?> /multunk/8-hazai-legenda-amit-nem-biztos-hogy-ismertek/ 8 hazai legenda, amit nem biztos, hogy ismertek | szmo.hu
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

8 hazai legenda, amit nem biztos, hogy ismertek

Az ördögfiakkal szövetkező dajka, a forrást fakasztó király, az elásott kincs vagy a föld alatt zúgó harang története ma is lenyűgöző.

Link másolása

hirdetés

Olyan izgalmas legendáink és mondáink vannak, hogy az összes filmre kívánkozik. Ha mindet le akarnánk írni, szinte végeérhetetlenül hosszú cikk lenne belőle. Ezért most csak 8 történetet adunk közre. Kíváncsiak vagyunk, nektek melyik tetszik a legjobban. Írjátok meg kommentben!

1. Fót neve valójában azt jelenti, hogy folt

Több változata is született annak a történetnek, amely Fót nevének eredetéről szól. A legendák a mogyoródi csatára vezetik vissza. A csata I. Béla fiai és Salamon között zajlott 1074 márciusában, a mai Mogyoród környékén. A küzdelemben Salamon király alulmaradt, Béla fia, Géza herceg nyerte a csatát. Géza állítólag letekintett a hegyoldalból és megpillantott egy települést. "Mi az a folt odalenn?" - kérdezte.

Egy másik változat szerint a csata során Géza herceg nadrágján lyuk tátongott, és azt a hegyoldal alján fekvő község egyik lakója foltozta meg. A harmadik változatban László herceg - a későbbi I. (Szent) László nadrágja szakadt el a csatában, és azt kellett megfoltozni. A herceg kiabálni kezdett: "Fót kell, fót!" - így lett a település neve Fót.

A csatát megörökítő kép és térkép forása: mek.oszk.hu

hirdetés

mogyorodi_csata_terkep_mek_oszk

mogyorodi_csata_mek_oszk

2. Ahol megjelent Mária

Mátraverebélyt évszázadok óta legendás helynek tartják a csodakútja miatt. Régi irat számolt be arról, hogy egy néma kisfiú vizet keresve lemaradt apjától. Ekkor megjelent számára Szűz Mária, és egy forrást mutatott a fiúnak. Egy lópatkó formájú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. A gyermek ivott a vízből és apja után kiáltott - meggyógyult némaságából. Egy másik változat szerint pásztorfiú előtt jelent meg a Boldogasszony. A helyet szentté nyilvánították, a forrásnak 1195-ben Szentkút lett a neve.

Már a XIII. században búcsújáró hely volt, ám a török hódoltság idején Verebélyt lerombolták, a zarándoklatok megszűntek. A XVII. században a ferencesek kijárták, hogy ismét búcsúkat tarthassanak. Néhány évtizeddel később a szent kútban - szemtanúk állítása szerint - arany kereszt ragyogott fel a vízben, csodálatos gyógyulások történtek, végül egy egész sokadalom előtt jelent meg a Szűzanya, karján a kis Jézussal...

szentkut_gov_hu

A mátrverebélyi búcsújáró hely - Forrás: Pályázat.gov.hu

3. Ki fakasztott vizet?

Mátraverebély gyógyító, szent forrásának eredetét más legenda is megörökítette. Állítólag a kunok ellen induló I. (Szent) László királyt és seregét az ellenség bekerítette, a sereg a völgybe szorult. László király, amint átugratott lovával egy szakadékot, a paripa patája földre érkezésekor forrást fakasztott. Az uralkodó ezután bárdjával beleszúrt a földbe, és azon a helyen feltört a víz...

VIDEÓ: A Szentkút és a búcsújárás története

4. Móré László rablott kincsei

Kisnánán állnak egy ódon vár romjai, ami a 11-12. században épülhetett. Az évszázadok során többször gazdát cserélt, míg végül Móré Lászlóhoz került. A férfit korabeli rablólovagként tartják számon, rendszeresen fosztogatott a Dunántúlon. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is felbukkan. 1533-ban Palota várából Laszky Jeromos és Hasszán bég török segédcsapatai közösen űzték ki.

Az egyik legenda úgy tartja, hogy Móré László, aki rengeteg rablott kincsre tett szert, Kisnánáról fosztogatta hol a magyar, hol török utazókat. A törökök egyszer megelégelték ezt, és elindultak, hogy bevegyék a várat. Móré László a történet szerint az ostromlók közé szórta kincseit, ám hiába. Nem tudott elmenekülni, a janicsárok elfogták, és Móré Lászlót a hírhedt Héttoronyba zárták, a férfi ott is halt meg. A kisnánaiak szerint Móré a vár török elpusztítása előtt elásta kincseit a vár területén - erre azonban nincs semmi bizonyíték.

VIDEÓ: A kisnánai vár

A Pallas Nagylexikon vonatkozó szócikke a következőket írja Móré Lászlóról: "első ízben az 1514-iki pórlázadás alkalmával tűnt ki. Részt vett a mohácsi csatában és azután mint I. Ferdinánd király párthíve, rablásai és garázdálkodásai által hírhedtté lett. Kiostromolták Palotából, mire megszökött, de elfogatott. 1537-ben huszárjaival Eszék vidékét pusztította; 1543-ban pedig a törökök elől, miután a Pozsony vármegyében levő Vöröskő várát Thurzó Eleknek eladta, a Mátrába, Nána várába menekült. A törökök innen is kizaklatták, és mint foglyot gyermekeivel együtt Konstantinápolyba vitték, ahol meg is halt."

5. A lány, akit az ördögfiak védtek

Hollókő nevének eredetét is mondával szokás magyarázni. Élt a környéken egy férfi, Pusztavárhegy ura, Kacsics András. Egy ízben leányt rabolt magának és épülő várának egyik termébe záratta. A lány dajkája azonban magával az ördöggel szövetkezett, hogy a lányt kiszabadítsa. Az ördög parancsára az ördögfiak holló képében esténként újra és újra elhordták az épülő vár köveit, egészen addig, míg a várúr a leányt szabadon nem engedte.

A másik változat úgy tartja, az ördögfiak az erődítményt kőről kőre bontották le, így szabadították ki a nőt. A kövekből a közeli sziklán új várat emeltek. Ez lett Hollókő vára, így született a település neve. A harmadik verzióban az asszony hollói rombolták le újra meg újra, amit a kőművesek felépítettet, és a vár csak azután készülhetett el, hogy a nőt szabadon engedték. A történet egyes motívumai emlékeztetnek Déva várának legendájához, ott is egy asszony válik főszereplővé, és ott is napról napra veszendőbe megy a kőművesek munkája.

hollo_jelkep

Fotó: Patrióta Európa

holloko

Forrás: Wikipédia

6. Csák Máté kincse

Hollókő több izgalmas történet ihletője. A jelek szerint a különböző legendák egyik motívuma a elásott/elrejtett kincs. Nos, Hollókő egyik híres uráról, Csák Mátéról is azt tartják, hogy kincseit elrejtette, mégpedig a vár kútjába. "A kút, mely a legendában szerepel, a felső vár víztározója lehet, mivel az alsó vár és az ottani víztározó csak később épült meg. Az is elképzelhető, hogy nem a kút a kincsek rejtekhelye, hanem valamelyik alagút, amely a várból vezetett ki. A legendák szerint ugyanis a Hollókői vár földalatti összeköttetésben áll a Szécsényi és a Strahurai várral, valamint a Nagylóci Őrtoronnyal" írják a Hollókő mondáiban.

A Szécsény és Hollókő közötti állítólagos alagutat eddig senki nem találta meg. A legendák szerint harcok idején használták, például a szécsényi vár ostromakor, 1552-ben, amikor ezen át akart elmenekülni embereivel Árokháti Lőrinc. A törökök azonban elfogták őket.

csakmate

Csák Máté - Forrás: Magyar hősök arcképcsarnoka

7. Galgahévíz titokzatos harangja

A tatárjárásra vezetik vissza az egyik legérdekesebb magyar mondát. Amikor a tatárok betörtek Magyarországra, az itt élők a helyi kolostor kincseit elásták a közelben, a templom harangját pedig a mocsárba süllyesztették. Azóta, ha veszély fenyegeti a települést, a föld alatt megszólal a harang.

galgaheviz

Galgahévíz egy régi képeslapon - Forrás: Decampe

A régmúlt évszázadok történetét idézik azok a dűlőnevek, melyek ma már csak a régi térképeken, illetve az idős emberek emlékezetében élnek. A feneketlen Mocsolya későbbi neve Bikató. A tatárdúlásra, török korra emlékeztető nevek: Vérvölgy, Tatárhányás, Harminchármas domb.

A Feneketlen Mocsolyához különleges legenda társul a nép emlékezetében. A hagyomány szerint a Szentandráspart templomának harangjait a tatárjárás idején abba hányatták bele, hogy az ellenség azt ki ne vehesse. A falu legidősebb emberei mondákban őrizték meg a régmúlt események történeteit. A mondák szerint nagy riadalmat keltett a tatárok érkezése. A pusztító csapatok elől igyekeztek biztos helyre menteni értékeiket. A harangot a közeli mocsolyába süllyesztették, a kolostor értékes kincseit pedig a domb „gyomrába” helyezték. Az idős hévíziek szerint ez a harang mindig megszólalt, ha az országot vagy a falut veszély fenyegette.

A hagyomány szerint a harangzúgást még az első világháború előtt is lehetett hallani. A falu lakóit így figyelmeztette a közelgő veszélyre.

Forrás: Galgahévíz község lapja

Egy másik legenda a szerb alapítású Grábóc községhez köti ezt a mondát. Az ottani kolostortól nem messze állt egykor a falu és a temploma. A templom harangját elásták, és az újhold idején, éjfél körül tompán zúg a föld alatt.

8. Tündérek tanyája

Mást is regélnek Grábócon: valamikor tündérek találkozóhelye volt, nyáron, holdvilágnál hosszú vászonruhába öltözve táncoltak és a közeli dombon fésülték hosszú hajukat...

VIDEÓ: Grábóc

Ha szeretnéd, hogy folytassuk a cikket újabb összeállítással, nyomj egy lájkot!!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk