MÚLT
A Rovatból

Bizarr: halott uralkodók testéből készülhetett a labda a maják sportjához

A labdajáték közben néha meghaltak a játékosok. A játékszer pedig halott uralkodók hamvaiból készülhetett.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. augusztus 23.


Link másolása

Alig tudnak valamit a tudósok a maják kegyetlen csapatsportjáról, amit egyszerűen csak labdajátéknak hívnak, írja a Daily Star. Az egykori sportág szabályai szinte teljesen ismeretlenek, néhány kutató szerint azonban a meccs végén a vesztes csapat tagjait feláldozhatták. A labdák bélése pedig a halott uralkodók hamvaiból készülhetett.

A labdajáték az egyik legfontosabb vallási és kulturális esemény lehetett akkoriban, melynek első megjelenését i.sz. 250-re becsülik. Annyi már kiderült, hogy a sportágat egy hosszúkás, I-betű alakú pályán űzték két csapat részvételével. A szemben álló felek egy labda segítségével hajtottak a győzelemért a vélhetően roppant erőszakos meccs során.

Úgy vélik, hogy a játékosok valamilyen védőfelszerelést viseltek, mivel a labdajátékot magas kőfalak között játszották. Néhány tudós szerint a mérkőzések végén a veszteseket feláldozták, bár a kutatók többsége szerint ez egyáltalán nem volt általános jelenség. Valószínűbbnek tartják, hogy az összecsapások során elhunytak a játék hevében haltak meg, esetleg foglyok lehettek, akikre egyébként is a halál várt.

A mai Arizonától kezdve Új-Mexikón át Kolumbiáig bezárólag rengeteg labdajáték-pályát fedeztek fel Közép-, és Dél-Amerika területén.

Két évvel ezelőtt a tudósok egy mexikói kripta feltárása során azonban bizonyítékot találhattak arra, hogy a labdajáték minden eddig feltételezettnél hátborzongatóbb lehetett. Egy több mint ezeréves toninái piramis alatti labirintusban 400 olyan edényre bukkantak, melyek faszenet, hamut, gyökereket és természetes gumit tartalmaztak korábban.

A tudósok úgy vélik, hogy az edényekben talált anyagok hasonlóak a gumikészítéshez szükségesekhez. Elképzeléseik szerint a hamu az elhamvasztott uralkodók maradványaiból származhat. Mindebből pedig arra következtetnek, hogy az elhunyt uralkodók testéből készülhettek a mérkőzéseken használt labdák. Tovább erősíti a gyanút, hogy Yaxchilán város romjai között olyan szobrokat találtak, melyeken a játékosok emberi testrészeket tartalmazó labdákat hajigáltak.

Kutatók egy csoportja szerint az elmélet igazolásához további bizonyítékokra lesz szükség.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
38 évvel eltűnése után találták meg egy indiai katona holttestét a Himalájában
A katonát és 19 bajtársát lavina temette be 1984-ben. A megtalált katona családja közölte: katonai tiszteletadással temetik el a holttestet.

Link másolása

Két holttestre bukkant egy katonai alakulat a himalájai Sziacsen-gleccseren, egyiküket, egy 38 évvel ezelőtt eltűnt indiai katonát sikerült azonosítani.

A katonát és 19 bajtársát lavina temette be 1984-ben, amikor az indiai-pakisztáni határ mentén, a világ legmagasabban fekvő csataterén járőröztek. Tizenöt holttestre korábban rábukkantak, ötöt azonban nem találtak meg.

A megtalált katona családja közölte: katonai tiszteletadással temetik el a holttestet.

Sziacsen vitatott terület India és Pakisztán között. A két atomhatalom tárgyalásokat folytatott a zóna demilitarizálásáról, de az nem vezetett eredményre. 1984-ben rövid csatát vívtak a területért, amelyet India tart ellenőrzése alatt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk