A magyar állam is felelős a győri családirtásért a NANE és a PATENT egyesület szerint
Két nők elleni erőszakkal és az áldozatokkal foglalkozó civil szervezet közös közleményben teszi részben felelősség a magyar államot a hétvégi győri gyerekgyilkosságok miatt.
A NANE és a PATENT "Gyerekgyilkosságok, amik megelőzhetők lettek volna" című állásfoglalásában egyúttal szakmai segítséget is ajánlanak azért, hogy "ne tapadjon több vér az intézményrendszer kezéhez".
A közlemény teljes szövegét változtatás nélkül közöljük:
"2019. december 15-én, vasárnap egy férfi halálra verte két gyerekét Győrben, majd felakasztotta magát. A férfi 2016-ban meg akarta ölni volt feleségét, a gyerekek anyját: kalapáccsal verte az alvó nő fejét. Gyilkossági kísérlete miatt végül csak három évet ült, kiszabadulása után felügyelet nélkül tarthatta gyerekeivel a kapcsolatot. Az első alkalommal, hogy nála voltak a gyerekek, megölte őket.
Az esetről szóló cikkek szerint a bíróságok és az igazságügyi pszichológus “szakértő” úgy vélték, a férfi már ártalmatlan: pszichés állapotát rendben találták, és az akkori, adott helyzetre fogták, hogy megpróbálta megölni a gyerekei anyját - a nőnek ugyanis viszonya volt.
Mintha a korábbi gyilkossági kísérlet nem mondana el valamit az elkövető értékrendjéről arra vonatkozóan, hogy jogosult-e elvenni egy másik ember életét, ha az nem viselkedik az elvárt módon; mintha ez nem mondana el valamit arról, hogy birtokának tekinti-e az elkövető a partnerét; mintha ez nem mondana el valamit arról, hogy jogosultnak érzi-e magát bosszút állni a sérelmei miatt. Arról nem is beszélve, hogy az eddigi információk alapján úgy tűnik, nem történt vizsgálat az előzmények feltárására – pedig jellemzően a bántalmazó magatartás nem hirtelen és egyszeri, hanem ismétlődő jellegű és egyre súlyosbodó, és jogosan feltételezhető, hogy az elkövető nem először viselkedett erőszakosan.
A nők elleni erőszakkal és az áldozatokkal évtizedek óta foglalkozó magyarországi civil szervezetek ismételten és nyomatékosan rámutatnak, hogy a szakértők és az ügyben döntéseket hozó intézmények és fenntartójuk, a magyar állam, komoly mulasztásukkal felelősek ezekért a gyilkosságokért.
Amennyiben valóban értenének a nők elleni és párkapcsolati erőszakhoz, ismernék az ilyen bűncselekmények elkövetőinek jellemzőit és eszköztárát, és az apák kapcsolattartásra vonatkozó jogai helyett a nők és a gyerekek alapvető emberi jogait és biztonságát kezelnék prioritásként. Soha nem adtak volna nemhogy elvitellel járó, de még felügyelt, sőt, semmilyen kapcsolattartást sem ennek a férfinak, sem a hozzá hasonló bántalmazóknak.
Ha értenének hozzá, tudnák, hogy ezeknél a férfiaknál az igazságügyi szakértők jellemzően nem fognak viselkedésük megmagyarázására és a kockázatok megállapítására alkalmas pszichés rendellenességeket találni, mert a bántalmazók nem pszichés rendellenességek miatt teszik, amit tesznek (akár van nekik olyan, akár nincs), hanem azért, mert tulajdonuknak tekintik a partnerüket és a gyerekeiket, és ezért jogosultságot éreznek rá, hogy uralkodjanak rajtuk, megbüntessék őket, bosszút álljanak rajtuk.
Tudnák, hogy a folyamatot és a tényeket, és nem az elkövető általános vagy jelenlegi pszichéjét kell vizsgálat alá vetni. Tudnák, hogy a bántalmazók mesterien manipulálnak, és máshogy viselkednek a hatóságok és szakértők előtt, mint a partnerükkel szemben. Tudnák, hogy az áldozatnak számos oka lehet akár arra is, hogy az elkövető pártját fogja az eljárásokban. Be tudnák azonosítani a veszélyt, és fel tudnák mérni a kockázatot.
Szívesen segítünk ezeket a készségeket és tudásokat elsajátítani, és kidolgozni a megfelelő eljárásrendeket, hogy ne tapadjon több vér az intézményrendszer kezéhez; hogy ne kelljen jövő télen is az elmúlt év során meggyilkolt nők és gyerekek tucatjait szimbolizáló Néma Tanúkkal vonulnunk a Parlament elé.
Amíg az apák jogai felülírják a kockázatot, és amíg a kockázat beazonosítása felületes és silány, addig továbbra is büntetlenül, állami felhatalmazással kínozhatják és ölhetik meg majd az elkövetők a nőket és a gyerekeket. Nem véletlen, hogy idén a párkapcsolati erőszak gyerekekre gyakorolt hatására összpontosítottunk a nők elleni erőszak felszámolását célzó 16 akciónapban: konferenciánk videón rögzített előadásait minden kedves érdeklődő, bíró, igazságügyi szakértő és más szakember figyelmébe ajánljuk.
Bátorítjuk állampolgár-társainkat, hogy kérjék számon az intézményrendszert, hogy miért szolgáltatja ki a bántalmazottakat és a gyerekeiket az elkövetőknek.
Számoltassuk el az államapparátust arról, hogy pontosan milyen, specifikus, nők elleni és párkapcsolati erőszak felismerésével, jellemzőivel és kezelésével kapcsolatos képzéseket és eljárásrendet alkalmaz most, és melyeket fog bevezetni annak érdekében, hogy több ilyen, teljességgel megelőzhető gyilkosság ne fordulhasson elő.
Bátorítjuk az érintetteket, hogy amikor a bíróság igazságügyi szakértője vizsgálatot rendel el a számukra, akkor kérdezzék meg a bíróságtól, hogy a szakértőnek milyen végzettsége és téma-specifikus képzése igazolja, hogy képes felismerni a bántalmazó viselkedéseit, az áldozataira vonatkozó veszélyességét, fordít-e majd megfelelő figyelmet a bántalmazó korábbi elnyomó, kontrolláló, fenyegető, a gyerekeket elhanyagoló cselekményeinek, és ezt a személyiségrajzába hova fogja majd beilleszteni? Hogy mit tud a szakértő arról, hogy a partnerükre veszélyes bántalmazók a partnerük gyerekeire is veszélyesek? És hogy mindezek megállapítására a bíróság miért nem alkalmas?
Bátorítjuk a bántalmazott nők képviseletét ellátó ügyvédeket, hogy ugyanezekkel a kérdésekkel kezdjék el ostromolni a bíróságokat, a gyámhatóságokat, a rendőrségeket és az ügyészségeket. Ezeknek a hatóságoknak egyetlen fő feladata van: az állampolgárokat, az áldozatokat megvédeni az életük, és testi-lelki épségük elleni támadásoktól. Az ilyen tragédiákhoz vezető döntéseikkel ebben az elsődleges feladatukban buknak meg.
Az anyának és az életben maradt harmadik gyereknek legmélyebb együttérzésünket és részvétünket szeretnénk kifejezni, és ezúton ajánljuk fel szervezeteink szakmai segítségét"
- zárja közleményét a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület és a PATENT Egyesület.