Újabb vizsgálatot indít az unió Paks II kapcsán
Az Európai Bizottság úgynevezett mélyreható vizsgálatot indít a Paksi erőművel ksapcolatban. Az szeretnék kideríteni, hogy a Paks II. nukleáris erőmű beruházásának finanszírozása megfelel-e az EU-s szabályozásnak.
Arra kíváncsiak, hogy egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozta volna-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Ha bebizonyosodik, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, akkor azt vizsgálják, hogy ezzel torzul-e a szabad verseny a magyar energiapiacon.
-a beruházás finanszírozása megfelel-e a piaci feltételeknek
-ha beruházáshoz állami támogatást vettek igénybe, és nem kizárólag a piac erőforrásait használták fel, akkor az megfelelt-e az EU-s szabályozásoknak
-a támogatási intézkedés arányos-e a kitűzött célokkal
-a támogatás nem torzul-e a piaci verseny
-kellőképpen megtérül-e a befektetés?
A mélyreható vizsgálat lehetőséget biztosít az érintett harmadik félnek is, hogy hozzászóljon az intézkedéshez, ami nem feltétlenül befolyásolja a vizsgálat kimenetelét.
Múlt csütörtökön az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. A bizottság szerint Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást.
A bizottság úgy ítélte meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. A bizottság két uniós irányelve hivatkozott. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig éppen ezt vitatja.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter aznap sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban. Hangsúlyozta: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte, hogy jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna.
A paksi fejlesztésről szóló megállapodást 2014 decemberében írták alá, öt hónapos tárgyalássorozat után. Idén februárban Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy az egyezmény a paksi bővítésről és az annak megvalósításához nyújtott kedvezményes orosz hitel nagyon kedvező üzlet Magyarországnak. Putyin 12 milliárd eurós üzletről beszélt, amelynek 80 százalékát az oroszok nyújtanák hitelként.
A beruházást sok támadás és kritika érte az ellenzéktől, a megújuló, illetve zöld energiák használatát propagáló környezetvédőkön át energetikai szakértőkig. Az EU már márciusban élesen bírálta az oroszokkal kötött egyezményt és az erőmű bővítésének terveit.