HÍREK

„Nem akarunk Sorosék adósrabszolgái, nem akarunk bandaháborúk övezete és migránsgettók világa lenni” – újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének

A miniszterelnök háborús hasonlatokkal teli beszédét Brüsszel-ellenes kirohanások tarkították, de egyelőre nem hirdette meg az Európai Unióból való kilépést. Szerinte „az uniót nem elhagyni kell, hanem megváltoztatni, és ez csak akkor lehetséges, ha Brüsszelben radikális változások lesznek.”

Link másolása

Újraválasztották Orbán Viktor miniszterelnököt a Fidesz elnökének szombaton, a kormánypárt 30., tisztújító kongresszusán, Budapesten. Orbán Viktort 1190 szavazattal választották meg a küldöttek pártelnöknek.

A kongresszus alelnöknek újraválasztotta Kubatov Gábort (1158 szavazat) Németh Szilárdot (1121 szavazat), Kósa Lajost (1145 szavazat), és Gál Kingát (1150 szavazat).

Orbán Viktor 1993-2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, legutóbb két éve, a 2021 novemberében tartott tisztújító kongresszuson választották újra pártelnöknek.

Sikerült elérni a kitűzött célokat, ezért lesz új lendület, európai mértékkel is számottevő növekedés, több jövedelem és magasabb minimálbér - közölte Orbán a kongresszuson.

A legutóbbi két év az orosz-ukrán háború, a szankciók, az energiaválság és a vágtató infláció miatt minden eddiginél nehezebbnek bizonyult - idézte fel.

Emlékeztetett azonban:

a példátlan nyugati nyomás ellenére sikerült kimaradni a háborúból, a gáz- és olajszankciók ellenére biztosítani az ország energiaellátását, a nemzetközi energiaárak száguldása ellenére megvédeni a rezsicsökkentést, a munkahelyeket és a családtámogatást.

"Jelentem, a kitűzött célokat elértük" - vont mérleget.

Elmondta: Brüsszel pénzügyi zsarolási kísérleteit "zátonyra" futtatták, a gazdaság ismét nő, és még nőni is fog. "Persze azt a pár eurót, amivel tartoznak, még be fogjuk hajtani" - közölte.

"Velünk azok is jól járnak, akik ellenünk szavaztak" - fogalmazott.

Magyarország minden erővel megvédi magát és ellenáll - jelentette ki a beszédben.

A miniszterelnök kiemelte:

"a brüsszeli Európa-modellre nekünk nemet kell mondanunk", mert fenntarthatatlan, magyarul jövőtlen. Ma Brüsszelben tönkreteszik és vesztébe vezetik Európát, "naponta vernek újabb és újabb szöget a koporsójába"

- fogalmazott.

Azt mondta: ha így megy tovább, eljön a vég, és "keresztet vethetünk az unióra, hacsak addig be nem tiltják Brüsszelben a keresztvetést".

Hangsúlyozta: "nekünk az a dolgunk, az a hivatásunk, hogy ezt megakadályozzuk". A mi érdekünk az, hogy az unió egyben maradjon. Egyben maradjon az, "amit nagy nehezen sikerült összeilleszteni" - tette hozzá.

Orbán Viktor kijelentette: az uniót nem elhagyni kell, hanem megváltoztatni, és ez csak akkor lehetséges, ha Brüsszelben radikális változások lesznek.

A brüsszeli Európa-modell káoszhoz vezet - jelentette ki.

A kormányfő kifejtette:

egyre kevesebben dolgoznak és egyre többen akarnak megélni munka nélkül, "mert arrafelé a jólétet nem a munka, hanem az állam akarja garantálni". A közrend eltűnőfélben van, a migráció következményei arrafelé már kezelhetetlenek

- mondta.

Kiemelte: "az adóssághegy csak nő és nő", a befektetők pedig Európából Amerikába és Ázsiába viszik a pénzüket, de a brüsszeli bürokraták kereskedés és kapcsolatépítés helyett bezárkóznának. A világ összgazdasági teljesítményéhez Európa 1990-ben még 23 százalékkal járult hozzá, ma pedig 15 százalékkal - tette hozzá.

Hangsúlyozta: erre nem lehet igent, csak nemet mondani. "Nem akarunk Sorosék adósrabszolgái, nem akarunk bandaháborúk övezete és migránsgettók világa lenni, nem akarjuk, hogy Európa és benne Magyarország skanzen vagy rezervátum legyen, amelyet ugyan érdemes meglátogatni, de amelynek csak múltja van, jövője már nincs" - fogalmazott Orbán Viktor.

A mi kormányunk nindzsa kormány, "mi úgy tervezzük, hogy a bevetés után nem mi, hanem az ellenség marad a földön, mi pedig éppen és egészségesen visszatérünk a bázisra"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormánynak bátornak és akcióképesnek kell lennie, nem szabad visszariadnia a váratlan húzásoktól sem, és tudnia kell, hogy az ellenfél túlerejével szemben csak fegyelmezett akciók és pontos műveletek hozhatnak sikert.

Kifejtette: az első akció a nemzeti konzultáció lesz, "megkérdezzük és begyűjtjük az emberek véleményét".

A második akció az európai választás lesz, "Brüsszelben áttörést kell elérnünk, a gyurcsányistákat pedig vissza kell vernünk".

A harmadik akció az önkormányzati választás - sorolta.

Mindkét választást, az európai és az önkormányzati választást is meg kell nyernünk - jelentette ki Orbán Viktor.

A magyaroknak van egy saját európai ellenmodelljük: ez zéró migrációt, munkaalapú gazdaságot, teljes foglalkoztatottságot, erős családokat, alacsony adókat és ésszerű zöld átalakulást jelent

- hangsúlyozta Orbán.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az önvédelem és az ellenállás sok nemet mondat Magyarországgal, mégsem akarnak az "állandóan nyafogó és siránkozó Mister No vagy Herr Nein" szerepébe beleszorulni.

A mi erőnket, reményünket, önbecsülésünket éppen az táplálja, hogy nekünk, magyaroknak, van egy saját tervünk, van egy európai ellenmodellünk - tette hozzá.

A magyar modell látható, és mert folyamatosan támadják, egyre ismertebbé is válik, és egyre többen irigylik, még ha hivatalosan az ellenkezőjét kell is mondaniuk - hangsúlyozta. Hozzátette: a franciák, a németek, az olaszok, az osztrákok a "fél életüket odaadnák", ha újra "migránsmentes hazájuk" lehetne.

"Nálunk zéró migráció, ide csak az jöhet be, akit beengedünk. Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országa, ami a terrort támogató a nyugati utcai zavargások fényében még inkább nyilvánvaló" - jelentette ki.

A magyar modellt úgy jellemezte: munkaalapú gazdaság, teljes foglalkoztatottság, erős családok, nemzetegyesítés, csökkenő adósság, alacsony adók, "rajokban érkező befektetések", kereskedés és együttműködés a világ minden országával, és ésszerű zöld átalakulás, a legmodernebb technológiák meghonosítása Magyarországon.

A magyar gazdaság jövője most dől el, mert most dől el, hol alakulnak ki Európa zöldipari központjai. Ehhez méretes beruházásokra, nagy magánberuházásokra van szükség - mondta Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szombaton Budapesten, a párt 30., tisztújító kongresszusán.

Nem lehet pénzért büntetlenül árulni a hazát, ezért meg kell alkotni Magyarország szuverenitásvédelmi szabályait - jelentette ki Orbán.

Azt mondta: nem léphetnek túl azon a bizonyított, s már a baloldal által is bevallott tényen, hogy külföldi államok, szervezetek, maga Brüsszel is pénzt adott a baloldalnak a Fidesz-KDNP legyőzésére.

Úgy fogalmazott: a külföldiek "kilóra akarták megvenni" a leendő magyar kormányt, s vele az országot.

"Pénzért büntetlenül lehet árulni a hazát?" - tette fel a kérdést a miniszterelnök, hozzátéve: nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így.

Ezt meg kell oldanunk, elvárjuk a parlamenti képviselőinktől, hogy alkossák meg Magyarország szuverenitásvédelmi szabályait, föl, egészen az alkotmányig - jelentette ki.

A kormányfő kiemelte: a magyar zöldpolitika nem ideológiai és nem pártalapon áll. "A kormány álláspontja: zöld energia igen, zöld ideológia nem" - fogalmazott.

Kifejtette, két dolgot kell tennünk: zöld energiát termelni és aztán tárolni. Hozzátette: a sikeresek és a többiek közötti választóvonal a megtermelt energia tárolása lesz.

