Mikor készülhet el az első koronavírus-oltás?
Miközben a hivatalos kommunikáció szerint legkorábban 12-18 hónap múlva állhat rendelkezésre az új típusú koronavírus elleni védőoltás, akadnak olyan vélemények is, melyek szerint akár már júniusra lehet vakcina. Kinek van igaza? Ennek próbált utánajárni a The Guardian.
Minden valószínűséggel az előbbi, vagyis az egy, másfél éves előrejelzés a reális. De mivel a folyamatban lévő világjárvány akár percről percre képes változni, nem lehet semmit nagy biztonsággal előre kijelenteni.
"Ez tényleg attól függ, hogy mit értünk pontosan a "van egy vakcinánk" kifejezés alatt. Ha azt, hogy mikor áll rendelkezésre tömegoltásra egy ellenszer, ami után a megszokott mederben folytatódhat az élet, akkor valóban a 12-18 hónap a jó válasz"
- mondja Marian Wentworth, egy massachusetts-i nonprofit egészségügyi szervezet elnöke.
Ellenben egy olyan kísérleti oltás, melyet elég biztonságosnak és hatékonynak ítélnek meg ahhoz, hogy a magasabb kockázati csoportba soroltak (pl. egészségügyi dolgozók) körében korlátozottan bevezessék, akár heteken, hónapokon belül elkészülhet. Amikor néhány napja az Oxfordi Egyetem kutatói bejelentették, hogy nyárra elkészülhet a vakcinájuk, valószínűleg éppen erre a készültségi szintre utalhattak. Azóta azonban ezt az előrejelzést is őszre módosította a kutatócsoport vezetője.
Normális esetben a vakcinákat laboratóriumokban állítják össze, mielőtt megkezdődne a kísérletezés az állatokon. Ha ekkor biztonságosnak bizonyul és megfelelő immunválaszokat generál, elkezdődhet az embereken végzett tesztelés, melyet három szakaszra bontanak.
Az első szakaszban egészséges emberek kis csoportja kapja meg az oltást, azzal a céllal, hogy kizárják az esetleges mellékhatásokat. A második és harmadik szakaszban már az oltóanyag hatékonyságát vizsgálják jellemzően olyan területeken, ahol a vírus nagyon elterjedt. Utóbbi két szakasszal párhuzamosan előkészítik a gyártást, hogy ha megvannak a szükséges engedélyek, azonnal beindulhasson az ellenanyag tömeges előállítása.
Még március végén jelent meg egy cikk a The New England Journal of Medicine-ben, melyet egy oslói nonprofit szervezet (Cepi) jegyzett. Ebben kitérnek a jelenlegi pandémia-protokollra, melyet szerintük érdemes lenne felülvizsgálni és jócskán felgyorsítani. A javaslatban hivatkoznak arra, hogy a Covid-19-járvány kezelése rámutatott, érdemes lenne bizonyos lépéseket párhuzamosan végrehajtani, amivel időt lehetne spórolni egy vírus elleni harcban.
Szerintük akár párhuzamosan is végre lehetne hajtani az állati kísérleteket és az 1. fázisú klinikai teszteket. Ezen felül a tömeggyártás megkezdését is előbbre hoznák függetlenül attól, hogy megkapta-e a szükséges engedélyt egy vakcina vagy sem. Utóbbi azonban jelentős pénzügyi kockázattal jár, mivel ha mégsem megy át a teszteken az oltás, akkor minden elkészült oltóanyag a kukában végzi. Ezért a pénzügyi terheket közösen kellene vállalni a fejlesztést és gyártást végző cégnek, a kormányoknak és a Cepihez hasonló nonprofit cégeknek.