Az állatok tényleg érzékelik a közelgő természeti katasztrófákat
2004-ben egy 9,1-es erősségű víz alatti földrengés okozott cunamit Indonézia partjainál, ami megtizedelte az Indiai-óceán partja mentén élő közösségek lakosságát - kezdi cikkét a BBC. A halálos áldozatok magas számát részben az okozta, hogy sokakat nem figyelmeztettek az ember által alkotott árapály- és földrengésérzékelők.
Szemtanúk beszámolói szerint az elefántok magasabbra futottak, a flamingók elhagyták az alacsonyan fekvő fészkelőhelyeket, a kutyák pedig nem voltak hajlandóak kimenni a szabadba. A 2010-es szökőár előtt hasonló megfigyeléseket tettek az emberek: ezt a katasztrófát egy Szumátra melletti tengerszint alatti földrengés okozta, ami közel 500 ember életébe került a Mentawai-szigeteken.
Pár perccel az 1805-ös nápolyi földrengés előtt ökrök, birkák, kutyák és libák állítólag egyszerre fújtak riadót, a lovak pedig pánikszerűen szaladtak el közvetlenül az 1906-os San Francisco-i földrengés előtt.
Az egyik legfontosabb vizsgálatot a németországi Max Planck Állatviselkedési Intézet munkatársa, Martin Wikelski vezette csapat végezte el öt évvel ezelőtt. A kutatás alatt különféle állatok (tehenek, birkák és kutyák) mozgásmintázatait rögzítették egy farmon a közép-olaszországi Marches földrengésveszélyes régiójában.
Mindegyik állatra chippel ellátott nyakörvet rögzítettek, amik 2016 októbere és 2017 áprilisa között pár percenként küldtek adatokat az állatok mozgásáról. Ebben az időszakban a hivatalos statisztikák több mint 18 000 rengést rögzítettek a régióban, a mindössze 0,4 magnitúdójú apró rengésektől egészen a 4-es vagy még magasabb erejű földrengésig.
Amikor a megfigyelt állatok 50%-kal aktívabbak voltak minimum 45 percen keresztül, a kutatók 4,0 feletti erősségű földrengést jósoltak - nyolc erős földrengésből hetet helyesen jeleztek előre ilyen módon. Egy másik vizsgálat, amit szintén Wikelski végzett az Etna lejtőin kecskék mozgásának megfigyelésével, szintén azt mutatta, hogy az állatok előre megérzik, hogy mikor fog kitörni a vulkán.
Dél-Amerikában Rachel Grant viselkedésökológus szintén hasonló eredményeket talált. A perui Andokban található Yanachaga Nemzeti Parkban kamerák segítségével vizsgálta meg az állatok mozgásmintáit a 2011-es 7,0-es erősségű Contamana földrengést is magába foglaló időszakban.
A földrengést megelőző tizedik, hatodik, ötödik, harmadik és második napon, valamint a földrengés napján pedig nem regisztráltak adatot, ami rendkívül szokatlan. Grant bizonyítékot is talált arra vonatkozólag, hogy az állatok a helyi légkör elektromos töltéseinek változását érzékelték a földrengés előtt.
– mondta.
Kína földrengésveszélyes régióiban a kígyók viselkedését figyelték meg: részben a kígyók és más állatok viselkedésében bekövetkezett hirtelen változások miatt a hatóságok 1975-ben evakuálták a kínai Haicheng várost, közvetlenül egy hatalmas földrengés előtt, ami számtalan életet mentett meg.
Napokkal a 2001-es indiai 7,7-es erősségű földrengés előtt a szén-monoxid-szint megugrását észlelték a műholdak egy 100 négyzetkilométeres területen, amelynek középpontjában a földrengés epicentruma volt. A tudósok úgy gondolják, hogy a szén-monoxid kiszorulhat a földből a sziklákban felhalmozódó feszültség miatt.
Úgy tűnik, hogy a madarak sem kivételek, és ők is képesek észlelni a közeledő veszélyt. 2014-ben Egyesült Államokban egy megdöbbentő esetet jegyeztek fel a tudósok: a madarak hirtelen felszálltak költőhelyükről a kelet-tennesseei Cumberland-hegységben, és 700 km távolságra repültek el annak ellenére, hogy éppen akkor tettek meg 5000 kilométernyi utat Dél-Amerikából.
Nem sokkal a madarak távozása után 80 tornádó sújtotta a területet, 35 ember halálát és több mint 1 milliárd dolláros kárt okozva. A kutatók megfigyelték, hogy a tornádóval járó viharok nagyon erős infrahangot bocsátanak ki, ami akár több ezer kilométerre is elhallatszik - ezt szúrta ki a madarak érzékeny hallása.