Elmondta, hogy a magyarok egy új világgazdasági korszak technológiai éllovasai lehetnek, 150 éve nem nyílt meg előttük ilyen lehetőség. Minden feltétel adott a sikerhez, csak bátor és felkészült országvezetésre, helyi és országos vezetőkre van szükségünk

- jegyezte meg.

"Magyarországot a legmodernebb keleti és nyugati technológia találkozóhelyévé tesszük" - hangsúlyozta.

Hozzátette: az ország ma ezért egyszerre bajnoka az összekapcsolódásnak, a zöldenergiának és az új ipari technológiáknak.

Ez a stratégia húzza felfelé a magyar gazdaságot a következő 15-20 évben, ezért lesz továbbra is mindenkinek munkája, erre kapcsolódnak rá a szakmunkás iskolák és az egyetemek.

"Erősek, gazdagok és zöldek leszünk, és az ellenfeleink is, de ők az irigységtől" - közölte.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Gyereksebész: „Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére”
Kőnig Róbert bejegyzése szerint 24 óra alatt 163 gyereket kellett ellátniuk. Nem mindegyik szülő viselte jól, hogy többet kellett várniuk.

Link másolása

Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész a közösségi oldalán írta meg, hogy milyen komoly problémával szembesültek vasárnap.

Mint írja, az

ő kórházuk maradt egyedüli gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletes Észak- és Közép-Magyarország területén. Így nem csoda, hogy hatalmas tömeg várt ellátásra. 24 óra alatt 163 gyereket láttak el.

Még egy fotót is megosztott magáról, melyhez azt írta:

„Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére, gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletesként… Szerintetek, a kialakult helyzetet és a hirtelen rövid idő alatt, nagyon-nagyon megnőtt betegforgalmat és az egymás után érkező mentőket, hogy reagálták le a szülők?

A – mindenkinek türelmes volt és megértő

B – sértegettek, fenyegettek, rám törték az ajtót

C – kis zsörtölődés és semmi más”.

Az interneten elérhető adatok szerint Kőnig Róbert a János kórház gyermeksebészetén dolgozik – írja a 24.hu.

A kommentelők sem hagyták szó nélkül az esetet. Többek között azt írták.

„Mindenki igazsága valid és érthető. Borzalmas kizsákmányolása annak az egy gyereksebészetnek, és borzalmas azoknak a szülőknek, akik a gyermeküket féltik.

Mindenki helyében ott üvöltenék a kormány ablaka alatt.”

„Ez nemcsak a sérült gyermekeket érinti, hanem az összes olyan embert a régióban, akikhez azért nem ér oda a mentő, mert Észak-Magyarországról 200km-ről viszi mentő Pestre a traumás gyerekeket, ami oda-vissza min. 4 óra....de még mindig nem fáj eléggé...”

„Ne essünk ugyanabba a hibába, mint a gyereküket féltő, kétségbeesett szülők! Én őket is megértem. A kialakult helyzetért itt nem a váróteremben kell keresni a hibást, ezt mindannyian tudjuk! Abban az irányban kell tenni valamit, de sürgősen, hogy ezt mindenki megtudja, még Pintér is! Ne egymást bántsuk már emberek!”

„Klasszikus esete annak, amikor az orvos etikai kötelessége, hogy jelezze hivatalosan, hogy az ellátórendszer nem teszi lehetővé a betegek tisztességes gyógyítását.”

„Így járt a férjem is, mikor egyedül volt ügyeletes Cegléden a szülészet-nőgyógyászaton, és a szolnoki kismamákat is oda vitték... 40 év tapasztalat után is gyomorgörcsös feszültséggel indult be dolgozni. Amúgy meg sajnos ez borzasztó!”

Az orvos pár órával később egy újabb posztban megírta, hogyan zajlott az aznapi rendelés:

Azt írta:

„Bár a szülők túlnyomó többsége amellett, hogy ugyanúgy aggódnak a gyermekeikért mint bármelyikünk, megértette, hogy ez egy 'vis major' helyzet, és hogy meg fog nőni a várakozási idő, ugyanott sajnos voltak páran, akik hangulatot keltettek és valóban sértegettek, fenyegettek, ránk törték az ajtót. Természetesen az ő gyermekeiket is kedvesen láttuk el és mindenkit a problémájának súlyossága szerinti sorrendben hívtunk be. Büszkén jegyzem meg, hogy senkivel nem váltunk el haragban, legfeljebb halkabban köszöntek el. Köszönöm kiváló kollégáim remek munkáját!

Iszonyú nehéz nyugodtnak maradni, mikor a gyermekünk bajban van, sőt esetleg fájdalmai vannak. De fontos megérteni azt is, hogy mi MINDENKI gyermekeiért vagyunk ott és nekünk minden gyermek fontos!

Köszönjük, ha azzal segítitek a gyermekek ellátását, hogy higgadtak maradtok a várótermekben. Ez az ő lelküknek a legfontosabb...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Novák Katalin a Budaházy-ügyről: „Azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna”
A köztársasági elnök a kegyelem ellenére nem gondolja, hogy Budaházy György hős vagy ártatlan lenne. Állítása szerint a Vatikánban tudtak arról, hogy a pápalátogatásra hivatkozva részesítette kegyelemben Budaházyékat.

Link másolása

Hosszú interjút adott Novák Katalin a 24.hu-nak, ahol szóba került többek között a Budaházy Györgynek adott elnöki kegyelem kérdése is.

A köztársasági elnök még az áprilisi a pápalátogatás alkalmával adott kegyelmet Budaházy Györgynek és a Hunnia-ügyben börtönben ülő elítélteknek. Budaházyt idén márciusban ítélték jogerősen 6 év fegyházbüntetésre terrorcselekmény és más bűncslekmények miatt, miután társaival együtt 2007 és 2009 között több kormánypárti képviselő háza ellen intéztek Molotov-koktélos támadásokat, Hiller István ingatlanjára pedig rálőttek.

Novák most arról beszélt, hogy ez volt az egyik legnehezebb döntése köztársasági elnökként, ami általában is a legnehezebb jogköre az államfőnek. Azonban a mai napig úgy gondolja, hogy helyes döntést hozott azzal, hogy felfüggesztette a büntetések végrehajtását.

Novák szerint azonban Budaházy a végrehajtási kegyelem ellenére nem hős és nem is ártatlan.

Elmondása szerint Budaházyék a büntetett előéletük és a közügyektől való eltiltásuk eltörlését is kérték tőle, ezt azonban ő elutasította.

„Azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna”

- válaszolt arra a felvetésre, hogy olyanoknak adott kegyelmet, akik jogerős bírósági döntés szerint megvertek egy embert, döntésében pedig nem játszott szerepet semmilyen politikai meggyőződés, sőt kifejezetten elítéli azt, ami történt.

A köztársasági elnök szerint a Vatikán is tájékozódott arról, hogy milyen döntést hozott meg a katolikus egyházfő látogatására hivatkozva.

Arra a kérdésre, hogy vállalja a felelősséget azért, hogy Budaházy a végrehajtás felfüggesztése alatt erőszakos bűncselekményt követ el, úgy válaszolt, hogy magát az eljárást pontosan ezért nem szüntette meg, így azonnal újraéledne a kiszabott büntetés egy bűncselekmény elkövetése esetén.

A Budaházy érdekében folytatott lobbi képviselőivel állítása szerint nem beszélt személyesen, Andrásfalvy Bertalan tanácsadójával pedig nem került szóba köztük az ügy, miután ez utóbbi aláírta a kegyelmi ügyben indított petíciót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Áron alul vinné a MÁV az egyedülálló anyuka házát a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt
Egy szakértő szerint jóval kevesebbet kínálnak az „útban lévő” ingatlanért, mint amennyit az piaci alapon érne. Szilviának és 14 éves lányának 40 napja maradt, hogy elhagyják az ingatlant.

Link másolása

A kormány az egyik legkomolyabb presztízsberuházásként kezeli a kínai pénzből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését. Nem csoda, hogy gőzerővel vásárolják fel azokat a telkeket, amik „útban vannak” az építkezéshez.

Így járt a Blikk által bemutatott Szilvia és lánya is. Az ő házukat ráadásul a nő szerint jelentősen áron alul akarja felvásárolni a vasúttársaság – azaz rajta keresztül az állam.

Összesen 17 millió forintot kapnának XXIII. kerületi házukért, amelyben jelenleg egyedül él 14 éves lányával.

„Édesanyám halála után a bátyámmal ketten örököltük a XXIII. kerületi, 87 négyzetméteres házat, amelyből két önálló lakás van kialakítva” – mondta a lapnak Szilvia. A MÁV értesítése a megállapodásról még a tavaly elhunyt asszony nevére érkezett, ráadásul egy olyan lakcímre postázták, ahonnan már nyolc éve elköltöztek. Így egészen idén januárig nem is tudtak arról, hogy az állami vasúttársaság kisajátította a házat.

