentős csúszásban van, de az esetleges EU-s szankciók miatt se biztos, hogy egyáltalán megvalósulhat. Ön szerint ez reális?

– Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fognak kiterjedni erre a szankciók, mivel az atomenergia, ha nem is a zöld, de a fenntartható címkét kapta meg nemrég az Uniótól. Persze első lendületből az Európai Parlament is tárgyalt róla, de meglepődnék, ha végül döntés születne erről. Ugyanakkor még ha nem is lesznek konkrét szankciók, a nyugat-európai és amerikai nagy beszállítók – mint a Siemens vagy a General Electric –, amelyek eredetileg részt vettek volna a beruházásban az oroszok oldalán, a jelenlegi helyzetben aligha adják majd a nevüket hozzá.

– Lehetséges, hogy a miniszterelnök legszívesebben már kifarolna az egészből, ezért hozta egyáltalán szóba a fentieket?

– Nem gondolom, vagy ha mégis, akkor aligha beszélne róla ennyire nyíltan, hiszen ezzel komoly megrovást kockáztatna Putyin részéről. Abban is biztosak lehetünk, hogy a jelenlegi energiaellátási rendszerben szükség van egy olyan, úgynevezett zsinórüzemet biztosító alaperőműre, mint a paksi. Azon el lehetne gondolkodni, hogy ha ezt ne csak és kizárólag a Roszatommal valósítsuk meg, egy ilyen döntés ugyanakkor újraindítaná a tendereztetést, ami további csúszást eredményezne. Nem véletlen, hogy ma már a Paks 1-es erőműnél is komoly erőfeszítéseket tesznek az üzemidő meghosszabbítására.

– Milyen alternatív megoldások jöhetnének még szóba?

– Mindig azt szoktam mondani, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia.

Ha csökkenteni tudjuk a fogyasztást, akár szigeteléssel, akár energiatakarékos háztartási eszközök finanszírozásával, biztosan sokkal többet érnénk el, mintha nekiállunk új rendszereket behozni. Arra apellálni szintén nem túl reális, hogy akár napelemmel, akár szélenergiával pótoljunk egy zsinórüzemű erőművet.

Jelenleg, amíg nem adottak az energiatárolás feltételei, a zöldenergia egyszerűen nem alkalmas egy olyan folyamatos, stabil üzemmódú erőmű, mint Paks helyettesítésére.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mostantól már a Tescónál is leadhatod a használt étolajat
Újabb zöld gyakorlatot vezetett be a Tesco a fenntartható működés érdekében.

Link másolása

A Tesco elkötelezetten törekszik környezetterhelése csökkentésére. Ennek részeként együttműködik szállítóival és partnereivel a természetvédelem és a vásárlók fenntarthatóbb életmódjának ösztönzése terén. Az áruházlánc ezirányú tevékenysége egy újabb lépéseként 8 üzleténél helyezett ki gyűjtőket, lehetőséget biztosítva ezáltal a használt étolaj szelektív leadására. A tesztüzemben induló kezdeményezéshez a Biofilter Zrt. biztosítja az ún. Használt Étolaj Boxokat, valamint gondoskodik a használt sütőzsiradék elszállításáról és újrahasznosításáról, a Bunge pedig a Tescóban árusított Floriol és Vénusz étolajtermékei nyakcímkéjén tájékoztatja a vásárlókat az újrahasznosítási lehetőségről ebben a 8 áruházban.

„Szeretnénk vásárlóinknak alternatívát kínálni, hogy ne a lefolyóba öntsék vagy a szemétbe dobják a használt étolajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet.

Ezért indítottuk el 8 áruházunknál tesztüzemben a használtolaj-visszagyűjtést, ahol a parkolóhoz közel, az üzletek előtt, illetve egy helyen próbajelleggel az üzletsoron állítottuk fel a Biofilter használtétolaj-gyűjtőit. Örülök neki, hogy a jó gyakorlatot ösztönző kezdeményezést a Bunge is támogatja a termékein megjelenő kommunikációval”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

Jelenleg a Tesco zalaegerszegi, soproni, győri, paksi, budaörsi, ceglédi, valamint Fogarasi úti és Andor utcai budapesti áruházainál lehet elhelyezni a használt étolajat az erre szolgáló szelektív gyűjtőkben.

A lehetőség szerint a saját flakonjába visszatöltött, kihűlt étkezési olaj a legközelebbi vásárlás alkalmával egyszerűen leadható a 8 gyűjtőpont valamelyikén. Elszállításról és az újrahasznosításról az országos begyűjtőhálózattal rendelkező Biofilter Zrt. gondoskodik.

„Az olajban, illetve zsírban való sütés elterjedt eljárás a magyar konyhákban. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy az elhasznált sütőolaj speciális kezelést igénylő háztartási hulladék. Egyetlen csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet, amennyiben nem megfelelően kezelik. Ezért is örülök, hogy a Tesco és a Bunge is csatlakozik a lakossági környezetterhelés csökkentését célzó használtétolaj-begyűjtő programhoz.

A kihelyezett Használt Étolaj Boxokban leadott olajat tisztítás után biodízel-gyártásra adjuk át, amelynek során azt az Európai Unióban érvényes szabályozás alapján 8,2 százalékban az üzemanyagba keverik, így visszajut a lakossághoz és körforgásban tartható"

– mondta Deák György, a Biofilter Zrt. vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk a fenntarthatóság iránt az ellátási lánc minden egyes lépcsőfokán – a termelőktől a fogyasztókig. Éppen ezért örömmel álltunk a Tesco és a Biofilter Zrt. új közös, zöld gyakorlata mellé azzal, hogy a Vénusz és a Floriol étolajaink palackjain található kommunikációval felhívjuk a vásárlók figyelmét. Reméljük, hogy ezzel is erősítjük a használt étolaj szelektív újrahasznosításával kapcsolatos ismereteket, és a fogyasztók is csatlakoznak a kezdeményezéshez" – tette hozzá Grászli János, a Bunge magyarországi vezetője.

Link másolása
KÖVESS MINKET: