HÍREK

„Az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – az ukrajnai oroszok harcolnak az ukrán útlevélért

James Waterhouse riportja orosz nőket szólaltat meg. Olyan orosz nőket, akik Ukrajnát választották hazájuknak, akkor is, ha nem könnyű elérni az áhított állampolgárságot.

Link másolása

A BBC News két történeten keresztül mutatja be, milyen különösen érzékeny és nehéz helyzetbe kerül az, aki orosz állampolgárként él Ukrajnában.

Galina Ukrajnában született. Ukránul beszél, férje az ukrán hadseregben szolgál, és a közép-ukrajnai Vinnicja városától délre fekvő faluban él. De Galina jogilag orosz. Gyermekként került Ukrajnába.

Ez azt jelenti, hogy ő, több ezer más ukrajnai oroszhoz hasonlóan, jogi bizonytalanságban van.

„Amikor megmutatod a dokumentumaidat, az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – mondja nekem a konyhájában, ahol sebesült ukrán katonák pólóinak varrásával tölti az idejét. Az ukrán állami migrációs szolgálat ragaszkodik ahhoz, hogy minden külföldinek Ukrajnában egyenlő jogai vannak, és egyetlen nemzetiséget sem diszkriminálnak, azonban néhányan azt állítják, hogy ez nem így van. Az ukrajnai oroszokkal dolgozó ügyvédek például azt mondták a BBC-nek, hogy ügyfeleiknek azzal kell szembenézniük, hogy befagyaszthatják a számláikat.

Miután Oroszország megindította teljes körű invázióját, az ukrán nemzeti bank korlátozta a pénzügyi szolgáltatásokat minden orosz és fehérorosz állampolgár számára, bár állítólag ez a tartózkodási engedéllyel rendelkezőket nem érinti.

Galina azt mondja, hogy az útlevele miatt nem tud munkát találni, és attól tart, hogy bankszámláját is blokkolhatják. Hét hónapos terhes, azonban mivel jogilag nem ukrán,

nem jár neki az ingyenes állami egészségügyi ellátás.

Amiatt is aggódik, hogy nem tudja majd anyakönyveztetni gyermeke születését: miután feleségül ment ukrán férjéhez, Makszimhoz a templomi esküvőt követően

a hivatalnokok nem voltak hajlandók elismerni a házasságot, rendezetlen státusza miatt.

„Azt mondták: 'Menj haza, ha van útleveled'” – magyarázza Galina. „Nem értik, ki vagyok.” Az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot, bár egyesek ennek ellenére kettős állampolgárok.

Elindította az ukrán állampolgárság megszerzését, de nem tudta befejezni a folyamatot Oroszország teljes körű inváziója miatt. Most, hogy Galina ideiglenes ukrán igazolványa lejárt, azt mondja, úgy érzi magát, mint „Oroszország túsza”.

”Az útlevél cseréje már a háború előtt is nehéz volt, de most lehetetlen” - mondja.

Kijev központjában, a Povitroflotszkij sugárúton egy háromszintes fehér épület található, elgazosodott kerttel. Magas, szögesdrót kerítés veszi körül, és a redőnyök le vannak húzva. Tavaly február 23. óta van így, amikor az orosz nagykövetség személyzetét „biztonsági okokból” evakuálták. Egy nappal később Moszkva megindította teljes körű invázióját, és ami még megmaradt a Kijev és Moszkva közötti diplomáciai kapcsolatokból, az is szétesett.

Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában több ezer ember, mint Galina, teljes bizonytalanságban él.

Jelenleg több mint 150 000 orosz rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel Ukrajnában, körülbelül 17 000-nek van ideiglenes papírja.

Ahhoz, hogy sikeresen kérelmezhessék az ukrán útlevelet vagy állampolgárságot, először fizikailag fel kell adniuk orosz állampolgárságukat. Azonban Moszkva ezt jócskán megnehezítette: le kellett adniuk papírjaikat vagy egy külföldi orosz konzulátuson, vagy Oroszországban. Nincs garancia arra, hogy Galinát nem tartóztatják le az eljárás közben, vagy nem reked Ukrajnán kívül.

Amikor Galina gyermekei visszatérnek az iskolából, ott látni a gyötrelmet a szemében. A szorongást, amit megpróbál elrejteni a gyermekei elől. De nem hibáztatja Ukrajnát. Minden felelősséget Oroszországra hárít a helyzetéért, valamint orosz családtagjaira, akik úgy döntöttek, hogy támogatják országukat az úgynevezett „különleges katonai műveletben”.

„Hogyan támogathatnék egy rablót, egy erőszaktevőt és egy gyilkost, aki betör az otthonomba?” – kérdezi.

Miután Galina befejez egy videohívást a férjével, Makszimmal, megkérdezem tőle, mi történne a családjával, ha Makszim elesne a fronton. Kezét a szájára teszi.

„Nagyon ijesztő” – mondja. „Még ha meg is sebesülne,

nem tudnám meglátogatni a kórházban, mert technikailag nem vagyunk házasok.”

„A világ többi része számára idegenek vagyunk.”

„Ukrajnát választottam”

Amikor az orosz Anasztaszija Leonova 2015-ben Moszkvából Kijevbe költözött, barátai figyelmeztették, hogy „nem beszélhet oroszul”, és hogy „ott csak nácik vannak”. Az orosz propaganda narratívája bosszantotta, mivel nagybátyjai és unokatestvérei Ukrajnában éltek. Anasztázia azután költözött át, hogy online kritizálta a Krím 2014-es orosz annektálását és a szeparatista milíciák támogatását, miután elvesztette oroszországi állását, és halálos fenyegetéseket kapott.

Tavaly február 24-én, amikor az orosz csapatok Kijev felé vonultak, Anasztázia azt mondta,

csak egy gondolata volt: maradni és harcolni.

„A vérem részben ukrán” – mondja. „Ukrajna részeként születtem. Ukrajnát választottam hazámnak; Nem tudtam elárulni ezt a választást.”

Önként jelentkezett harci orvosnak az ukrán erőknél, mivel azok megvédték a fővárost a saját országának csapataival szemben. Megkérdezem, hogy másképp bánnak-e vele azért, mert orosz.

„Senki sem kérte az útlevelemet, amikor dolgoztam”

– mondja mosolyogva. „Az biztos, hogy a kollégáim tudják.” Elismeri, hogy kezdetben nagyon nehéz volt kezelni a sebesült oroszokat amiatt, amit csináltak. De később rájött, hogy a velük való bánásmód „a módja annak, hogy visszaszerezzük népünket, az oroszok által elfogott ukránokat. Amióta az első napomtól idejöttem, arról álmodoztam, hogy ukrán útlevelem lesz” – mondja. „Ezért harcolok. Nemcsak a szabadságért, hanem az útlevelemért is.”

A teljeskörű invázió óta eltelt 18 hónapban mindössze néhány száz orosz kapott ukrán állampolgárságot, szemben az előző évi 1 700-zal. Galinával szemben Anastasia úgy érzi, közelebb van az álmához.

A hadsereg szolgálata valószínűleg segítette az ügyét.

A katonai szolgálatot, az ukránnal kötött házasságot és a tartózkodási időt mind figyelembe veszik az állampolgársági kérelmekben.

Ez a háború több ezer oroszt, például Galinát és Anasztáziát hozott nehéz helyzetbe Ukrajnán belül. Az ukrán Állami Migrációs Szolgálat vezetője, Natalja Naumenko azt mondta, hogy egyetlen állampolgárságot sem diszkriminálnak, amikor állampolgárságot szereznek. Új törvényt dolgoznak ki, amely egyszerűsítené az Ukrajnáért harcolók állampolgársági és tartózkodási kérelmét. Naumenko azonban rámutat, hogy a teljes körű inváziónak köszönhetően a folyamat biztosan nem lesz könnyebb az oroszok számára.

„Már egyszerűsítettük azok számára, akik Ukrajnáért harcolnak” – mondja. „Miért kell Ukrajnának egyszerűsítenie ezt minden orosz számára általában?”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Gyereksebész: „Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére”
Kőnig Róbert bejegyzése szerint 24 óra alatt 163 gyereket kellett ellátniuk. Nem mindegyik szülő viselte jól, hogy többet kellett várniuk.

Link másolása

Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész a közösségi oldalán írta meg, hogy milyen komoly problémával szembesültek vasárnap.

Mint írja, az

ő kórházuk maradt egyedüli gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletes Észak- és Közép-Magyarország területén. Így nem csoda, hogy hatalmas tömeg várt ellátásra. 24 óra alatt 163 gyereket láttak el.

Még egy fotót is megosztott magáról, melyhez azt írta:

„Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére, gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletesként… Szerintetek, a kialakult helyzetet és a hirtelen rövid idő alatt, nagyon-nagyon megnőtt betegforgalmat és az egymás után érkező mentőket, hogy reagálták le a szülők?

A – mindenkinek türelmes volt és megértő

B – sértegettek, fenyegettek, rám törték az ajtót

C – kis zsörtölődés és semmi más”.

Az interneten elérhető adatok szerint Kőnig Róbert a János kórház gyermeksebészetén dolgozik – írja a 24.hu.

A kommentelők sem hagyták szó nélkül az esetet. Többek között azt írták.

„Mindenki igazsága valid és érthető. Borzalmas kizsákmányolása annak az egy gyereksebészetnek, és borzalmas azoknak a szülőknek, akik a gyermeküket féltik.

Mindenki helyében ott üvöltenék a kormány ablaka alatt.”

„Ez nemcsak a sérült gyermekeket érinti, hanem az összes olyan embert a régióban, akikhez azért nem ér oda a mentő, mert Észak-Magyarországról 200km-ről viszi mentő Pestre a traumás gyerekeket, ami oda-vissza min. 4 óra....de még mindig nem fáj eléggé...”

„Ne essünk ugyanabba a hibába, mint a gyereküket féltő, kétségbeesett szülők! Én őket is megértem. A kialakult helyzetért itt nem a váróteremben kell keresni a hibást, ezt mindannyian tudjuk! Abban az irányban kell tenni valamit, de sürgősen, hogy ezt mindenki megtudja, még Pintér is! Ne egymást bántsuk már emberek!”

„Klasszikus esete annak, amikor az orvos etikai kötelessége, hogy jelezze hivatalosan, hogy az ellátórendszer nem teszi lehetővé a betegek tisztességes gyógyítását.”

„Így járt a férjem is, mikor egyedül volt ügyeletes Cegléden a szülészet-nőgyógyászaton, és a szolnoki kismamákat is oda vitték... 40 év tapasztalat után is gyomorgörcsös feszültséggel indult be dolgozni. Amúgy meg sajnos ez borzasztó!”

Az orvos pár órával később egy újabb posztban megírta, hogyan zajlott az aznapi rendelés:

Azt írta:

„Bár a szülők túlnyomó többsége amellett, hogy ugyanúgy aggódnak a gyermekeikért mint bármelyikünk, megértette, hogy ez egy 'vis major' helyzet, és hogy meg fog nőni a várakozási idő, ugyanott sajnos voltak páran, akik hangulatot keltettek és valóban sértegettek, fenyegettek, ránk törték az ajtót. Természetesen az ő gyermekeiket is kedvesen láttuk el és mindenkit a problémájának súlyossága szerinti sorrendben hívtunk be. Büszkén jegyzem meg, hogy senkivel nem váltunk el haragban, legfeljebb halkabban köszöntek el. Köszönöm kiváló kollégáim remek munkáját!

Iszonyú nehéz nyugodtnak maradni, mikor a gyermekünk bajban van, sőt esetleg fájdalmai vannak. De fontos megérteni azt is, hogy mi MINDENKI gyermekeiért vagyunk ott és nekünk minden gyermek fontos!

Köszönjük, ha azzal segítitek a gyermekek ellátását, hogy higgadtak maradtok a várótermekben. Ez az ő lelküknek a legfontosabb...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Novák Katalin a Budaházy-ügyről: „Azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna”
A köztársasági elnök a kegyelem ellenére nem gondolja, hogy Budaházy György hős vagy ártatlan lenne. Állítása szerint a Vatikánban tudtak arról, hogy a pápalátogatásra hivatkozva részesítette kegyelemben Budaházyékat.

Link másolása

Hosszú interjút adott Novák Katalin a 24.hu-nak, ahol szóba került többek között a Budaházy Györgynek adott elnöki kegyelem kérdése is.

A köztársasági elnök még az áprilisi a pápalátogatás alkalmával adott kegyelmet Budaházy Györgynek és a Hunnia-ügyben börtönben ülő elítélteknek. Budaházyt idén márciusban ítélték jogerősen 6 év fegyházbüntetésre terrorcselekmény és más bűncslekmények miatt, miután társaival együtt 2007 és 2009 között több kormánypárti képviselő háza ellen intéztek Molotov-koktélos támadásokat, Hiller István ingatlanjára pedig rálőttek.

Novák most arról beszélt, hogy ez volt az egyik legnehezebb döntése köztársasági elnökként, ami általában is a legnehezebb jogköre az államfőnek. Azonban a mai napig úgy gondolja, hogy helyes döntést hozott azzal, hogy felfüggesztette a büntetések végrehajtását.

Novák szerint azonban Budaházy a végrehajtási kegyelem ellenére nem hős és nem is ártatlan.

Elmondása szerint Budaházyék a büntetett előéletük és a közügyektől való eltiltásuk eltörlését is kérték tőle, ezt azonban ő elutasította.

„Azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna”

- válaszolt arra a felvetésre, hogy olyanoknak adott kegyelmet, akik jogerős bírósági döntés szerint megvertek egy embert, döntésében pedig nem játszott szerepet semmilyen politikai meggyőződés, sőt kifejezetten elítéli azt, ami történt.

A köztársasági elnök szerint a Vatikán is tájékozódott arról, hogy milyen döntést hozott meg a katolikus egyházfő látogatására hivatkozva.

Arra a kérdésre, hogy vállalja a felelősséget azért, hogy Budaházy a végrehajtás felfüggesztése alatt erőszakos bűncselekményt követ el, úgy válaszolt, hogy magát az eljárást pontosan ezért nem szüntette meg, így azonnal újraéledne a kiszabott büntetés egy bűncselekmény elkövetése esetén.

A Budaházy érdekében folytatott lobbi képviselőivel állítása szerint nem beszélt személyesen, Andrásfalvy Bertalan tanácsadójával pedig nem került szóba köztük az ügy, miután ez utóbbi aláírta a kegyelmi ügyben indított petíciót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Áron alul vinné a MÁV az egyedülálló anyuka házát a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt
Egy szakértő szerint jóval kevesebbet kínálnak az „útban lévő” ingatlanért, mint amennyit az piaci alapon érne. Szilviának és 14 éves lányának 40 napja maradt, hogy elhagyják az ingatlant.

Link másolása

A kormány az egyik legkomolyabb presztízsberuházásként kezeli a kínai pénzből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését. Nem csoda, hogy gőzerővel vásárolják fel azokat a telkeket, amik „útban vannak” az építkezéshez.

Így járt a Blikk által bemutatott Szilvia és lánya is. Az ő házukat ráadásul a nő szerint jelentősen áron alul akarja felvásárolni a vasúttársaság – azaz rajta keresztül az állam.

Összesen 17 millió forintot kapnának XXIII. kerületi házukért, amelyben jelenleg egyedül él 14 éves lányával.

„Édesanyám halála után a bátyámmal ketten örököltük a XXIII. kerületi, 87 négyzetméteres házat, amelyből két önálló lakás van kialakítva” – mondta a lapnak Szilvia. A MÁV értesítése a megállapodásról még a tavaly elhunyt asszony nevére érkezett, ráadásul egy olyan lakcímre postázták, ahonnan már nyolc éve elköltöztek. Így egészen idén januárig nem is tudtak arról, hogy az állami vasúttársaság kisajátította a házat.

„Április közepére sikerült elérnünk, hogy újratárgyalják az ügyet. Ez meg is történt, ám nem sokra jutottunk: kijelentették, hogy marad az összeg, amit korábban megállapítottak” – folytatta a történetet. A szakértő szerint áron alul értékelte az ingatlant. Ő 34 millió forintban állapította meg az értéket, de mivel testvérével ketten tulajdonosok, fejenként 17 milliót kapnának. Ebből kellene új otthont találnia.

Ráadásul meglehetősen gyorsan: a határozat szerint ugyanis a pénz átutalását követő 60 napon belül el kell hagyniuk a házukat, ahol addig éltek. Mostanra már 40 napjuk sem maradt. A nő az első értesítés után fellebbezhetett volna, de nem tudta megtenni, mivel az rossz címre érkezett.

A Blikk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a ház értékét jelen állapotában némileg csökkenti, hogy közel van a sínekhez, ugyanakkor már a képek alapján is látszik, hogy a tulajdonosok áldoztak az ingatlanra, a tető például teljesen új.

Szerinte a ház akár 10 millióval is többet érhet, mint amit a kirendelt szakértő megállapított.

A portál megkeresésére a MÁV elmondta: a területszerzési eljárás kezdetén a kártalanítási összeg megállapítása érdekében, független igazságügyi szakértő kirendelését kéri a kisajátítási hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal hatósági osztályától. A kirendelt, független igazságügyi szakértő a szakmai és jogszabályi előírások alapján, az adott ingatlan sajátosságaira figyelemmel állapítja meg a kártalanítási összegét.

Ezután az igazságügyi szakértő szakvéleményt készít, majd a MÁV által megbízott ügyvédi iroda vételi ajánlatot küld az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak. Amennyiben az ajánlatot valamely tulajdonos nem fogadja el, vagy a vételi ajánlatra nem válaszol, akkor a MÁV által megbízott ügyvédi iroda az adott tulajdonos tulajdoni hányadára kisajátítási eljárást indít az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatalnál, mint kisajátítási hatóságnál.

Szilvia számára a polgári per maradhat a megoldás, az azonban akár évekig is elhúzodhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Fotókon a pedagógusnapi tüntetés: „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”
A tanárok az év többi napján is ugyanolyan fontosak, mint ma – hangzott el a megmozdulás végén.

Link másolása

Hétfőn délután Budapesten az Oktogonnál gyűltek össze újra a pedaógusokért kiállók. A tömeg innen a Belügyminisztériumhoz vonult, ahol a felszólalók méltatták a tanárok munkáját és felhívták a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepük van a jövő generációjának nevelésében.

"Nincs tanár, nincs jövő" - hangzott fel többször is.

A felszólalók között voltak szülők, diákok és tanárok is. „Ma nem tiltakozni vagyunk itt, nem is kordont bontani. Ma azért gyűltünk össze, hogy megünnepeljük a pedagógusainkat” - mondta az ADOM Diákmozgalom szóvivője, Bozai Ákos.

Tarnai Katalin a PDSZ-től azt emelte ki, hogy a tanárok és a diákok „most már egy oldalon állnak”. Szerinte nehéz helyzetbe állítja a pedagógusokat a kormány, mert abban kéne dönteiük, hogy „cserben hagyják-e a diákokat, vagy magukat áldozzák inkább fel”.

Pál Alexandra a PDSZ-től úgy foglamazott, hogy azért küzdenek, hogy elmondhassák a véleményüket, „hogy embernek érezhessük magunkat akkor is, amikor a kérdésre, hogy mi a foglalkozásunk azt válaszoljuk, hogy tanár vagyok”.

Gönczy Andrea elmesélte, hogy pedagógus szüleinek nem lett sok pénzük, de tisztelték őket. „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”. Mindez azért, mert kimondták, hogy baj van az oktatásban.

Takács Lara, 15 éves diák, az ADOM Diákmozgalomtól pedig arról beszélt, hogy azért vannak itt, hogy „kicsit visszaadjanak abból, amit kaptak, hogy köszönetet mondjanak a pedagógusoknak, mert nélkülük nem lesz holnap.”

A beszédek után megköszöntötték a pedagógusokat. Az esemény végén pedig felhangzott: “Folytatjuk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk