Csodagyerekből lett marslakó: 120 éve született Neumann János
Idén ünnepeljük a XX. század legmeghatározóbb magyar tudósa, Neumann János (1903-1957) születésének százhuszadik évfordulóját. 1959. január 21-én jelentették be a sajtóban az első magyar elektronikus – a Neumann-elvek alapján működő – számítógépet, a szobányi méretű M-3-at, ezért ezt az eseményt tekintjük a magyar számítástudomány megszületésének. De hogyan jutott el idáig?
A gyerekkori szuperképességektől az amerikai díjesőig
A Budapesten született Neumann János a Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 62. alatt élt rendkívül művelt és jómódú családjával, és már korán kiderült, hogy a fiú kiemelkedik kortársai közül. Négy nyelven beszélt a magyaron kívül, fotografikus memóriája volt (például franciául idézett Voltaire-t élete végéig) és döbbenetes fejszámolási készségeivel is ámulatba ejtett mindenkit.
Nem mellesleg a kvantummechanika matematikai megalapozásában is úttörő volt, ezzel egy új világot nyitva meg – és az ő nevéhez fűződik a közgazdaságtanban és hadi stratégiában is hasznosnak bizonyuló játékelmélet megteremtése. 1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, a Princetoni Egyetemre, amelynek később a professzora lett – illetve az Amerikai Matematikai Társaság elnöke is. A 2. világháború alatt rendszeresen járt Los Alamosba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban. 1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság (AEC) tagjává nevezték ki, amely akkor a legmagasabb szintű kormánymegbízatásnak számított egy tudós számára – és megkapta az Egyesült Államok Érdemérmét, 1999-ben pedig a Financial Times az évszázad emberének választotta, részben azért is, mert útjára indította a 20. század második felének informatikai forradalmát.
A Neumann-kultusz
A Neumann Társaság már 55 éve ápolja Neumann örökségét, pedig Neumann a hidegháborúban erősen elköteleződött Amerika mellett. 2015-ben a társaság hungarikummá minősíttette az életművét, most pedig az egész évet a Neumann-jubileumnak szentelik, számos izgalmas programmal, kreatív pályázattal és konferenciával.
A Neumann 120 emlékév kapcsán (amelyet a Neumann Társaság az Óbudai Egyetemmel, mint kiemelt támogatóval közösen indított el) megkerestük Képes Gábort, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság marketingigazgatóját, számos népszerű informatikatörténeti kiállítás rendezőjét, hogy érdekes történeteket elevenítsen fel az olvasóinknak.
– Bár Neumann írta le a modern számítógépek működési elveit, a Neumann-elveket, sosem tartotta magát feltalálónak, a számítógépet egy eszköznek tekintette, amely segíti őt a nagy számításigényű feladatokban – és később segíti az egész emberiség tudományos haladását – meséli Képes Gábor. – Sokkal inkább egy nagyon széles körben alkotó, nyitott, felelősségteljes, hihetetlen kreatív matematikus volt, aki egy sor gyakorlati kérdésre kereste a választ és egy sor a gyakorlatban használható témát alapozott meg nagyon magas szintű elméleti munkákkal: kvantummechanika, játékelmélet, sejtautomaták, numerikus meteorológia, atombomba-kutatások, élete alkonyán pedig előtérbe került munkájában a számítógép és az agy összehasonlítása is.
– eleveníti fel a Neumann Társaság marketingigazgatója a részleteket.
Neumann Jánost a maga idejében a világ legokosabb emberének, illetve „marslakónak” tartották (ez egy Szilárd Leónak köszönhető kifejezés olyan neves magyar tudósok csoportjára, akik a 20. században az Egyesült Államokba emigráltak). A marslakók legendája a második világháború idején Los Alamosban terjedt el. Leon Lederman könyvében a motívumukat is leleplezte, őt Marx György idézi:
„(…) a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a 20. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutatóintézeteibe; pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon első bázisukat létrehozta. Azon buktak le, hogy - bármilyen soká gyakorolták is egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt egy ügyes trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága.”
Neumann halála után mindössze két évvel már Magyarországon is elkészült az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. A bemutatás napját, január 21-ét a Neumann Társaság immár rendszeresen megünnepli és ezt szeretné hagyománnyá tenni a Magyar Informatika Napjaként, azokat a tudósokat és vállalkozásokat is ünneplendő, akik mindmáig öregbítik a magyar IT hírét.
További érdekes olvasmányok Neumannról – és Neumanntól
Interjúalanyunk számos remek forrást adott meg nekünk – amelyek kifejtése meghaladná eme magazincikk terjedelmét –, ha valaki mélyebbre ásna eme polihisztorunk eredményeiben és élettörténetében:
A Neumann Társaság korábbi főtitkára, Kovács Győző itt részletesen elmeséli, hogy a Neumann-elvekből mint magból hogyan nőtt ki a modern számítógépek családfája: Válogatott kalandozásaim Informatikában / Kovács Győző / Haktivity - YouTube
Itt látható a Neumann 120 év ünnepi oldala a várható eseményekkel, kiállításokkal, pályázatokkal és egy Kaleidoszkóp rovattal, amelyben még sok érdekes képet és dokumentumot összegyűjtöttek: Neumann 120 - Emlékév Neumann János születésének 120. évfordulója tiszteletére (njszt.hu)
Itt szemlézhető a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság fél évszázados kiadványa, számos anekdotával: Szemelvények Neumann János életéből - ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum
Ez pedig egy cikk interjúalanyunk tollából, amely az első magyar elektronikus, Neumann-elvű számítógépről, az M-3-ról szól – amely már Neumann halála után épült meg: 60 éves az első magyar számítógép | A jövő múltja
Végül, de nem utolsósorban ajánljuk angolul tudó olvasóinknak magának Neumann Jánosnak egy híres cikkét, amely a mai világban is teljesen megállja a helyét: Can We Survive Technology?