Mikor készülhet el az első koronavírus-oltás?
A minél korábbi tömegtermelés megkezdése azért fontos, mert egy világjárvány esetén minden perc döntő lehet. Ha pedig ezek a lépések egymást követik, akkor a végső engedély után még hónapok telhetnek el, mire széles tömegek számára is elérhetővé válik a készítmény, ez pedig további rengeteg halálos áldozattal járhat addigra.
Bár a Cepi nem írta meg a cikkben, hogy véleményük szerint ez mennyivel gyorsítaná fel a jelenlegi eljárást, tegyük hozzá, hogy a jelenlegi 12-18 hónap is rendkívül gyorsnak számít. A múltban egy-egy oltás kifejlesztése, majd gyakorlati alkalmazása között akár 10-20 év is eltelt. Ehhez képest napjainkban az egyik bostoni székhelyű biotechnológiai cég, a Moderna már 10 héttel az új típusú koronavírus azonosítása után előállt az első, kísérleti jellegű oltóanyaggal.
Nem ez az egyetlen vakcina azonban, ami a szükséges engedélyekre vár. Párhuzamosan nagyjából 70 oltóanyag készül világszerte, melyek közül egyáltalán nem biztos, hogy a leggyorsabban előállított lesz végül a befutó.
A párizsi Pasteur Intézet hiába halad a bostoniakhoz képest jóval lassabban a vakcina előállításával, könnyen elképzelhető, hogy mégis előbb kapnak engedélyt. A magyarázat az, hogy a franciák egy már létező technológiát - egy kanyaróvakcinát - módosítottak a Covid-19-nek megfelelően, ami lényegesen felgyorsíthatja a tesztelési folyamatot.
Több ötlet is született arra vonatkozóan, hogyan lehetne jelentősen, de kockázatmentesen gyorsítani a jelenlegi teszteken. Ezek közül az egyik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata volt, akik szerint a 2. és 3. számú humánteszteket párhuzamosan végezhetnék több országban, és a jegyzőkönyvek összevetése után gyorsabb eredmény születhetne, mintha egymás után jönnének az egyes fázisok.
Ennél jóval merészebb, de etikailag erősen megkérdőjelezhető ötlet is felmerült. Ennek során az egészséges önkénteseket beoltanák a vakcinákkal, ezután pedig egyszerűen megfertőznék őket a koronavírussal. A problémát itt az okozza, hogy egyelőre még az orvosok sem értik, hogy teljesen egészséges, fiatal emberek miért kerülnek akár súlyos állapotba is a fertőzés után, még alapbetegségek hiányában is.
Ez is azt jelenti, hogy még mindig túl sok a bizonytalan tényező a Covid-19-cel kapcsolatban. Egyelőre ismeretlen az orvostudomány előtt, hogy a fertőzésen átesettek milyen időtartamra kapnak védettséget, ha kapnak egyáltalán. Több ázsiai országból jelentettek ugyanis gyanús újrafertőződéseket a napokban, amire azért lehet más tudományos válasz is a vírus reaktiválódásán vagy ismételt fertőzésen kívül.
Ha lesz is végül jóváhagyott védőoltás a jelenlegi koronavírus-járvány ellen, annak terjesztésébe könnyen beleszólhat a politika. Először is minden ország közegészségügyi hatóságának jóvá kell hagynia a készítmény bevezetését. Ráadásul a várható, kezdetben szűkös készletek miatt meg kell határozni a terjesztés prioritását is, vagyis hogy a világ mely országaiba jut el elsőként az ellenanyag.
Még az is elképzelhető, hogy a vakcina már csak a jelenlegi világjárvány lefutása után lesz elérhető, de ettől még semmiképpen sem lesz kidobott pénz és energia a kifejlesztése. Először is azért, mert feltételezések szerint a Covid-19 lehet akár az influenzához hasonlóan szezonális járvány is. Másodsorban pedig azért, mert egy jövőbeni új koronavírus-járvány kitörése esetén hasznos alapanyag lehet a szakembereknek egy már kész oltóanyag.