UTAZZ

Miért késnek a repülőgépek?

Miért nem állítanak be tartalék gépet, ha borul a menetrend? Miért emelkednek egyik napról másikra az árak? Elmondjuk.

Link másolása

A nyár lassan a vége felé közeledik, és ezzel a légi utazás egyik csúcsidőszaka is. Biztosan sok mindenki szerzett újabb tapasztalatokat a légitársaságokkal kapcsolatban, jót is, rosszat is. Ez a kis írás szól mindkét csoportnak és célja, hogy kicsit jobban megértsük ezeknek a rendkívül fura cégeknek a viselkedését, és ezúton talán kicsit reálisabbak legyenek elvárásaink velük szemben. Ha ez sikerül, a kellemetlen tapasztalatok egy része is a múlté lehet... Remélem.

Tudom, az írás egyes részei illúziórombolók lesznek, hiszen belegázolunk majd abba a romantikus képbe, ami sokunkban él a mai napig. A légitársaság, a pilóta, az utaskísérő mítosza. Hol vannak már az idők, amikor a repülés csak egyes kiváltságosok közlekedési módja volt, amikor egy-egy repülőútra mindenki az ünneplő ruháját vette fel, és volt olyan légitársaság, amelynek menetrendjében szerepelt az adott járaton adott napon közlekedő gép belső kárpitjának színe, hogy az utasok annak megfelelően tudjanak öltözni.

Ez mind elmúlt: jobb, ha a repülőgépet nem látjuk egzotikusabbnak, mint egy Volán autóbuszt.

Boing 747 London - Bangkok

Tele a kabin, indulhat a távolsági busz – vagyis légibuszjárat

A légitársaság szempontjából a repülőgép nem más, mint egy szerszám, egy üzleti eszköz, amely megfelelően üzemeltetve nyereséget termel. Nem feltétlenül önmagában, hanem az adott cég menetrendjének részeként. Mert a légitársaság legértékesebb vagyona a menetrend, a hálózat, amit az képvisel. A kereskedelmi szakemberek pontosan kidolgozták, mi, hogyan menjen, mikor és hova, és a napi üzemben a légitársaság elsődleges szempontja (a biztonság mellett), hogy ez a gondosan kidolgozott rendszer pontosan működjön. Ha bárhol zökken a gépezet, azt azonnal orvosolni kell, mégpedig úgy, hogy a teljes menetrendi rendszerre gyakorolt hatás minimális legyen. Ezért van az, hogy néha érthetetlen módon törlik a járatunkat vagy késik egy járat minden látható ok nélkül.

Sokszor hallani utasokat morgolódni, mikor késik egy gép és kérdezik, miért nem tud ez a nyavalyás cég beállítani egy tartalék gépet? Miért nincs neki?

repulo5

Tudni kell, egy repülőgép csak akkor termel bevételt, ha a levegőben van. A földön csak költségek vannak. Ma már a legnagyobb cégek sem engedhetik meg maguknak, hogy egy-két tartalék gép álljon valahol, várva arra, hogy esetleg szükség lesz rá. A cél, hogy minden gép a lehető legtöbbet legyen a levegőben, termelje a bevételt.

Hogy lehet ezt elérni? Kézenfekvő, hogy minden egyes gépet naponta a lehető legtöbb járat lerepülésére osztják be. A két járat közötti forduló időt pedig a lehető legrövidebbre kell fogni. Ez utóbbiban az alacsony költséggel dolgozó (csúnya szóval fapados) légitársaságok igazán kiemelkedőek. Az utasok még szállnak ki, miközben az utaskísérők már rendezik az öveket, szedik össze az eldobált holmit. Huszonöt perc kiszállástól beszállásig. Elvben lehetne ennél rövidebb és néha valóban húsz percre dolgoznak, de ez alá nem lehet menni a jelenlegi géptípusokkal. Miért? A leszállásnál felforrósodott fékeknek kellően le kell hűlni, mielőtt újra elindul a gép!

repulo2

Ha egy gép nem kell, megy a sivatagba, nincs tartalék, csak hasznos légijármű

Ha dél felé, vagy délután késik az induló gépünk, szinte biztos, hogy nem akkor van a gond, hanem már jóval korábban volt valami késés és a szorosan egymásra tervezett járatok ezt a késést görgetik maguk előtt. Délutánra már lehet akár három járat is az adott gép háta mögött, és közben nem volt idő a késést ledolgozni. Régen más volt a helyzet: ha a két járat között pár óra volt az állásidő, fél óra késés az érkezőnél eltűnt a szórásban. Huszonöt perc állásidő mellett akár öt perc is komoly késést okozhat a nap hátralevő részében.