„Április közepére sikerült elérnünk, hogy újratárgyalják az ügyet. Ez meg is történt, ám nem sokra jutottunk: kijelentették, hogy marad az összeg, amit korábban megállapítottak” – folytatta a történetet. A szakértő szerint áron alul értékelte az ingatlant. Ő 34 millió forintban állapította meg az értéket, de mivel testvérével ketten tulajdonosok, fejenként 17 milliót kapnának. Ebből kellene új otthont találnia.

Ráadásul meglehetősen gyorsan: a határozat szerint ugyanis a pénz átutalását követő 60 napon belül el kell hagyniuk a házukat, ahol addig éltek. Mostanra már 40 napjuk sem maradt. A nő az első értesítés után fellebbezhetett volna, de nem tudta megtenni, mivel az rossz címre érkezett.

A Blikk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a ház értékét jelen állapotában némileg csökkenti, hogy közel van a sínekhez, ugyanakkor már a képek alapján is látszik, hogy a tulajdonosok áldoztak az ingatlanra, a tető például teljesen új.

Szerinte a ház akár 10 millióval is többet érhet, mint amit a kirendelt szakértő megállapított.

A portál megkeresésére a MÁV elmondta: a területszerzési eljárás kezdetén a kártalanítási összeg megállapítása érdekében, független igazságügyi szakértő kirendelését kéri a kisajátítási hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal hatósági osztályától. A kirendelt, független igazságügyi szakértő a szakmai és jogszabályi előírások alapján, az adott ingatlan sajátosságaira figyelemmel állapítja meg a kártalanítási összegét.

Ezután az igazságügyi szakértő szakvéleményt készít, majd a MÁV által megbízott ügyvédi iroda vételi ajánlatot küld az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak. Amennyiben az ajánlatot valamely tulajdonos nem fogadja el, vagy a vételi ajánlatra nem válaszol, akkor a MÁV által megbízott ügyvédi iroda az adott tulajdonos tulajdoni hányadára kisajátítási eljárást indít az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatalnál, mint kisajátítási hatóságnál.

Szilvia számára a polgári per maradhat a megoldás, az azonban akár évekig is elhúzodhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Fotókon a pedagógusnapi tüntetés: „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”
A tanárok az év többi napján is ugyanolyan fontosak, mint ma – hangzott el a megmozdulás végén.

Link másolása

Hétfőn délután Budapesten az Oktogonnál gyűltek össze újra a pedaógusokért kiállók. A tömeg innen a Belügyminisztériumhoz vonult, ahol a felszólalók méltatták a tanárok munkáját és felhívták a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepük van a jövő generációjának nevelésében.

"Nincs tanár, nincs jövő" - hangzott fel többször is.

A felszólalók között voltak szülők, diákok és tanárok is. „Ma nem tiltakozni vagyunk itt, nem is kordont bontani. Ma azért gyűltünk össze, hogy megünnepeljük a pedagógusainkat” - mondta az ADOM Diákmozgalom szóvivője, Bozai Ákos.

Tarnai Katalin a PDSZ-től azt emelte ki, hogy a tanárok és a diákok „most már egy oldalon állnak”. Szerinte nehéz helyzetbe állítja a pedagógusokat a kormány, mert abban kéne dönteiük, hogy „cserben hagyják-e a diákokat, vagy magukat áldozzák inkább fel”.

Pál Alexandra a PDSZ-től úgy foglamazott, hogy azért küzdenek, hogy elmondhassák a véleményüket, „hogy embernek érezhessük magunkat akkor is, amikor a kérdésre, hogy mi a foglalkozásunk azt válaszoljuk, hogy tanár vagyok”.

Gönczy Andrea elmesélte, hogy pedagógus szüleinek nem lett sok pénzük, de tisztelték őket. „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”. Mindez azért, mert kimondták, hogy baj van az oktatásban.

Takács Lara, 15 éves diák, az ADOM Diákmozgalomtól pedig arról beszélt, hogy azért vannak itt, hogy „kicsit visszaadjanak abból, amit kaptak, hogy köszönetet mondjanak a pedagógusoknak, mert nélkülük nem lesz holnap.”

A beszédek után megköszöntötték a pedagógusokat. Az esemény végén pedig felhangzott: “Folytatjuk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk