/dunakanyar/131-erdekesseg-esztergomrol-amit-jo-tudni-ha-a-varosban-jarsz/?utm_source=balsav&utm_medium=web
hirdetés

DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

13+1 érdekesség Esztergomról, amit jó tudni, ha a városban jársz

Tudtad? A városban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét, és van egy szigete, ami korábban több darabból állt.

Link másolása

hirdetés

A Dunakanyar egyik legizgalmasabb városa Esztergom, melyhez számos történelmi esemény kötődik. Ám a múlt emlékei mellett rengeteg más érdekességet is rejt a sok mindent megélt település. Íme, néhány különlegesség. Ha arra jársz, biztos más szemmel nézel majd szét ezután.

1.

Esztergom a Pilis hegység lábánál fekszik, a Duna partján. Ez a Dunakanyar és a Közép-Dunántúli régió legészakibb települése.

Sokszor emlegetik a Dunakanyar legfelső városaként.

2.

A városban a Duna 18 km hosszan kanyarog. Ám a nagy folyó mellett jó pár neves víz található itt, ezért is nevezik gyakran a folyók városának. Itt van a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A várossal szemben torkollik a Dunába a Garam és nem messze tőle az Ipoly. Több sziget is kialakult, például a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget, a Csitri-sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. Érdekesség, hogy a 0956 helyrajzi számú szigetet mára teljesen elmosta a Duna.

hirdetés

3.

A legismertebb szigete a Prímás-sziget, amely korábban két szigetből állt: a Vízivárosi- és az Ebszorító-szigetből. Volt egy harmadik szigetecske is, amely inkább amolyan zátony lehetett.

A két sziget igen közel volt egymáshoz, ám az „összenövésüket” egy érdekes baleset okozta. A 19. században egy cementet szállító hajó itt süllyedt el, és a cement megkötött.

A kis csatornát végül feltöltötték, így a korábbi keskeny folyóág megszűnt. A szigetnek ezt a részét hívják Kutyaszorítónak.

4.

A Duna fölé magasodó Várhegy legmagasabb pontja 157 méter. A város mellett több magasabb csúcs is található, többek között a Kusztus (237 m), a Sípoló-hegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m), ez utóbbi a város legmagasabb pontja. Ma már nem látható az egykori Szent György-hegy, mert azt a Bazilika építésekor elhordták.

5.

Számtalan forrás is itt tör a felszínre. A hévízzel kevert karsztvíz 29 C fok körüli és a városi strand, termálfürdő is innen kapja a vizet.

6.

Esztergomban több neves és látványos tér található.

A leghíresebb és legizgalmasabb közülük a várhegyen található Szent István tér, mely a város legnagyobb tere. A tér megálmodója Rudnay Sándor érsek volt, aki a Székesegyház köré egységes arculatú, épületekkel körbe ölelt, tágas térséget álmodott.

A tervekből nem minden valósult meg, de így is impozáns a látvány. Érdemes még felkeresni a belvárosi Széchenyi teret – mely régen piactér volt, most itt található a Városháza és több szép épület - és a vízivárosi Mindszenty teret is.

7.

Az esztergomi érsek székvárosaként a település a római katolikus egyház magyarországi központja is.

8.

A Főszékesegyház Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna is.

A bazilika őrzi az ország leggazdagabb egyházi kincstárát, ami világ szinten is kiemelkedő gyűjteménnyel büszkélkedhet.

A közelben van a Keresztény Múzeum, amely az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma.

9.

A Zwack Unicum titkos receptje az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben.

10.

Különlegesség, hogy a 34 magyar szent közel harmada élt Esztergomban.

11.

Esztergomban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt.

12.

A város többek között a magyar repülés egyik bölcsője is, hiszen 1936-tól a városban működő repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.

13.

Egy ma már újra működőképes régi szerkezetet is láthatsz. A Vízivárosban a 15. században egy forrásra épült vízemelő gépet tártak fel, ennek segítségével került a víz a várba. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.

+1

Esztergomban született Szent István (969–1038), az első magyar király, valamint Boldog Özséb (1200–1270) is, aki a pálos rend megalapítója volt. Itt hunyt el Vitéz János (1408–1472) esztergomi érsek és Balassa Bálint (1554–1594) költő is, egy ágyúlövés végzett vele.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk