HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Tuti módszerek, hogy ne felejtsd el, hová tetted le a kulcsod, vagy hogy miért nyitottad ki a hűtőajtót

Hogy maradhat 40 év után is szellemileg aktív az ember? A memóriatréning Yodájának nevezett Harry Lorayne erre mutat néhány trükköt.

Link másolása

"A memóriatréning Yodája" - írta Harry Lorayne-ről a Time magazin. A 91 éves bűvész és memóriatréning-specialista jól ismert emlékezeterősítő bemutatóiról, és rengeteg könyvet írt a témáról. Nem is hinnétek, milyen egyszerűen elsajátítható módszereket javasol, hogy frissen tartsátok a memóriátokat.

maxresdefault

Harry Lorayne

Mindannyiunknak ismerős helyzet, hogy állunk a hűtő előtt, és nem emlékszünk, miért is nyitottuk ki. Vagy a klasszikus, szemüvegkeresős szitu, mikor fél óra után a fejünk búbjára tolva lelünk rá. Nos, azt mondják, 40 fölött számítani lehet rá, hogy megsokasodik az ilyesmi, mert a tudomány jelenlegi állása szerint 30 éves kor után már csak romlik az emlékezőtehetségünk. Ám van arra is példa bőven, hogy a hetedik X után sem üt be menetrend szerűen a szenilitás, és Albert Einsteinhez hasonlóan, szellemileg aktív marad az ember. Ehhez három dologra van szükség:

1. Karbantartani az elmét.

2. Extrém képzettársításokkal kibillenteni a megszokott sémák közül

3. Tudatosan ráfókuszálni a rutincselekvésekre

A karbantartásra a legjobbak és legélvezetesebbek a különböző rejtvények, kirakók, elgondolkodtató feladatok. Mint például ez:

Minden hatos:

Egy mesterembernek az a feladata, hogy száz ház ajtajára felfesse a házszámot. A számoknak sorban kell következnie 1-100-ig.A kérdés az, hány darab hatost kell felfestenie, mire végez? Fejben számolj, ne papíron! Az ujjaidat használhatod.

MEGOLDÁS:

Húsz darab hatost kell felfestenie. A legtöbben 11-et számolnak, mert ők végigmennek a számokon tízesével (6, 16, 26, 36, stb), és még az is eszükbe jut, hogy a 66-ban két darab hatos van, ám azt már elfelejtik, hogy a hatvanasoknál minden szám hatossal kezdődik.cube-689618_1920

Engedd szabadon a fantáziád

Mikor az embert munka közben kizökkenti egy telefonhívás, a füle mögé tolja a ceruzáját, elintézi a beszélgetést, majd mikor letette a telefont, keresni kezdi a ceruzát. Percekkel később találja csak meg ott, ahová egy önkéntelen mozdulattal betolta. Azon túl, hogy bosszantó, egy csomó idő is elmegy rá.

Úgyhogy most csináljuk másként. Ha legközelebb megcsörren a telefon, és a füled mögé tolod a ceruzát, képzelj el egy erőteljes képet. Ne azt, hogy a ceruzát a füled mögé tolod, mert annak nem sok haszna lesz (túl hétköznapi és megszokott), hanem hogy bele a füledbe, hegyével előre. Szinte érzed a fájdalmat, nem igaz?

Így, mikor visszaülsz az íróasztalhoz és keresni kezded a ceruzád, beugrik a fenti kép, és seperc alatt megtalálod a ceruzát.

Minél vadabbak a képek, amiket a tárgyakhoz és helyzetekhez társítasz, annál hatásosabbak, hiszen ami hétköznapi, megszokott és átlagos, azt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Sőt gyakran meg sem ütik az ingerküszöbünket. Ellenben minden, ami nevetséges vagy extrém, nyomot hagy az elménkben.

Légy tudatos

Az például, hogy hová hajítottuk le a kulcscsomónkat, miután hazaértünk a bevásárlásból, gyakran nem éri a már emlegetett ingerküszöböt. Vagyis mikor egy órával később keresni kezdjük, mert indulni kéne a gyerekért az edzésre, fogalmunk sincs, hol lehet. Itt azonban nem az a helyzet, hogy elfelejtetted, hová tetted a kulcsodat, hanem az, hogy eleve nem tudod, hová tetted le. Úgyhogy ne aggódj, hogy romlik a memóriád, mert itt tulajdonképpen nem is használtad.

Ne feledd, ahhoz, hogy legyen mire emlékezned, tudatosítanod kell a történteket. Szóval ha legközelebb hazaérve behajítod a kulcsod a komódon álló kaspóba, vedd a fáradságot, és képzelj el valami elképesztő, vicces és túlzó képet. Mondjuk, hogy egy hatalmas kulcs nő ki a kaspóból, amit akár öntözhetsz is, hogy nagyobbra nőjön. És ne feledd: a negyven az új húsz: akármit is jelentsen ez.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: