/utazz/pecs-egyik-legromantikusabb-helyen-allt-szatmari-puspok-palotaja/?utm_source=balsav&utm_medium=web
hirdetés

UTAZZ

Pécs egyik legromantikusabb helyén állt Szatmári püspök palotája

A Tettyén található romok és környéke manapság kedvelt kirándulóhely, ahonnan ráadásul csodás panoráma tárul eléd.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. április 18.


Link másolása

hirdetés

Pécs egyik legromantikusabb helye a város fölé magasodó Tettye. Az erre járót történelmi emlékeket őrző romok, egy barlang, remek kilátás és sétára csábító park várja. A Tettye-park felső részén, a patak mentén, az egyik – a kőbányászatnak köszönhető - teraszos képződményen épült fel egy romantikus nyaraló.

A 16. században, a környéken található mészkőből készült Szatmári György pécsi püspök reneszánsz villapalotája.

Az impozáns látványt nyújtó, megmaradt és felújított romok ma népszerű kirándulóhely, nyáron pedig itt működik a szabadtéri színház.

Az 1457-ben született Szatmári György Magyarország prímása, esztergomi érsek volt.

1505-1521 között volt pécsi püspök. Több díszes házat is építtetett Pécsett, és az ő nevéhez fűződik a pécsi székesegyház egyik oltára is, valamint ő bővíttette ki a püspöki palotát is.

A Tettyén épült díszes palota – melynek pontos építési dátuma nem ismert - kétszintes volt, melyhez később egy torony is kapcsolódott.

Egyes források szerint a török időkben dervisek laktak benne. Ezt igazolja az 1686-os Vecchi Gábor által kiadott adománylevél, melyben az szerepel: "Ezenkívül átadatik Ő Excellentiájának a budai kapu előtt, a hegy lábánál, a hol egy nagy kőépület romjai végződnek, lejjebb, s a völgyben, egész a malmokig, egy szántóföld egy része körül-belül 2 holdnyi, tisztán felismerhető és látható határköveivel, mely földtelek azonos a török (hamis) remetékhez tartozott, mint az említett nagy romok lakóihoz és e völgy birtokosaihoz".

hirdetés

A palota a 18. században elhagyatottá vált, az épület állaga folyamatosan romlott, környékét káposztáskertnek használták. Az épen maradt épületrészben erdészek laktak egy ideig. Többször is le akarták bontani a romokat, de végül erre nem került sor. A 19. század végén azonban több helyen is lebontottak falrészeket – vélhetően az erre kirándulók védelmében.

Végül

1904-ben állagmegóvást végeztek rajta.

A munkálatokhoz pénzt gyűjtöttek és így tudták a romokat konzerválni. Eltávolították a még meglévő falak felső egy méteres darabját, majd lebetonozták a tetejét. A nyílásokat pedig patkóíves aláfalazással erősítették meg.

Az 1990-es években újra rendezték a területet, ekkor került ide egy szökőkút is (amit később elbontottak). Elkészült a nyári színpad, és a kirándulók kedvéért kukákat és padokat helyeztek ki.

A védett reneszánsz műemléket és környékét a 2010-ben rendezett Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat alkalmával újra rendbe tették és új elemekkel bővítették.

A rompalota környéke, a 4,5 hektáros Tettye-park és környéke már a 19. század óta kedvelt kirándulóhely.

Manapság is sokan keresik fel a zöld, parkos területet, ahol műalkotások, szökőkutak, térplasztikák is színesítik a látványt.

Tudtad?

A Tettye szó eredete a török tekke, ami magyarul kolostort jelent, ennek ellágyulásával keletkezhetett a Tettye név.

1891. június 21-én Ferenc József is járt az akkor már igen romos palotánál a Tettyén. Tiszteletére tűzijátékot rendeztek itt. Következő évben, 1892-ben újra felkereste a helyet, ekkor avatta fel az új vízvezetéket, amit aztán később róla neveztek el.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk