A szupertitkos doksi, ami a harmadik világháborút modellezte Nagy-Britanniában
Az elképzelés szerint a háborút egy balkáni szovjet előrenyomulás előzi meg, amelyet a moszkvai keményvonalasok azért indítottak el, mert úgy látták: a világgazdasági recesszió meggyengítette Washingtont és Londont.
A helyzet a nemzetközi légkör romlásával egyre feszültebbé válik Nagy-Britanniában, zavargások törnek ki brit városokban, és miközben brit katonákat küldenek megerősíteni a Nyugat-Németországban állomásozó NATO-egységeket, diákok ezrei tartanak béketüntetéseket.
Néhány napon belül elárasztják a pályaudvarokat a Londonból menekülők, a fővárosban és több nagyvárosban megbénult a közlekedés. A kormány szükségállapotot vezet be, de az üzletekből kifogy a szén, az olaj, nem kaphatók elemek és gyertyák, a gyógyszertárakból szétkapkodják az elsősegély-csomagokat. A káoszt az sem állítja meg, hogy a háborúellenes tüntetők vezetői közül letartóztatják Michael Foot munkáspárti vezetőt, és Robert Runcie canterbury érseket.
Az első szovjet csapást március 16-án mérik a brit katonai bázisokra, a következő napi támadások Nagy-Britannia légvédelmét zúzzák szét. A nagyvárosok utcái kezdik a vietnami háború képeit idézni: óránként 15 ezren menekülnek az ország nyugati felébe, menedéket keresve. II. Erzsébet királynő szózatot intéz a nemzethez, de hiába.
Miután március 20-án a szovjet erők behatolnak az NSZK-ba, és a NATO-parancsnokok atomfegyverek bevetésére kérnek felhatalmazást, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Bulgária területén lévő ellenséges bázisok ellen, Margaret Thatcher „megnyomja a piros gombot”. És ezzel kezdetét veszi a nukleáris holokauszt.
Az archívum kiállítása számos más érdekességet is kínál.
Közzétették azt a listát, amelyet George Orwell, az 1984 írója állított össze az MI5 titkos szolgálatnak a „potenciális árulókról”, akik között olyan hírességek voltak, mint Charlie Chaplin és a nagy Shakespeare-színész, Michael Redgrave.
De kiderült az is, hogy a jelenlegi munkáspárti vezér, Jeremy Corbyn egykor kapcsolatban állt a csehszlovák kommunista hírszerzéssel. Olvasható Clement Attlee brit miniszterelnök 1945-ös feljegyzése, amelyben a civilizációs sorsáért aggódik a Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadás után. Számos dokumentum árulkodik arról, hogy a szigetország lakossága valósággal rettegésben élt az atomháború rémétől, de még 1983-ban is azt jósolt a brit orvosok szövetsége, hogy egy atomháborúban 33 millió halnának meg csak Nagy-Britanniában. Ugyanakkor mai szemmel kicsit már megmosolyogtatók a Protect and Survive-kampány pamfletjei és ki",
type: "GET",
success: function(response) {
$("#galleryContent-0").html(response);
},
error: function(xhr, status, error) {
console.error("Hiba történt: " + error);
}
});
});
