Tuti módszerek, hogy ne felejtsd el, hová tetted le a kulcsod, vagy hogy miért nyitottad ki a hűtőajtót
"A memóriatréning Yodája" - írta Harry Lorayne-ről a Time magazin. A 91 éves bűvész és memóriatréning-specialista jól ismert emlékezeterősítő bemutatóiról, és rengeteg könyvet írt a témáról. Nem is hinnétek, milyen egyszerűen elsajátítható módszereket javasol, hogy frissen tartsátok a memóriátokat.
Harry Lorayne
Mindannyiunknak ismerős helyzet, hogy állunk a hűtő előtt, és nem emlékszünk, miért is nyitottuk ki. Vagy a klasszikus, szemüvegkeresős szitu, mikor fél óra után a fejünk búbjára tolva lelünk rá. Nos, azt mondják, 40 fölött számítani lehet rá, hogy megsokasodik az ilyesmi, mert a tudomány jelenlegi állása szerint 30 éves kor után már csak romlik az emlékezőtehetségünk. Ám van arra is példa bőven, hogy a hetedik X után sem üt be menetrend szerűen a szenilitás, és Albert Einsteinhez hasonlóan, szellemileg aktív marad az ember. Ehhez három dologra van szükség:
1. Karbantartani az elmét.
2. Extrém képzettársításokkal kibillenteni a megszokott sémák közül
3. Tudatosan ráfókuszálni a rutincselekvésekre
A karbantartásra a legjobbak és legélvezetesebbek a különböző rejtvények, kirakók, elgondolkodtató feladatok. Mint például ez:
Minden hatos:
Egy mesterembernek az a feladata, hogy száz ház ajtajára felfesse a házszámot. A számoknak sorban kell következnie 1-100-ig.A kérdés az, hány darab hatost kell felfestenie, mire végez? Fejben számolj, ne papíron! Az ujjaidat használhatod.
MEGOLDÁS:
Húsz darab hatost kell felfestenie. A legtöbben 11-et számolnak, mert ők végigmennek a számokon tízesével (6, 16, 26, 36, stb), és még az is eszükbe jut, hogy a 66-ban két darab hatos van, ám azt már elfelejtik, hogy a hatvanasoknál minden szám hatossal kezdődik.
Engedd szabadon a fantáziád
Mikor az embert munka közben kizökkenti egy telefonhívás, a füle mögé tolja a ceruzáját, elintézi a beszélgetést, majd mikor letette a telefont, keresni kezdi a ceruzát. Percekkel később találja csak meg ott, ahová egy önkéntelen mozdulattal betolta. Azon túl, hogy bosszantó, egy csomó idő is elmegy rá.
Úgyhogy most csináljuk másként. Ha legközelebb megcsörren a telefon, és a füled mögé tolod a ceruzát, képzelj el egy erőteljes képet. Ne azt, hogy a ceruzát a füled mögé tolod, mert annak nem sok haszna lesz (túl hétköznapi és megszokott), hanem hogy bele a füledbe, hegyével előre. Szinte érzed a fájdalmat, nem igaz?
Így, mikor visszaülsz az íróasztalhoz és keresni kezded a ceruzád, beugrik a fenti kép, és seperc alatt megtalálod a ceruzát.
Minél vadabbak a képek, amiket a tárgyakhoz és helyzetekhez társítasz, annál hatásosabbak, hiszen ami hétköznapi, megszokott és átlagos, azt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Sőt gyakran meg sem ütik az ingerküszöbünket. Ellenben minden, ami nevetséges vagy extrém, nyomot hagy az elménkben.
Légy tudatos
Az például, hogy hová hajítottuk le a kulcscsomónkat, miután hazaértünk a bevásárlásból, gyakran nem éri a már emlegetett ingerküszöböt. Vagyis mikor egy órával később keresni kezdjük, mert indulni kéne a gyerekért az edzésre, fogalmunk sincs, hol lehet. Itt azonban nem az a helyzet, hogy elfelejtetted, hová tetted a kulcsodat, hanem az, hogy eleve nem tudod, hová tetted le. Úgyhogy ne aggódj, hogy romlik a memóriád, mert itt tulajdonképpen nem is használtad.
Ne feledd, ahhoz, hogy legyen mire emlékezned, tudatosítanod kell a történteket. Szóval ha legközelebb hazaérve behajítod a kulcsod a komódon álló kaspóba, vedd a fáradságot, és képzelj el valami elképesztő, vicces és túlzó képet. Mondjuk, hogy egy hatalmas kulcs nő ki a kaspóból, amit akár öntözhetsz is, hogy nagyobbra nőjön. És ne feledd: a negyven az új húsz: akármit is jelentsen ez.