Három napot kaptak a kórházak a sürgősségi osztályok átszervezésére
"Megjelent a rendelet, így már január elsejétől öt percen belül el kell dőlnie a nagyobb kórházak sürgősségi osztályain annak, hogy kinek, milyen gyors orvosi segítségre lehet szüksége. Akinek panaszai nem indokolják az azonnali ellátást, azt az újonnan létrejövő úgynevezett akut alapellátási egységbe irányítják" - írja a Népszava.
A lap értesülései szerint pedig a kórházaknak minderre elvileg tíz naptári nap áll rendelkezésre, ugyanakkor
"a rendelet életbe lépéséig hét munkaszüneti nap lesz, így gyakorlatilag három nap áll a kórházak rendelkezésére a drasztikus átszervezések levezénylésére."
Ezalatt a három nap alatt meg kell építeni az információs pultokat, olyan szakembereket kell keresni, akik a triázst követően tájékoztatni fogják a betegeket, a sürgősségi osztálytól maximum 100 méterre ki kell alakítani egy kezelőhelyet, ahol a halasztható eseteket tudják ellátni, illetve az alapellátási egységekbe is szakembereket kell találni. Pluszban nehezítő körülmény, hogy a kórházi dolgozók közül, aki megtehette, már kivette a szabadságát az ünnepek idejére.
A Népszava értesülései szerint a szakma eredetileg azt kérte, hogy az új rendszert egy-két helyen próba jelleggel vezessék be, hogy aztán az itt levont tapasztalatok alapján, azokat kijavítva tudják majd kiterjeszteni a többi sürgősségi osztályra.
A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a sürgősségi dolgozóktól ugyan nem áll távol a gyors döntés és a gyors munkavégzés, de erre nekik is időre lenne szükségük.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk arról, hogy januárban bevezetik az úgynevezett triázsrendszert, amelyben három-öt percen belül elbírálják, hogy milyen szintű ellátásra van szükség. Ennek megfelelően küldik a pácienst a végleges ellátási helyre, ahol az érdemi ellátást tíz percen belül el kell kezdeni.
Az úgynevezett "osztályozásnak" öt percen belül meg kell történnie. Ezt az első vizsgálatot úgynevezett triázs szakemberek, speciálisan képzett diplomás ápolók végzik. Ha ez nem történik meg időben, akkor a Népszava értesülései szerint annak a finanszírozásban lesz következménye.
"Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók" - sorolja a lap a lehetséges fokozatokat.
Azt, aki az utóbbi kettőbe tartozik azt a maximum 100 méterre lévő, úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják majd, ami funkcióját tekintve olyan lesz, mint az alapellátási ügyelet. Azzal a különbséggel, hogy itt nem biztos, hogy orvos látja majd el a pácienst, mert "ha nincs orvos, akkor a betegellátás már rábízható lesz sürgősségi gyakorlatot szerzett rezidensre, mentőtisztre, vagy diplomás ápolóra is" - írja a lap.