Ezt tudva érthetővé válik az is, miért törölnek néha járatot késő délután vagy este. Ha az adott járatra tervezett gép komoly késéssel repüli még a korábbi feladatokat, estére a helyzet reménytelenné válhat. Esetleg bezár az indulási vagy célrepülőtér, lejár a személyzet munkaideje, vagy az adott gép nem ér vissza reggelre, hogy az új napon újra kezdje a menetrendet. Az egész rendszer szempontjából ilyenkor a törlés a legjobb megoldás, még ha az utasok ezzel nem nagyon tudnak azonosulni, akkor is.

repulo4

A légitársaság nem nemzeti jelkép, nem jótékonysági intézmény, hanem kőkemény vállalkozás, amely rendkívüli versenykörülmények között nagyon alacsony nyereségesség mellett próbál részvényeseinek nyereséget termelni.

Mi is a légitársaság terméke? Talán így soha nem gondolunk erre, de a légitársaság a világ egyik legromlandóbb termékét árulja. Ha paradicsomot vagy burgonyát árulna a piacon, sokkal könnyebb helyzetben lenne. Ha ma nem adja el az összes paradicsomot, holnap újra próbálkozhat, és végső esetben még pár nap múlva is van esély, hogy a maradékot eladja, igaz, jócskán engedve az árból.

repulo3

Kevés drágább dolog létezik, mint egy üresen repülő ülés... (fotó: planehunter)

De a légitársaság nem paradicsomot árul, hanem helyeket a repülőgépen. Ezek az ülések nagyon romlandóak! Amit nem sikerül az adott járaton eladni, azonnal megromlik, mihelyt bezárják az ajtót. Azt a helyet arra a járatra soha többé nem lehet eladni. Üresen repül, veszteséget jelent. Mintha naponta pár száz kiló paradicsomot a szemétbe kéne önteni.

Nem csoda hát, hogy a légitársaságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne maradjon üres ülés a gépen. Ennek egyik módja, hogy a járatot igyekeznek olyan időpontban üzemeltetni, amikor a legnagyobb rá a kereslet. Persze ahol több cég versenyez egymással, ez azt eredményezi, hogy mondjuk reggel nyolckor akár 15-20 járat is vetekszik az egyetlen kifutópályáért.

repulo6

Nyilvánvaló, ennyien nem tudnak egyszerre felszállni, és egy részük nap, mint nap késni fog. A titok egyszerű. A nyolc órára hirdetett indulás vonzza az utasokat, akkor is, ha soha nem sikerül azt betartani. Az igazság az, hogy a városok közötti blokkidő az évek során egyre nőtt, hogy az indulási késések az érkezés pontosságát ne rontsák.

Egy Brüsszel–London út ma papíron tovább tart, mint ötven évvel ezelőtt! De a tervezett indulási idő nagyon fontos abból a szempontból is, hogy milyen tervezett érkezési időt lehet hozzárendelni. Ezek a tervezett érkezési idők határozzák meg, hogy a helyfoglaló rendszerek melyik járatokat ismerik el, mint lehetséges csatlakozásokat. A csatlakozásokat biztosító légitársaságoknak életbevágóan fontos, hogy az ő járataikat hozza ki a rendszer, mint elfogadható csatlakozást.

repulo4

A repülőjegyre szakosodott cégek sem mindig találják el a legjobb megoldást. Ezen a reklámgrafikán még a Malév is szerepel...

A másik vonzerő a repülőjegy ára. Ha megnézzük ennek összetételét, megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy 100 euróból jó, ha 30-40 a légitársaságé, a többi mindenféle adóra és díjakra megy el. Ez a rész változik attól függően, hogy melyik repülőtérről indul az ember, hol száll át és hova érkezik. Nem minden repülőtéren azonosak a díjak. Tehát a légitársaság azzal a 30-40 százalékkal játszik, ami neki marad.

Ma már szinte minden cégnek nagyon fejlett hozamszabályozó rendszere van, ami a jegyárat a kereslet alakulása és a piac általános helyzetének függvényében változtatja. A cél kettős: a repülőgép az adott járaton maximális kihasználtsággal repüljön, és az egyes utasok a lehető legmagasabb árat fizessék. Ezért van az, hogy ha megnézzük egy adott légitársaság jegyárat egy adott napra, egyáltalán nem biztos, hogy másnap vagy egy hét múlva ugyanazt az árat látjuk!

repulo7

A rendszert nem lehet kijátszani úgy sem, hogy a jegyet sokkal előbb vagy csak az utolsó pillanatban vesszük meg. Sokszor lehet nagyon olcsó jegyre találni, de a dolog esetleges, és nincsen igazi szabály erre. Sokszor mérgelődnek az utasok, ők miért nem tudtak olyan olcsó jegyet venni, mint a mellettük ülő. Hát ezért. Mindketten a gépen vannak, mindketten megfizették az árat, amit ezek szerint elfogadhatónak találtak. A hozam-szabályozó rendszer jól működött!

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az Indóház oldalát!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


UTAZZ
Ágyúcsövek szemeznek az átutazókkal egy Veszprém vármegyei faluban
Nem sok helyen lehet testközelből szemügyre venni a legendás, több mint 40 évig gyártott MiG–21-es vadászrepülőgép-típus egy példányát, de a magyargencsi hadiparkban igen – egy letűnt kor több más klasszikus harcászati masinája mellett.

Link másolása

Húsz darab, főként a második világháború utántól egészen az ezredfordulóig használt harci gép van kiállítva a magyargencsi Széll-kastély udvarán. Némelyik a Veszprém vármegyei kis falun átvezető útról is jól látható, persze a tankok és légvédelmi lövegek impozáns mérete miatt nehéz is lenne rejtegetni ezeket.

Márpedig rejtegetésről szó sincs, sőt,

a cél a közelmúltban a magyar hadseregnél használt tüzérségi és légvédelmi harci eszközök egy meghatározó részének bemutatása az érdeklődők számára.

Ezért kötött együttműködést a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Múzeuma a magyargencsi önkormányzattal a hadipark létrehozására a mintegy 600 fős településen – tudtuk meg Boros Tamás polgármestertől. Mint mondta, a Széll-kastély udvarán kialakított nem mindennapi kiállítás 2009 nyarán nyílt meg, nyáron és ősszel különösen népszerű. Rendszeresen érkeznek iskoláscsoportok a helyszínre, de a hadipark természetesen bárki által megtekinthető.

Néznivaló pedig bőven akad. Egyrészt

nem találkozni minden sarkon 50-60 éves harci gépekkel, például páncéltörő és légvédelmi ágyúkkal, tankokkal, katonai teherautókkal,

másrészt még az itt kiállított darabok között is vannak igazán különlegesek. Ilyen a T–55A harckocsi, a 2SZ3 Akácija önjáró tarack és a MiG–21bisz vadászrepülőgép.

A szovjet fejlesztésű T–55-ös tank (elődjével, a T–54-essel együtt) máig a legnagyobb példányszámban gyártott harckocsi, közel 100 ezer darab készült belőle. A T–55A modellt fejlett nukleáris védelemmel és erős páncélzattal építették, könnyen kezelhetőnek és mozgékonynak számított.

T–55A harckocsi

A T–54-est 1947-ben kezdték gyártani, a végső továbbfejlesztésének számító T–55A-ból az utolsó darab 1962-ben gördült le a gyártósorról. Érdekesség, hogy a T–54-est harci körülmények között az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása során próbálták ki először, ahol kiderült, hogy a Molotov-koktélra igencsak érzékeny. Számos, a Szovjetunióval szövetséges országban, így Magyarországon is nagyszámú állományt alakítottak ki belőle, és a hidegháború idejének legtöbb regionális konfliktusában bevetették. Hazánkban a rendszerváltás után vonták ki a forgalomból a külsőre szinte teljesen megegyező T–54-eseket és T–55-ösöket.

A 2SZ3 Akácija nevű, szovjet gyártmányú önjáró tarackból mindössze tizennyolc darab állt szolgálatban a magyar honvédségnél.

2SZ3 Akácija önjáró tarack

Ezt a páncélozott harci eszközt 1971-ben rendszeresítették a szovjet haderőnél, elsősorban a harckocsik távolról való tűztámogatására fejlesztették ki. Teljes körű atom-, biológiai és vegyi védelemmel rendelkezett, miközben harcászati atomlőszer kilövésére is alkalmas volt. A 2SZ3 Akacija népszerű fegyvernek számított, több országba is exportálták, a Magyar Néphadseregben az 1980-as évek elején állították hadrendbe. Magyarországon 1993-ban vonták ki a szolgálatból ezeket a 152 milliméteres önjáró lövegeket.

Az ugyancsak szovjet fejlesztésű MiG–21-es vadászrepülőgépet 1959-től 2002-től gyártották. A típus sok módosításon, fejlesztésen ment keresztül, mialatt kora egyik legendás, a Varsói Szerződés tagállamainak elsődleges vadászrepülőgépévé fejlődött.

A 4025-ös oldalszámú MiG–21bisz

A katonai repülés egyik meghatározó mérföldkövének számító MiG–21-es 1961-ben jelent meg Magyarországon, összesen 261 darab érkezett a Szovjetunióból, és 2000 nyarán történt kivonásukig szolgálták a magyar légtér védelmét. A MiG–21-es a legnagyobb darabszámban gyártott gázturbinás sugárhajtóműves vadászrepülőgép a repülés történetében. Magyargencsen a 4025-ös oldalszámú MiG–21bisz van kiállítva. A típus bisz-változatai átalakíthatók voltak nukleáris atombombázó feladatkör betöltésére.

Páncéltörő ágyúk
Katonai teherautók

A magyargencsi hadiparkban kiállított gépek hatástalanítottak, mindenben megfelelnek a vonatkozó törvényi előírásoknak, egy részük pedig belülről is szemügyre vehető. Boros Tamás elmondása szerint állapotukat évente ellenőrzik a Hadtörténeti Múzeuma illetékesei.

ZSZU–57–2 önjáró légvédelmi gépágyú

A Széll-kastély belső tereiben egyébként egy, az 1848–49-es szabadságharchoz, a huszárokhoz, továbbá az első és a második világháborúhoz kapcsolódó tárlatot, valamint egy helytörténeti kiállítást is kialakítottak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
Biztosra ment: háromezer évre lízingelt egy házat, 4652-ben jár le a szerződése
Walter Kendal nem bízta a véletlenre családja jövőjét: 1652-ben három évezredre szóló szerződést kötött Cornwallben. A helyen, ahol az ingatlanpiac néhányszáz éve beállt, eladó házat nemigen találni.

Link másolása

A cornwalli hercegség Anglia egyik legkülönlegesebb területe, nem csak azért, mert ide kötődik Arthur király legendája és itt játszódik Trisztán és Izolda romantikusan szomorú sztorija, de a terület viszonylagos elmaradottságának köszönhetően szinte háborítatlan itt a múlt. Nem zavarta meg az elmúlt évszázadok máshol nagy átalakításokat létrehozó építési mániája, nem égette tűzvész, és az utolsó néhány száz évben tapasztalt pénzhiány következtében az itt élők inkább őseik házában húzták meg magukat ahelyett, hogy új, nagy épületekkel szórták volna tele a vidéket. A kétoldalt kőkerítések közé szorított utak lovakra és nem hatalmas terepjárókra vannak méretezve, nem csoda, ha a gyakorlatlan sofőr még akkor is halálra rémül a szembe száguldó helyiektől, ha Angliában tanult vezetni.

Ha itt valaki bérelni szeretne egy lakást, ne lepődjön meg, amikor az ingatlanügynök olyan épületbe tessékeli be, ahol egy 178 centis ember feje már koppan az ajtófélfában, ahol a plafont kényelmesen eléri kézzel, és ahol a keskeny lépcsők miatt azt mutatják meg először, hogy melyik deszkákat kell kiemelni a mennyezeti részen, ha ágyat akar feljuttatni valahogy az emeletre.

Mellesleg azt is elárulják, hogy a halottakat is ott engedték le, ha az élet úgy hozta.

Tessék csak borzongani.

Egy régi földvár helyére építették, az egész vidéket védte

Az ősi települések sorában előkelő helyet foglal el Lostwithiel, a hercegség első fővárosa, még abból az időből, amikor nem is hercegség, hanem egyenesen királyság volt ez a terület. A városka szélén a régi vár romja áll, valamikor az 1200-as években épült, egy még sokkal régebbi kör alakú erődítmény, földvár helyére. Innen kényelmes sétával érkezik az ember a településre, aminek ősi magjában nem nagyon találni 400 évnél fiatalabb épületet, de régebbit rengeteget.

Az egyik legszebb az egykori hercegi palota, melyet 1272-ben kezdtek építeni, és 20 évvel később fejezték be. Az eredeti épületben helyet kapott a kincstár, a törvényszék, az adók beszedéséért felelős hivatal, és Cornwall parlamentje, mely a Nagyteremben ülésezett.

Ennek a parlamentnek a XIII. században akkora hatalma volt, hogy felülbírálhatta (és valószínűleg még mindig felülbírálhatná) a Westminsterben hozott törvényeket.

Ha újra összeülne.

Károly nyaralóházai szépen eltartják a családot. Ebben a házban maga a király is megszáll időnként

Az épületet Károly király még hercegként hozatta rendbe a helyi nyaralóházai bevételéből. De nem ez a ház a legizgalmasabb látnivaló ebben a csendes, és a múltat nagy szeretettel őrző kisvárosban. Van valami, ami sokkal kevésbé nagyszabású, de mégis inkább megragadja a fantáziánkat. Talán mert olyan kevés információ áll csak rendelkezésünkre róla.

A helyesírás változott ugyan az elmúlt 371 év alatt, de a lényeg változatlan

Nem messze a North Street és a Queen Street kereszteződésétől áll egy ház, amelynek sarkába egy gránitkő épült be, körbeölelve a kétszintes épület egyik csücskét. Rajta gránitba vésve ez a felirat:

„Walter Kendal Lostwithiell-ből volt e ház alapítója 1658-ban. Háromezer évre szóló lízing szerződése van, amely 1652. szeptember 29-én kezdődött.”

Első pillantásra az ember csak dörzsöli a szemét, én is azt tettem. Itt valamit rosszul láttam, elnéztem,

hiszen 3000 évre lízingelni valamit, amikor a Brit Birodalom még Hongkongot is csak 99 évre…

De nem, a táblán valóban 3000 év áll. Micsoda előrelátás, micsoda magabiztosan nagyszabású tervek! Vajon mit gondolt Walter, mi fog történni 4652-ben, amikor a bérleti szerződése lejár? Ahogy a törvény engedi, megvásárolja Francis Bullertől, aki bérbe adta neki? Aligha, hacsak nem időutazó volt. Erre egyébként még esély is van, mert a férfi azonosítása nem egyszerű.

Maga a ház egy 3 szobás, átjárós alaprajzú épület volt, a North Street felé néző nappali frontot a XIX. század közepén üzletté alakították át, a lakás bejárata a másik irányból maradt meg.

Angliában nem ritka az olyan ház, aminek a telke nem a ház építőjéé, hanem megmarad az eredeti tulajdonos birtokában.

Általában 99, néha 125 évre adják lízingbe, és annál többet ér az épület, minél több idő van még hátra a bérleti szerződésből. De senkinek nem ajánlják, hogy ez az idő 80 év alá essen, mert akkor rohamosan veszít értékéből az ingatlan.

Walter Kendal háza ebből a szempontból kiváló befektetés, az ő lízingjéből még most is 2629 év van hátra!

De ki volt ez a figura, aki nemcsak hogy leszerződött a háza területére 3000 évre a környék egyik legbefolyásosabb parlamenti képviselőjével, de annyira biztos akart lenni a dolgában, hogy mindezt kőbe is vésette? Ki volt Walter Kendal?

Gránitszilárdságú adósságlevél

Az első információk azonnal képbe teszik az embert,

Walter, úgy tűnik, egy lenyűgözően jómódú család tagja volt a kisvárosban.

Ősei II. Richárd uralkodása óta képviselték a várost, a Kendal család tagjai az évszázadok során számos alkalommal a plébánosi tisztséget is betöltötték.

A család 1601-ben építette a Pelyn-házat a város közelében, és a mai napig ott élnek.

Walter rokonai szintén parlamenti képviselők, a királypárti hadsereg hősei és a legnagyobb kikötők urai voltak. De nem Walter, aki a sokadik ezen a néven. Egyes források szerint a városban lakó Thomas Kendal idősebb testvére lehetett, aki 1642 és 1687 között hét cikluson át volt polgármester.

A férfi Thomas Kendal és Elizabeth Arscott gyermekeként született 1608-ban, nyolc gyerekük közül ő volt a legidősebb. A Szent Bertalan-templom falán található emléktáblán mindannyian szerepelnek, ott imádkozva a domborművön. Feltételezhetjük, hogy a mi Walterünk az, aki térdre borul, közvetlenül a jóval nagyobb apja mögött. Walter 1642-ben vette feleségül Margaret Symont, és három gyerekük született, Richard, Walter és Elizabeth. Sajnos annak semmi nyoma, hogy pontosan mivel is kereste a pénzt élete során, bár

amikor a St Winnow-i templomban feleségül vette Margaretet, a vőlegény foglalkozása rubrikába az ‘úriember’ (gentleman) szó került.

És ahhoz, hogy valaki úriember legyen, remek kiindulásnak számít, ha befolyásos, nem frissen meggazdagodott család sarja.

De miért ilyen hosszú időre vette bérbe a területet? A bérbeadó maga sem volt ágrólszakadt, és amije volt, attól nem akart megválni (kivéve, amikor hazaárulással vádolták és elkobozták minden vagyonát, de az 10 évvel később történt). A kérdéses időben a környék tengerparti városai a kereskedelem vezető brit kikötői voltak. A hatalmas bevételek nyomán fellendültek az ingatlanbefektetések.

A 3000 éves bérleti díjról szóló kő is azt mutatja, hogy a Kendalok jelentős bevételeiket városi ingatlanokba fektettek be.

A Lostwithielről fennmaradt birtoklevelek sora szerint a XVII. században igen aktív volt az ingatlanpiac.

Lostwithiel, az ősi főváros

A település kis méretéhez és Cornwallhoz képest is figyelemre méltóan jómódú volt, rendesen kitömve jó minőségű földekkel. A dicső múlt valahogy most is érzékelhető a kisvárosban, ahol megállt az idő, mégis vonzza a művészeket, kreatív embereket. A gyerekek komolyzenét és balettet tanulnak a helyi iskolában, a nagy ünnepeket középkori mutatványokkal dobják fel, és a koronázásra is úgy készültek, hogy a 800 éves normann híd melletti folyóparton egész hétvégén tartott a buli.

Utána pedig ki-ki hazament a maga öreg épületébe, kicsit összehúzta magát, hogy beférjen az ajtón, kiszellőztette a régi házak szagát, és közben nagyon büszke arra, hogy ahol él, ott élt már a dédapja is.

És nem, a házak nem eladók. Az ingatlanpiac néhányszáz éve már beállt. Itt, ahol mindenki ismer mindenkit, hamar kiszúrják az idegent. Legyen hátra bárhány év a lízingből, az épület nem tud olyan keveset érni, hogy eladják neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Vannak helyek, amik fölött soha nem fogsz átrepülni, mert messze elkerülik a repülők
A repülésmentes zónák kialakulása mögött környezetvédelmi, biztonsági, de akár hiedelmi okok is lehetnek. Ezért nem szállnak át a repülők a Machu Picchu, a Bermuda-háromszög, és számos más hely fölött.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. június 02.


Link másolása

Medina és Mekka

A szaúd-arábiai Mekkában és Medinában van az iszlám vallás néhány legfontosabb, szentnek tartott helye. Minden évben több millióan zarándokolnak el Mekkába, ami hitük szerint Mohamed próféta születési helye. Nem mindenki léphet be azonban a szent városba, kizárólag az iszlám követői. Az emberek mellett a város légterét érintő repülőket is hasonlóan korlátozzák, és az idegeneket onnan is távol tartják.

Emellett repülésmentes zóna a mekkai nagymecset és a medinai próféta mecset, és ez már muszlimokra és nem muszlimokra egyaránt vonatkozik. Kivételt képeznek a tilalom alól a helikopterek, amelyeket olykor biztonsági vagy híradási célból engednek be ezekbe a légterekbe.

Machu Picchu Fotó: Pixabay

Machu Picchu

A perui Machu Picchu (vagyis „öreg csúcs”), a 15-16. százai inka romváros rajta van az UNESCO világörökségi listáján, egyben a világ „új” hét csodájának egyike is. Itt a repülésmentes zónát az alacsonyan szálló turistahelikopterek miatt vezették be, mert azok a környezetvédők szerint károsítják a terület ősi állat- és növényvilágát. Sem helikopterek, sem repülők nem szállhatnak át a területen, hogy a perui történelmi szentély épségben megmaradhasson az eljövendő generációk számára.

Bermuda-háromszög

Az elmúlt mintegy száz évben bekövetkezett bizarr és megmagyarázhatatlan eltűnések miatt a Föld egyik legtitokzatosabb helye az Atlanti-óceán déli részén lévő Bermuda-háromszög. A rejtély 1945-ben indult, amikor az amerikai légierő 27 embere tűnt el zavarba ejtő körülmények között. Egy délután négy torpedóbombázó szállt fel Floridában gyakorlórepülésre, de soha nem tértek vissza. A rádiójelekből ítélve megpróbáltak visszafordulni, de az óceán felett eltűntek. Két mentőrepülőt indítottak a felkutatásukra, de az egyik ugyancsak nyomtalanul eltűnt.

Azóta is számos legenda kering a háromszög természetfeletti és talányos mivoltáról. Hivatalosan nem tiltott repülési zóna, de a legtöbben azért messze elkerülik. Észszerűbb magyarázatok szerint a háromszögben uralkodó extrém időjárás okolhatja az eltűnéseket, amelyek így már egyáltalán nem mondhatók titokzatosnak.

Disneyland Fotó: Pixabay

Disneyland és Disney World

A 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások óta Disneyland és Disney World is felkerült a hivatalos repülésmentes övezetek listájára. A tilalmi övezet a parkok 5 kilométeres körzetére, mintegy 900 méteres magasságig érvényes, és egyaránt vonatkozik ember által vezetett repülőalkalmatosságokra és drónokra. A kaliforniai Disneylandet és a floridai Disney Worldöt évente milliók keresik fel.

Washington DC

A Fehér Ház, az amerikai kongresszus épületei, valamint számos más kormányzati szerv található itt, ezért nem csoda, hogy ez a világ egyik legszigorúbban korlátozott légtere. Egy 25 és egy 50 kilométeres sugarú kört jelöltek ki, amelyek központja a Ronald Reaganről elnevezett repülőtér. A kisebb körben a drónok használata sem engedélyezett, a reptérre érkező kereskedelmi gépek átrepülhetnek rajta, más azonban csak kivételes esetben. A Fehér Ház fölött viszont kizárólag az amerikai elnök, esetleg a hivatalosan hozzá érkezők haladhatnak át.

Vulkánok

Hihetetlenül hangzik, de a Smithsonian Intézet szerint bármely adott pillanatban legalább tíz vulkán van működésben a világon.

Nem kell túlmagyarázni, miért szörnyű ötlet egy működésben lévő tűzhányó felett átrepülni. Az pedig, hogy mikor lép működésbe egy vulkán, többnyire kiszálíthatatlan, ezért jobb félni, mint megijedni.

(Forrás: Grunge, Smithsonian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Fotók: virágban, aranyban, harsogó zöldben pompázik a nógrádi táj
Egy kiadós séta a természetben csodákra képes.
Fotók: Harmath Bea - szmo.hu
2023. május 19.


Link másolása

Miért érdemes a vidéket járni? A nyugalomért, a természet csendjéért, az illatokért, no és persze a színekért. Májusban pedig különösen igaz ez, hiszen minden növény a legszebb arcát mutatja. Élénkek, szépek, hívogatóak... Tartsatok velünk most a nógrádi vidék romantikus tájára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk