hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Regéci vár: csodás környezetben töltötte gyerekkorát II. Rákóczi Ferenc fejedelem

A helyhez egy különös boszorkány-legenda is kötődik. A császári utasításra lerombolt, valaha pompázatos várat, benne a palotával, több száz év után most felújítják.

Link másolása

hirdetés

Több száz évig csak a romjai álltak, mára egyre több része épül újjá, és már így is különleges látványt nyújt a hegytetőn a Regéci vár a Zempléni-hegységben. A gyönyörű környezetben, Mogyoróska és Regéc között található, szarv alakú, azaz kettős csúcsú, 620 méter magas sziklaplatón magasodó vár története az 1300-as évekig nyúlik vissza, a sorsa pedig a 17. század végén pecsételődött meg.

A vár nem egy katonai erődítmény volt, hanem erődített uradalmi központként működött, főúri és előkelő családok rezidenciája volt. Az eredeti – 13. századi - regéci vár sokkal kisebb alapterületű volt. Akkoriban az északi sziklatömböt foglalta el egy torony. Egy íves fallal körülvett udvara volt, benne feltételezhetően fából épült építmények voltak. A 15. században átalakították, a 16. században bővítették, a teljes kiépítése a 17. századra tehető. Reneszánsz stílusú kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek. A várban ekkor már kápolna, gazdasági épületek, bástyák is voltak.

A vár létezéséről egy 1307-es oklevélben írtak először.

Az iratot az Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki. Feltehetően a várat az Aba nemzetség tagjai építették a 13–14. század fordulóján.

Az 1312-es rozgonyi csata után a vár Petenye fia Péteré lett, tőle a király egy ostrommal foglalta el az építményt 1316-ban. Ezt követően sokáig királyi tulajdonban volt a vár - Nagy Lajos király többször időzött a vár falai közt - , bár többször is ajándékozással más-más családok is birtokolták. Többek között a Szapolyai-család, majd például az Alaghy család lett Regéc birtokosa. Volt Eszterházy Miklósé és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem vezetése alatt is állt.

A Rákóczi-család több szálon is kötődött Regéchez.

I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura, és felesége Zrínyi Ilona is élt itt. 1676. március 27-én született meg II. Rákóczi Ferenc. A csecsemő még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja. Anyja a következő évben Regécre költözött a gyerekkel, aki itt tanult meg latinul, és megismerkedett hazája történelmével is. Az özvegy Zrínyi Ilona beleszeretett Thököly Imrébe, a kurucok vezérébe, akivel össze is házasodtak.

hirdetés

1683 májusában Regécen szervezték a felső-magyarországi hadellátó központot. A várkapitány, Szirmay Miklós feladata volt, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Ekkoriban Zrínyi Ilona is itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra.

1685-ben egy végső támadásra készült a császári sereg a kurucok ellen.

Thököly ezért élelemmel és hadi néppel látta el a várat. Nem sokkal később Thökölyt a váradi pasa elfogatta. A kurucok ekkor a török ellen küzdő csapatba álltak és 1685. november 5-én a regéci vár kapuit megnyitották azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Ám nem így történt.

Caprara generális császári rendelet alapján a várat 1686-ban leromboltatta.

A várrom állapota miatt már nem volt használható, az újjáépítéséről pedig letettek. A várhoz kapcsolódó Rákóczi javakat az 1711-es szabadságharc leverése után, 1715-ben elkobozták. 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába került a regéci uradalom, de ő a birtokkal nem törődött. Halála után – mivel nem volt utóda – a kamarára szállt. A vár köveit a környékbeliek elhordták, felhasználták saját házaik építéséhez.

A 19. században is többször cserélt gazdát az uradalom. Végül a Károlyi család tulajdona lett, a gróf utasítására került emléktábla 1936-ban a torony falára. 1949-ben államosították a várat. 1990-ben a kis Regéc település kezdeményezésére indult el a régészeti feltárása. A kutatások során kiderült, hogy a palotaépület déli részén sok szépség volt: az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem volt, a földszinten a pékáru sütésére szolgáló kemencék nyomaira bukkantak. A pincében akkoriban a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték.

A 2010-es évek elejére az északi bástyát visszaépítették és a várrom környékét is rendezték. Később újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki. Részben visszaépítették a palotaszárny falait is, az elöregedett falépcsőket és feljárókat kicserélték.

VIDEÓ: A Regéci vár történetét bemutató animációs film előzetese

A vár egyes részeinek – most például a reneszánsz palotaszárny – a felújítása, renoválása azóta is folytatódik. Az épületben kiállítások is lesznek, bemutatják majd a 17. századi palota berendezéseit, a helyi régészeti feltárások során előkerült habán padlócsempéket, bokályos falicsempéket, cserépkályha-töredékeket, díszedényeket. Közben felidézik a vár "fényes korszakait" is: az Alaghy Menyhért és Erdődy Anna időszakot, a Rákóczi-korszakot, és Zrínyi Ilona itteni tevékenységét. A pincéjében borozó és pihenőtér lesz. A sütőházban bemutatják majd, hogyan készültek az ételek a középkori eszközökkel. A leányasszonyok házában az udvarhölgyek által használt bútorokat, eszközöket, ruhákat és ékszereket állítják majd ki. Egy érdekességet is bemutatnak: mivel a magas várakban nagy érték volt a víz, a mosásnál igen odafigyeltek a takarékosságra, ennek módjait is láthatjuk majd a várban.

VIDEÓ: A palotaszárny megújulása

Bővebben ITT

A várhoz egy különös boszorkánylegenda is fűződik.

Eszerint a 18. század elején Doleszné Pankót, az egykori regéci bíró feleségét boszorkánysággal vádolták meg. A fellelhető peres iratok szerint az asszony bűnei között szerepelt, hogy csúnyán beszélt, az ablaka alatt baglyok huhogtak, és a békák szemét szűz lányok hajával varrta be. Azt állították róla, hogy az ellene vallókat profin manipulálta. Ráadásul, mikor bilincsbe verték, a vár tömlöcéből kiszabadult és a várfalról elugorva nevetve elrepült. Azt is feltételezik, hogy szerepe lehetett a lőcsei fehér asszony perében eljáró bíró megszöktetésében is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ

7+1 látnivaló, ha Neszmély és környékén járnál

A Gerecse lábánál elterülő lankáiról híres Neszmélyről csodálatos panoráma nyílik a Dunára, a településen pedig számtalan programlehetőségből válogathatunk. Mutatunk párat!

Link másolása

hirdetés

Nem kell Budapesttől sokat utazni, hogy felfedezzük a varázslatos, 1300 fős Neszmélyt és környékét. A Komárom-Esztergom megyében található település autóval gyorsan megközelíthető, így ideális lehet egy hétvégi kiruccanáshoz. Mielőtt azonban bemutatnánk a környék látnivalóit, érdemes szót ejteni röviden érdekes történetéről is!

Már a magyar királyok is itták a régióból származó borokat

A Neszmélyi borvidék már az 1300-as években ismert volt, a magyar királyok már itták a régióból származó borokat. A török hódoltság idején a régió is hanyatlásnak indult, és csak az 1700-as évek végére vált újra termőterületté. A hírnevét az Eszterházyak Tata-Tóvárosi mintagazdaságának köszönheti a 19. századtól, ekkor már pezsgőgyártással is foglalkoztak. Az 1890-es években az egész országon végigsöpört az Amerikából behozott szőlőgyökértetű, vagyis filoxéra járvány, és csak a 20. század elején, a 30-as években indult újra az élet a borvidéken. Ekkor már kisebb terület tartozott hozzá, mint 1924. előtt, akkor még a Móri, a Pannonhalmai és a Somlói borvidék is a Neszmélyi régió része volt.

A szőlővel betelepített 1400 hektáros Neszmélyi borvidék a Vértes és a Gerecse Dunára néző lejtőin terül el. Az időjárás kicsit hűvösebb, de a Duna mikroklímája és a vízről visszaverődő reggeli napsütés az északi dűlőkön kedvez a karakteres boroknak. Bár ezen a vidéken inkább erőteljes savtartalmú, aromás fehérborokat készítenek, de már egyre több vörösbort adó szőlőt is telepítenek. A terület talaja lösz, dolomit, homokkő, mészkő és márga alapon barna erdőtalaj. A környék jellemző szőlőfajtái az Irsai Olivér, a sauvignon blanc, a chardonnay, a szürkebarát, az olaszrizling és az ezerjó.

Gyönyörű panoráma nyílik a Dunára

A tökéletes adottságokkal rendelkező környék egyszerre kínál hegyeket, völgyeket és hűsítő vízpartot. A Neszmélyi borvidéket a kanyargó Duna szeli ketté. Határon túli területe már Dél-Szlovákiához tartozik, míg a magyar oldalon a Gerecse-hegység dél-keleti lejtőin terül el. Ennek a földrajzi adottságnak is köszönhető, hogy a neszmélyi, eredetvédelmet is élvező borok finom gyümölcsösségükről és különleges illatosságukról híresek. Ideális választás ez a környék tartalmas programokkal, túrákkal és kellemes pihenéssel teli kiránduláshoz. És akkor még a helyi kulináris különlegességekről, a széles borválasztékról nem is beszéltünk.

A Gerecse lábánál elterülő lankákról páratlan panoráma nyílik a Dunára, a településen pedig számtalan különleges programot felfedezhetünk a hordóban alvástól a tradicionális rétesen keresztül, a vidék borainak kortyolgatásáig.

hirdetés
A környék látnivalói

A Neszmélyi borvidéket a történelem is megajándékozta néhány emlékkel. Ilyen például a középkori eredetű, négyszögletes torony maradványa a Várhegyen, a XIII. század óta működő katolikus templom, a legendás Király-kút, és nem utolsó sorban a Hajóskanzen, ahol olyan tekintélyes veteránok állomásoznak és vezetnek be a hajózás rejtelmeibe, mint az 1869-től 100 éven keresztül szolgáló Zoltán gőzhajó, vagy az 1977-től Bécs-Budapest útvonalon közlekedő Vöcsök szárnyashajó.

Ha a túrázásban elfáradnánk a borvidék szívében, a Melegeshegy tetején, több száz hektár szőlő ölelésében találod a Hilltop Borbirtok és Éttermet, ahol finomabbnál finomabb falatokkal várják a megfáradt, éhes vendégeket, és itt akár egy hordóban is álomra hajthatjuk a fejünket. A környék legnagyobb borászata, egyben a rómaiak által alapított, később háttérbe szorult Neszmélyi borvidék újraálmodója és központja, üde, illatos tételekkel és izgalmas fogásokkal várja a felfrissülni vágyó turistákat, emellett különleges panorámával kedveskedik a romantikus naplementék rajongóinak.

Mivel a borászat és étterem egymás szomszédságában helyezkedik el, borkóstolóval egybekötött pincetúrán is részt vehetünk. Sőt, a Hilltop borainak megkóstolása előtt vagy után érdemes a környék más pincéinél is ismerkedni a neszmélyi borokkal, hiszen a helyi borok olyan aromásak és illatosak, amit nem sok helyen tapasztalni az országban.

Ha 2-3 napra érkezünk a környékre, akkor még arra is marad időnk, hogy kisebb túrát tegyünk a közeli Tatára, ahol felfedezhetjük a Tatai várat, a nemrégiben felújított Esterházy-kastélyt, a baji szőlőhegyek lábánál található angolparkot és a Borgiák egyik forgatási helyszínéül szolgáló Pezsgőgyár műemléki védelem alatt álló épületét is. Utóbbit Fellner Jakab tervezte, akiről egy kilátót is elneveztek nem messze, a kopár szikláiról híres Kálvária-dombon. Ha Tatán járunk, nem szabad kihagyni az ország egyik legérdekesebb tanösvényét, a Tata melletti Fényes karsztforrásnál kialakított tanösvényt: a fából épült sétány tiszta vizű források felett, a láperdői égerfái között kalauzol végig. Végül, ha az időjárás engedi, csónakázhatunk egyet az Öreg-tavon, és betérhetünk egy pohár finom borra a parton található Hilltop FröccsTeraszra.

További remek program lehet a környékén járva betérni a kocsi őshazájába, Kocs községbe, ahol a helyi múzeumban nemcsak az évszázadokig használt szállítóeszköznek a történetével, de készítésének titkaival is megismerkedhetünk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: