DUNAKANYAR
A Rovatból

Terjőke kígyószisz, gyújtoványfű, sadler imola - ez virít a nyári réteken a Pilisben

Szépek, különlegesek, van ami pótkávéként használható, vagy akár gyógyításra is jó.

Link másolása

Kígyószisz és seprence, gyújtoványfű és harangvirág – a Pilisi Parkerdő erdészei a nyári virágokból gyűjtöttek egy csokorra valót, hogy ki-ki megismerhesse az erdei utak mellett, a tisztásokon és réteken, vagy a gyepekkel tarkított bokorerdőkben előforduló fajokat.

Nyáron sokszor már fel se tűnnek a rétek, erdőszélek virágai, hiszen szinte hozzátartoznak a tájhoz, mindenki természetesnek érzi a jelenlétüket. Sokan ismerik, figyelik és fotózzák a védett virágokat, de a gyakori fajok mellett sokszor anélkül halad el a kiránduló, hogy észrevenné, ismerné őket.

Pedig a nyári időszakban érdemes végignézni az erdők és utak szegélyét, a száraz hegyi gyepeket, ahol számtalan gyönyörű virág nyílik. Érdemes közelebb hajolni, leheveredni a fűbe, és úgy megcsodálni a természet minden szépségét magukba záró virágokat.

A Pilisi Parkerdő erdészei a főváros környéki erdőkben általánosan előforduló, és ezért talán kevésbé megbecsült, de külön-külön, és együtt is gyönyörű nyári virágokból gyűjtöttek egy csokorra valót. Ismeritek őket?

Virágok a Pilisből

• Az erdőszegélyek gyomtársulásaiban akár egy méter magasra is megnőhet a rejtélyes nevű terjőke kígyószisz, ezért nehéz észrevétlenül elgyalogolni mellette. Lila, tölcséres virágai májustól októberig virítanak. A Pilisi Parkerdő domb- és hegyvidéki területein gyakran előforduló növényt a népi gyógyászatban bélpanaszok kezelésére használták. Nevét valószínűleg a virágokból kiálló porzói után kapta, ami a sziszegő kígyó kiöltött nyelvére emlékeztet.

• Nem is gondolnánk, hogy a szintén az erdőszéli gyomtársulásokban gyakori mezei katáng nemesített változatának gyökeréből készül a cikória kávé. Az akár méteresre megnövő, kék virágú növény vastag, répához hasonló gyökerét ínséges időkben közvetlenül is felhasználták pótkávé készítésre, télen pedig salátaként fogyasztották. Október-novemberig virágzik, így sokáig díszíti az erdei réteket és az utak szélét.

• Jobb vízellátottságú réteken, üde erdei utak szélén gyakori az egynyári seprence. Az Észak-Amerikából származó, fehér és sárga szirmú virág mára általánosan elterjedt egész Európában, így a Kárpát-medencében, és a Pilisi Parkerdőben is, sőt invazív terjedésével a honos fajok előfordulását veszélyezteti.

• Nagy valószínűséggel egykori legelő nyomaira bukkantunk, ha parkerdei túránk során a tövises iglicével találkozunk. A rózsaszín, vagy ritkábban fehér pillangós virágú növény nevéhez hűen szúrós, így a legelő jószág elkerülte, és nagy számban tudott elterjedni a nedvesebb réteken, a legeltetett területeken.

• Kiskertekben gyakran találkozhatunk a gyújtoványfű nemesített rokonaival, a tátikákkal. A Pilisi Parkerdő száraz rétjein élő faj virágai sárgák, és kétoldalt óvatosan megnyomva ugyanúgy kinyílnak, mint a kertészeti változatoké. Ez a mechanizmus a természetben a megporzást segíti: a virág alsó ajka ugyanis a rászálló rovar súlyától lehajlik, utat engedve így a védett belső térben lévő porzókhoz és bibéhez. A szűk helyen mozgó rovar táplálkozás közben aztán biztosan beporozza a növényt.

• Légies, üdén kék virágaival a száraz hegyi rétek, sztyepprétek dísze a hegyi len. Az őskor óta hasznosított len-fajok közül ez a virág a kisebb termetűek közé tartozik, és semmiképpen sem érdemes leszedni, mert akár tíz perc után elhullajtja a szirmait. Augusztus végéig virágzik.

• Bizonyára a virágzat alakjáról kapta nevét a macskafarkú veronika: a lila virágokból álló, elkeskenyedő fürt valóban az állat farkára hasonlít. A virágokból a porzók hosszan kiállnak, ezért ráadásul kifejezetten borzas hatást kelt. Júniustól kezdve egészen a fagyok beköszöntéig virágzik, száraz réteken, kaszálókon, erdei utak szélén találkozhatunk vele.

• Védett növény a sziklagyepeken, száraz réteken és bokorerdőkben növő budai vagy más néven sadler imola. Egyedül a Kárpát-medencében él, vöröseslila virágzata jellegzetes dísze az itteni száraz élőhelyeknek. Könnyen kereszteződik más imola-fajokkal, de fennmaradása nem veszélyeztetett.

• Jellegzetes öt szirmú virága van az egyenes pimpónak, ahol a szirmok végei kicsípettek, ezért szív alakúak. Élénksárga virágai nyár elejétől akár októberig is láthatók a száraz réteken és erdőszéleken. Egyre terjedő faj, az őshazáját jelentő Eurázsiai kontinensről Észak-Amerikába is eljutott.

• Ahol egy kis fény hatol az erdő aljára, a nyári időszakban sok helyen megjelenik a baracklevelű harangvirág. Az egyik legismertebb harangvirág-faj, ami az üdébb, jobb vízellátottságú termőhelyeket részesíti előnyben. Az akár 1 méteresre is megnövő növény lila virágai májustól októberig kísérik az kirándulókat útjukon.

Ne feledjük, hogy a nyári virágok is a természetben a legszebbek! Leszedni, gyűjteni nem érdemes őket, mert igen hamar elhervadnak, emellett védett területen, vagy védett fajok esetében ez tilos is. Érdemes tehát elővenni a fényképezőgépet vagy a telefont, és minél több szép fotót készíteni a nyári erdők és tisztások ékességeiről.

Még több információ ITT

Fotók: Vajda Bertalan/parkerdo.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


DUNAKANYAR
A Rovatból
Ahol megőrizte korábbi szépségét a folyópart – íme a Dunakanyar rejtett kincse, Dunabogdány
Macskaköves utcácskái, hangulatos portái és vendégszerető lakói tökéletes célponttá teszik egy tavaszi kirándulás tervezésekor.

Link másolása

Dunabogdány egy kis település útban Budapest és Visegrád, Esztergom között. Sokan csak átutaznak rajta, esetleg megcsodálják minden évben a gondosan ápolt gólyafészket, megállnak a híres pékségnél, vagy a jobban informáltak megpihennek a romantikus Duna-parton.

Ám a faluban érdemes kicsit szétnézni, tenni egy kis kört a főúttól távolabb is. Íme pár fotó, ami megmutatja, mi vár rátok ezen a csendes településen:

A fotós, Milotai Richárd így ajánlja Dunabogdányt:

"Macskaköves utcácskái, hangulatos portái és vendégszerető lakói tökéletes célponttá teszik egy tavaszi kirándulás tervezésekor.

Habár a környék rengeteg látnivalót kínál, és így több túraútvonal kiindulópontja is lehet ez a bájos Duna-parti település, de mi most arra buzdítunk, hogy az első látogatáskor ne menjetek innen sehova. Tegyetek egy rövidke sétát a kálváriához, ahonnan már szép kilátásban lehet részetek, majd ballagjatok vissza a katolikus templom kertjébe, és pihenjetek meg valamelyik padon a lombos fák alatt".

És azt is ellenőrizhetitek, hogy a vadregényes folyópart valóban megőrizte korábbi szépségét. Egy régebbi cikkünk képei akár most is készülhettek volna:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
DUNAKANYAR
A 14 éves szentendrei természetfotós a városa legnagyobb fesztiválján mutatja be újra képeit
Farkas Kornél, 14 éves elhivatott vad- és természetfotós.

Link másolása

Augusztus utolsó hétvégéjén rendezik meg Szentendre legnagyobb fesztiválját, a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál és Borkorzó eseményét, ahol a 14 éves Farkas Kornél, természetfotós, is bemutatja Felfedezhető csodák II. címmel fotókiállítását. A tárlat augusztus 26-tól, szeptember 26-ig közel egy hónapon keresztül látható a Dunaparti Művelődési Házban.

Farkas Kornél, 14 éves elhivatott vad- és természetfotós.

Két év után újra lenyűgöző kiállítás látható munkáiból Szentendre legnagyobb fesztiválján. Az első önálló tárlata 2020. november 7-én nyílt meg a Szentendrei P’Art moziban, nagy sikert aratott a látogatók körében. Két év alatt rengeteget fejlődött, változott látásmódja. Sokat tanult, tapasztalt. A képi világa jobban fókuszál az apró részletekre, pillanatokra. A tehetséges, ambiciózus fiatalember lencséjén keresztül szeretné jobban megmutatni a nagyközönségnek az állatok, a természet titkos világát, pillanatait.

„A nap első sugarai eltalálják arcomat, miközben ezerféle hangtól hangos az erdő. A virágzó vadvirágok illatával telített levegőt szippantom be, a gumicsizmámat harmatcseppek mossák és vállamon a fényképezőgéppel sétálok a végtelenbe, ahol őzek, nyulak, fácánok ugrálnak át előttem. Ezt az életérzést szeretném másoknak is megmutatni fotóim segítségével” – mondja a 14 éves fiú.

Bővebb információk ITT

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

DUNAKANYAR
A Rovatból
Relaxációs videó készült a Strázsa-hegyen hajladozó leánykökörcsinekről
A látvány nemcsak szép, de megnyugtató is. Érdemes élőben is felfedezni, de csak óvatosan!

Link másolása

Itt a tavasz, bár az időjárás néha mást mutat. A természet azonban már ébred, és kibújtak az első tavaszt köszöntő virágok is.

Sokan indulnak ilyenkor túrázni, ezért fontos, hogy a szép látványban csak gyönyörködjünk és óvjuk meg azt. Vigyázz te is hogy hová lépsz! Miközben arra biztatunk, hogy látogass el a Strázsa-hegyi tanösvényre, arra is kérünk, hogy tedd ezt felelősséggel.

A hegy lejtői különleges és ritka növénytársulások otthona, amelyet a tavaly felújított tanösvényt bejárva nagyszerű élmény megtekinteni.

Időről időre látni lehet, hogy néhányan a kijelölt útról letérnek és a hegy meredek részén rövidítik le az útjukat. Ezzel sajnos sok értékes növényt taposnak ki, tömörítik a földet és nem ritkán kisebb árkok is kialakulnak az általuk elindított talajerózió nyomán.

Ha ellátogatsz a Strázsa-hegyre, akkor nem csak az eléd táruló panorámában gyönyörködhetsz, hanem a tavasz első hírnökeiben is.

Relaxációs videó készült a hajladozó leánykökörcsinekről, hogy te is átélhesd ezt a gyönyörű látványt.

A videót szándékosan úgy készítették, hogy lelassíthass, elcsöndesedhess. Nincsenek benne kapkodó vágások, gyors mozgások és látványos áttűnési effektek. Azt javasolják, hogy ha elindítod a videót, akkor dőlj hátra, szívj egy mély levegőt és engedd, hogy a hangulata átjárjon. NÉZD ÉS LAZÍTS!

VIDEÓ: A Strázsa-hegyen

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.

Az 1200 méter hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvény szabadon látogatható, azonban a kiállítás és a kilátó torony megtekintésére a szakvezetett túrákon van lehetőség. Az ingyenesen letölthető Duna-Ipoly mobilapplikáció a hegy csúcsától a hegylábi tavakig mutatja be a terület legjellegzetesebb élőhelyeit. A Kis- Strázsa hegy tetején álló kilátó szakvezetett túrák alkalmával látogatható, máskor zárva van. A hegytetőről gyönyörű a panoráma.

A tanösvény a Kökörcsin Ház mellől indul, amely Esztergom-Kertváros mellett, a Dorogot elkerülő 117 sz. főút és a Suzuki út kereszteződésében áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

DUNAKANYAR
Fuss át a Duna alatt! – Újra megrendezik a Dunakanyarban a Duplakanyar Futóversenyt
A két országot érintő, három folyót átszelő szeptember 10-i sporteseményen a Duna felett és a Duna alatt is lehet futni.

Link másolása

Nincs még egy olyan futóverseny, amelynek során a Duna mellett, a Duna felett és a Duna alatt is lehet futni, ráadásul csodálatos, egyedi természeti környezetben.

A két országot érintő, három folyót - a Dunán kívül az Ipolyt és a Garamot - átszelő szeptember 10-i sporteseményen

tavaly 500-an vettek részt, idén ennek a létszámnak közel a kétszeresét várják.

A tavalyival szemben idén már három távon, 5, 12 és 62 km-en lehet indulni és 5 km-en sok gyermekre is számítanak. A rajt mindenkinek Nagymarosan lesz, a cél a két rövidebb távnak Visegrádon, a 62 km-é pedig Nagymarosan, de az útvonalakat úgy alakították ki, hogy a Duna-menti Regionális Vízmű közműalagútján minden versenyző átfuthat a Duna alatt.

Újdonság, hogy a célba érkezést követően az alagúton vissza is lehet sétálni a nagymarosi oldalra. A leghosszabb táv mezőnye érinti Szlovákiát, Esztergomnál tér vissza Magyarországra, majd a 11-es út mellett éri el Visegrádot.

A bemelegítést ezúttal is Katus Attila aerobik-világbajnok fogja tartani, aki a tavalyi verseny óta nagymarosi lakos lett, és ezúttal vállalta, hogy az 5 kilométeres távot maga is teljesíti.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk