Az éghajlatváltozás hozzájárul a mentális betegségek kialakulásához
A probléma nemcsak a katasztrófa, hanem az, hogy míg legtöbbünk képes megbirkózni egyetlen stresszforrással, többel egyszerre már kevésbé. A katasztrófa-helyzetekben azonban a stressz többfelől érkezik. Lehet, hogy az érintett elvesztette nemcsak otthonát, hanem a munkáját, és talán még azt a tágabb közösséget is, amelyben élt.
A krónikus hatásokat nehezebb látni, de nem kevésbé veszélyesek. Ha például az időjárás túlságosan esős, változékony, vagy épp nagyon forró, hajlamosak vagyunk visszavonulni a lakásba, ami megnehezíti kapcsolataink kiépítését és fenntartását. A szakemberek szerint agresszívabbak vagyunk ilyenkor, ami a közelekedésben, az öngyilkossági kísérletek számán és a bűncselekmények elkövetésén is megmutatkozhat.
Egy új fogalmat is alkottak a témában, a szolasztalgiát, vagy a környezeti változások miatti szorongást.
A definíció egyfajta szorongásos zavarra utal, ami az éghajlatváltozással és más, a kezünk által szabályozott természeti jelenségekkel kapcsolatos. A klímadepresszió, klímaszorongás fogalma nem új, ám egyre többen küzdenek olyan szorongással, depresszióval, aminek kiváltója a klímaváltozás okozta bizonytalanság a jövővel kapcsolatban.
A jelentés nem csak a problémát határozza meg, hanem megoldást is javasol: az éghajlatváltozás okainak megoldása mellett a katasztrófákra való alaposabb felkészülést.
