hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

"Amikor a két gyerekeddel nyomod egy csapatban, az élmény" – egy apuka kalandja a Fortnite-tal

Mi már nem szerezzük az eszközöket, hanem lútolunk, nem elbújunk, hanem busholunk és 'Apa, itt nem a win a lényeg, hanem a kill'. Megvan, ugye? Mit tehet a szülő, ha a gyerek álló nap csak a gép előtt ülne? Egy apuka kipróbálta a most legmenőbb játékot.
Ökrös Csaba írása a Facebookról - szmo.hu
2019. február 06.

hirdetés

Vajon van-e olyan 12-16 éves gyerekkel rendelkező szülő, aki még nem hallott a Fortnite-ról (Fortnájt)? Azt gondolom, nagyon kevés.

Vajon a Fortnite csak konfliktusforrás a gyerekkel vagy egy valóban érdekes játék, aminek van valami értelme, vagy legalábbis nem olyan káros? Mivel a világon gyermekek százmilliói játsszák (nem írtam el!), érdemes ennek utánanézni.

A Fortnite egy számítógépes játék. A felhőben fut, streamelni lehet, és szinte minden platformról, eszközről (környezetről) elérhető, legyen az PC, telefon, Xbox, Playstation, Nintendo, stb. A mi családunkban két fiú lévén (12, 15) háromnegyed éve kezdődött ez az őrület, mint megtudtam, a 3. szezontól csatlakoztak be, addigra ért ide ? Közvetlenül a PubG lecsengése után. A PubG is egy számítógépes játék, 2017-ben az volt a menő, de mivel ma már egy játék ciklusa 1/2 - 1 év, utána kiég, a többnyire tizenéves koruk elején járó játékosok másik után néznek. Találnak egy még jobbat, még felkapottabbat, amit játszhatnak, így vándorolnak játékról játékra, milliárdos hasznot hozva a gyártó cégeknek és általában rengeteg gondot a szülőknek.

Mi abból vettük észre, hogy valami komolyabb történik, hogy a gyerekek állandóan ezt (és korábban a PubG-t) játszották (volna): kocsiban a telefonon, otthon az Xboxon, a suliban a PC-n. Csak annyit láttunk, hogy a szobájukba bezárkózva, fejükön a fülhallgatóval kiabálnak, röhögnek és sikoltoznak az osztálytársaikkal és a barátaikkal, miközben hordákba verődve harcolnak a másik csapat ellen (vagy egyedül egymás ellen - de az nem olyan menő). Angol szavak tömege repkedett a lakásban. Mi már nem szerezzük az eszközöket, hanem lútolunk, nem elbújunk, hanem busholunk és "Apa, itt nem a win a lényeg, hanem a kill". Megvan, ugye? ?

Nem vagyok az internet és a számítógépek ellensége, magam is ebben a világban dolgoztam hosszú ideig, objektíven látom az előnyeit és a hátrányait is. Én is sokat játszottam 20-30 éve, ennek ellenére nem nagyon tudott megfogni a dolog, nem sok értelmét látom így eltölteni az időt, nem is tud annyira lekötni. Fél év is eltelt, mire megnéztem, hogy a "már megint azt a szart nyomkodjátok!" vajon pontosan mit is takar. Érdekelt a jelenség, mert amikor a fiam órákat tud olyan videókat nézni, ahol ezt mások játsszák és ő maga is heti hosszú órákat tölt a gép előtt, illetve szinte az összes általam ismert barátja ebben a lázban él, gondoltam csak megnézem, mi ez?

hirdetés

Karácsony táján beültem a szobájába és elkezdtem nézni, mit csinál, hogy játszik, mi ez, amitől meg van indulva a korosztálya, de olyannyira, hogy ilyet még soha nem láttam. Eleinte nem nagyon értettem, mert elég gyors és nehéz. A jók nagyon gyorsan játsszák, a kisebbik fiam nagyon jól nyomja, követni is nehéz. A kérdéseimet pedig fölényes és megvető egyszerűséggel szerelte le. "Apa, nem látod, ez egy noob (núb) volt". (Értsd: kezdő, pancser, béna.)

A játék amúgy alapvetően arról szól, hogy 100 ember kiugrik egy 6 km2-es szigetre (2,5km x 2,5km) ejtőernyővel és az nyer, aki a legtovább él. Tehát a túlélés a lényeg. Nyilván ehhez egymást meg kell ölni. A dolgot nehezíti, hogy a szigeten egy sugárvihar (storm) egyre szűkíti a teret, tehát haladni is kell közben, hiszen valószínűleg nem ott tartózkodsz, ahova a kör szűkül. Ha nem mész időben arrébb, a sugár gyorsan kinyír. Az sem mindegy, hova ugrasz. Vannak repülők, kocsik, motorok, de persze gyalogolhatsz is. Közben fegyvereket, eszközöket, pajzsokat kell gyűjteni, azaz lútolni kell ? Vannak kedvenc ugróhelyek, ahol sok a fegyver (jó lút kell!) és ahol sokat lehet ölni, mert mindenki oda ugrik. De vannak eldugottabb részek is ("Apa, oda csak a núbok ugranak"). A végén egy egészen szűk helyre szorulnak a megmaradók és az nyer, aki életben marad, szóval a végén le kell győzni valakit. Aztán vége az adott menetnek, és azonnal jöhet a következő, ami egy gombnyomásra indul. Talál a felhőben valamelyik szerveren egy éppen indulni akaró 100-as csoportot, ahol még van hely, és már ugorhatsz is (ne feledd: a világon ezt párhuzamosan több millióan játsszák!!!)

Nem hangzik bonyolultnak, láttunk már ilyet filmen, olvastunk könyvben, de nagyon jól megvalósították. A szerverek gyorsak, a dizájn remek, nincs benne semmi félelemkeltő, inkább olyan, mint egy animációs film, alapvetően vidám a környezet. A crossplatform óriási ötlet és megoldás, mert mindegy milyen eszközöd van, együtt játszhatnak a PC-ról, Xboxról, Nintendóról, stb. A programban kevés a bug (hiba), ez egész nagyon-nagyon eltalált és a végletekig kidogozott. Szerencsére a játék messze elkerüli a véres valóságot, nincs fröcsögő vér, sőt, semmilyen vér nincs, ezt örömmel láttam. Nagyon okosan és ízlésesen megoldották, ha lelőnek valakit (gondolom kellett a jó PG-besorolás miatt), egyszerűen eltűnik, csak a fegyverei maradnak, a találatoknál pedig a találatot érő pontok jelennek meg ("Kapta, Apa, kapta a 22-t". És: "Az a bloom, Apa, az a bloom, ezért killeltek meg!" Vagyis: nem minden lövés talál, ezt beleprogramozták, ez a bloom). Nincs túlzott agresszió (tudom, tudom, már az is agresszió, hogy le kell lőni valakit, de most őszintén, van még olyan játék, ahol ez nincs?), az egész olyan animációs-steril.

Hogy milyen sikeres? Ezt már onnan is tudni, hogy ha kíváncsi vagy, mennyien játsszák, és elkezded beírni a Google-ba, hogy “how many people...”, másodikra adja ki, hogy “how many people play fortnite”. A gyártó cég szerint 2018 nyarán már párhuzamosan is több millióan játszottak a világ sok pontján elhelyezett szerverein ("Apa, ne menj át a brazil szerverre, mert laggol!"), az összes játékos száma pedig mára több százmillió az egész világon.

A játékot lehet szólóban is játszani, ekkor a ledobott 100 ember egymás ellen van, de az igazi, ahogy nézem, amikor 2-4 fős csapatokba verődve harcolnak egymás ellen vagy a több csapat ellen. A felhőben lévő játék lehetővé teszi, hogy fülessel és mikrofonnal egymással beszéljenek (vagy olyan fülessel, ami mikrofonos - vennünk is kellett egyet), komplett stratégiát tervezve, végrehajtva, például, ha valaki észrevesz egy ellenséget, tud szólni a többieknek, tudják egymást utasítani, segítséget kérni, bekeríteni stb.). Nekem ez pozitívum volt, mert mégiscsak csoportmunkára, együttműködésre ösztönöz.

A kezdeti érdeklődésem hamar felváltotta a játék kényszere, egyrészt mert érdekelt, hogy milyen játszani, másrészt mert (akármilyen hülyén is hangzik), amikor a két gyerekeddel nyomod egy csapatban, az élmény. Ha már ők nem jönnek a mi utcánkba, majd én megyek az övékbe! Persze esélyed nincs a 11 éves fiad mellett, mert úgy játssza, hogy követni sem bírod, valahogy rááll a kezük. Az más kérdés, hogy elég gyorsan kidobtak a csapatból, mert noob létemre rontottam a hatékonyságot ? de legalább együtt nyomtuk. ❤️

Hogy milyen játszani? Nehéz. Bár nem bonyolult, hiszen “csak” menni kell, haladni, fegyvereket felvenni, lőni, de mivel rengetegen játsszák aránylag régóta, ezért nehéz elkerülni azt, hogy 3 perc alatt valaki ki ne iktasson. Az a valaki egy Pro. Ugyanis a játékban sajnos egyből mélyvíz van, összeeresztik a profikat (Prókat!) a núbokkal (ami egyébként szerintem az egyedüli elrontott dolog a játékban), ez pedig azt eredményezi, hogy egy kezdő számára pillanatok alatt vége a menetnek. Ráadásul a Prók többsége “kill”-re játszik (azaz minél több játékost akar megölni), ennek már külön szubkultúrája van, a verseny már nem is arra megy, h simán nyerjen, hanem arra, hogy minél több “kill”-lel nyerjen. Ők pedig keresik a núbokat ? Ezért a legjobb 5-10 közé bekerülni rengeteg idő, így kevés a sikerélmény. Ez is az egyik függőséget okozó tényező: sokat kell játszani, hogy sikeres legyél, élvezd! Ez szerintem kb. 80-100 óra, vagy még több, persze lehet szerencséd ha busholsz (megbújsz), de az meg nem játék. "A Prók olyat nem csinálnak, Apa" ?

A dolgot nehezíti, hogy a nyersanyagokból lehet építeni fedezékeket és csak akkor lehetsz sikeres, ha tudsz tizedmásodperc alatt fedezéket építeni (mondjuk, ha rád lőnek) és tudsz védekezni. Nagyon gyorsnak kell lenni, a legjobbak úgy építenek, miközben harcolnak, hogy a kivülálló nem is érti, mi történik. Ehhez rettenetesen gyors gomb-kezelés kell, gyorsan kell gondolkodni, cselekedni, persze ez már sokaknak rutin, de mivel a helyzet állandóan változik, más a környezet, más az ellenfél, így mégis csak nagyon gyorsan kell improvizálni. Ez jó.

Másrészt viszont nekem túl stresszes volt, még akkor is, ha csak játékról van szó. A dolog lényege, hogy lapulni kell, menekülni, állandóan figyelni, hogy nincs-e valaki a közeledben, pásztázni, menni úgy, hogy tudod, bármikor rád lőhetnek egy fedezékből ("Megsznájpereztek, Apa"). Ráadásul a játéknak remek hangja van, és ez fontos is: ha valaki közeledik, hallod a lépteit, a pulzusod ugrik, stressz-szint növekszik. Szóval nem egy nyugis dolog. Nem csak fizikailag, de szellemileg is nagyon fárasztó. Azt gondolom, hogy ez a része a legdurvább hatású a gyerekekre nézve, az állandó stressz nyírja őket szellemileg és fizikailag is, gondolhatod, hogy milyen lehet a gyerek stressz-szintje vagy vérnyomása, pulzusa a játék közben. Engem nagyon fárasztott, és a játék közben nem egyszer ijedtem meg, ha valaki hátulról, csendben lopózva lelőtt, vagy ha közelharcra került sor, és szemtől-szembe kellett csákányoznom. Utána pedig kifejezetten rosszkedvem lett (persze, rögtön ugrottam a kövi körre ?

A játék sikere világszerte elsöprő, százmilliók játsszák. Persze mindig voltak és lesznek is ilyen felkapott játékok, az én koromban mindenki Princess of Persiázott, Doomozott vagy Wolfsteinezett, most PubG és Fortnite van, örök körforgás, nem változik semmi, de egyre jobbak, gyorsabbak, élvezetesebbek lesznek a játékok. Lőttek a Fifának, 3-4 éve az volt a sztár, 2 éve a PubG, most a Fortnite. Nemsokára jön a következő. A játék persze “pozitív” hatással van a beszállítói piacra, biztosra veszem, hogy a fülesek, konzolok, eladott egyéb termékek óriási bevételt okoznak a gyártónak, és jót tettek az egyéb beszállítói gyártóknak, és biztos hatalmas pénzeket hozott a gyártónak, forgalmazónak. Egész iparág épült rá, youtuberek milliókat kaszálnak azzal, hogy játsszák, és őket nézik.

Hogy mi az összegzett véleményem? Nagyon nehéz egyértelműen bármit is mondani. Nyilván a teljes tiltás nem működik. Mikor egy komplett generáció, egy osztály vagy egy baráti közösség ezt játssza, 100 gyerekből 95 erről beszél, ez a közös téma face-to-face, nem tudod megtenni, hogy a fiad kimaradjon belőle. Megteheted, de jót nem teszel vele. Ma ez a beszédtéma, ez mozgatja a csoportkommunikációt.

Kell-e korlátozni? Igen. Szerintem a könnyed stílus ellenére túl stresszes, lelkileg és fizikailag is megterhelő. Mi próbáljuk mederben tartani a dolgot, hét közben nincs játék, hétvégén pedig korlátozottan, több kevesebb sikerrel. Mindenesetre egyértelműen függő a játék, és a szülők dolgát nehezíti, hogy nagyon jól megcsinálták: gyors, ötletes, közösségben lehet nyomni (látják egymást, ha online-ok, a képernyőre ugrik a meghívás), és nehéz leállni, mert gyorsan új játékba lehet ugrani. Ahogy itt alább egy barátom felhívta a figyelmemet: kiváló a jutalmazási rendszere, ugye a táncról beszéltem, de lehet venni szkineket és egyéb dolgokat, amikkel teljesen személyre szabható az egész, és tök király győztesnek lenni egy adott közösségben.

Hogy meddig fog tartani az őrület? Mert hogy ennek is vége lesz egyszer, az biztos. A fiam szerint a 10. évad után kipukkad, most vagyunk a 7. seasonnál (kb. fél-háromnegyed év volt eljutni ide a 3-tól), úgyhogy kitartás, Kedves Szülők! De nem kell örülni, biztosra veszem, hogy már majdnem kész van a következő őrület, készüljetek!

Addigra meg lehet, hogy nekem is lesz egy győzelmem :-)


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk