HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A síparadicsom, ahonnan szétáradhatott a koronavírus Európában

A sípálya nagy népszerűségnek örvendő éttermében, a Kitzlochban fordult meg a betegek nagy százaléka. A helyi hatóságok nem vették elég komolyan a vészjósló jeleket.
Kép: Google Maps - szmo.hu
2020. március 24.


Link másolása

Ausztria egyik legnépszerűbb síparadicsoma, azon belül is egy étterem lehet a vírus európai terjedésének egyik fontos állomása, többszáz koronavírussal fertőződött beteg útja követhető ugyanis vissza Ischglbe - írja a CNN.

Azon belül is a sípálya nagy népszerűségnek örvendő éttermében, a Kitzlochban fordult meg a betegek nagy százaléka.

Az 56 éves Henrik Lerfeldt például napokig bulizott esténként a bárként is működő étteremben, amelyről azt írja, hogy mindig tömve volt. Hazaérkezése után négy nappal tesztelték Dániában koronavírusra, amely pozitív lett - ahogy a vele utazó barátaié is. Lerfeldt egyébként elmondta, hogy a viszonylag kicsi - 100 fő befogadására alkalmas - Kitzloch ottjártukkor zsúfolásig volt tele, főleg német, norvég és svéd turistákkal. Ő és barátja öt napon át buliztak ott.

A CNN megkereste a helyet is, ám nem kommentálták a dolgot. Bernhard Zangler, a Kitzloch tulajdonosa még március 16-án nyilatkozott a német t-online-nak:

szerinte arcátlanság azt mondani, hogy a Kitzloch szerepet játszott sok ember megfertőződésében, hiszen valakinek oda is be kellett hoznia a vírust valahonnan.

Március 4-én, Izlandon egy baráti társaság összes tagjánál kimutatták a koronavírus jelenlétét, az izlandiak Ischglből érkeztek éppen haza. Az izlandi hatóságok már ekkor hivatalos figyelmeztetést adtak ki, miszerint az osztrák síparadicsom a vírus melegágya lehet. Ausztria a figyelmeztetés ellenére továbbra sem szólt bele a síparadicsom működésébe, egészen március 13-ig nyitva tartottak, az ischgli éttermeket és bárokat március 10-én zárták be.

Kilenc nap telt el tehát a figyelmeztetés és a lezárás közt.

A helyi média sem lihegte túl a fertőzéseket, miután március 8-án az egyik pultost is fertőzöttnek találták, még mindig azt nyilatkozták, hogy "nincs miért aggódni". A CNN szintén megkereste a tiroli egészségügyi hatóságok igazgatóját, Franz Katzgrabert, aki nem kívánt nyilatkozni.

Tirolban egyébként a síturizmus az elsőszámú bevételi forrás. Évente több mint félmillió látogató keresi fel a síszezonban, sőt

az olyan hírességeknek is kedvelt síparadicsoma, mint Paris Hilton, Naomi Campbell és Bill Clinton.

A CNN a helyi hatóságokat is megkereste, akik magabiztosan nyilatkoztak a témában: "A megtett intézkedésekkel a hatóságok képesek voltak megakadályozni, hogy fertőzések láncolata alakuljon ki" - mondta Bernhard Tilg, Tirol egyik tartományi tanácsosa.

A szakértők azonban nem értenek vele egyet. Jan Pravsgaard Christensen, a koppenhágai egyetem professzora szerint

már akkor intézkedni kellett volna, amikor Izland jelezte, hogy Ischgl fontos fertőzési pontja lehet a betegségnek.

A szigetország a hivatalos figyelmeztetést követően március 5-én tette a veszélyzónákat tartalmazó listájára a síparadicsomot olyan helyszínek mellé, mint Kína, Irán, Olaszország vagy Dél-Korea. A CNN visszakereste, hogy mit reagáltak az tiroliak akkor a hírekre: Katzgraber március 5-i nyilatkozata szerint valószínűtlen, hogy náluk fertőződhettek meg az izlandiak, sokkal nagyobb az esély arra, hogy hazaútjuk során szedték össze a betegséget.

Forrás: Pixabay



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: