Marad Bécsben a CEU, de újra lesznek amerikai akkreditációjú programok Budapesten
Fodor Éva, az intézmény professzora, korábban a társadalomtudományokért felelős rektorhelyettese ezzel egy időben Budapesten tartott sajtótájékoztatót, ahol úgy fogalmazott:
örömmel nyugtázták a döntést, amely nemcsak róluk szól, hiszen a felsőoktatási intézmények autonómiáját nem csak a CEU esetében akadályozta a kormány az elmúlt években.
Példaként a Magyar Tudományos Akadémia „állami kontroll alá” vonását, az egyetemek átszervezését, kancellárok önkéntes kinevezését említette (ahogy az most a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében is történik).
A budapesti tervekről elmondta: a bíróság döntése lehetőséget ad arra, hogy „a magyarországi campus továbbra is fontos intellektuális központ legyen”, ahogyan a könyvtár, az archívum, kutatóhálózat is.
Azt is bejelentette, hogy az egyetem új kutatóintézetet hoz létre CEU Demokrácia Intézet néven. Az intézet feladata, hogy „kutassa, megvitassa, terjessze, tanítsa a demokráciával kapcsolatos kérdéseket”.
Számos tervünk van magyarországi tevékenységeink folytatására – erősítette meg Fodor, majd hozzátette, szeretnék erősebbé tenni a kapcsolataikat a többi felsőoktatási intézménnyel, „amit más formában, de már harminc éve elkezdtünk”.
Elfogadhatatlannak tartjuk a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon. Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél - mondta el az MTI-nek Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróságának a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, kedden nyilvánosságra hozott ítélete után.
A miniszter hozzátette: az Európai Bíróság ítéletét - mint mindig - Magyarország a magyar emberek érdekének megfelelően végre fogja hajtani.
Kiemelte: a magyar szabályozás révén biztosítható, hogy az adott intézmény hallgatói valóban olyan végzettséghez jutnak majd, mint amilyen diploma megszerzését várták. A vonatkozó magyar törvény tucatnyi, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint, de legtöbbjüknek nem jelentett gondot megfelelni ennek a jogszabálynak - fűzte hozzá.
"A felsőoktatási intézmények megfelelő működése végső soron egy ország oktatási rendszerébe vetett bizalom, a felsőoktatási rendszer jó hírnevének a záloga, az annak eredményeként kiállított oklevél pedig ennek a megtestesítője. Nem postaláda egyetemekre van szükség"
- hangsúlyozta a miniszter.