/utazz/nezd-meg-hogy-elt-sissi-kedvenc-kastelyaban/
NULL
hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Nézd meg, hogy élt Sissi kedvenc kastélyában

Erzsébet királyné imádta Gödöllőt, mert itt mindene megvolt, amire csak vágyott: az oly nagyra értékelt nyugalom, a kertben kedvenc virágai, időként társasági összejövetelek és családias ünnepek.
Kép és szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2016. július 24.

hirdetés

Gödöllőről szinte mindenkinek elsőként Sissi jut eszébe. A városnak ma is egyik fő vonzereje a csodálatos kastély, melyet annyira szeretett Erzsébet királyné. Érdemes rászánni egy fél napot és megismerni ezt a gyönyörű kastélyt, benne a magyarok kedvenc királynéjának történetét. A történelmi emlékek után pedig irány a belváros egy kis levezető sétára, nassolásra.godollo_2016_07 (26)

Sissi Gödöllőn

Erzsébet királyné 1866-ban járt először Gödöllőn, amikor a kastély lovardájából kialakított hadikórházat látogatta meg. Mindig is egy vidéki kastélyra vágyott, de a császár nem akart erre költeni.

"
Ha akarod, elmehetsz Gödöllőre a sebesültekhez. De ne nézd olyan szemmel, mintha meg akarnánk vásárolni, mert most nincs pénzem, és ezekben a nehéz időkben rettenetesen kell takarékoskodnunk.

„A poroszok szörnyű pusztítást vittek végbe a családi birtokainkon is, évekbe telik, amíg valahogy helyrejönnek. (...) A lovaknak majdnem a felét el kell adni, és kénytelenek leszünk nagyon szerényen élni" - írta 1866 augusztusában.

Ám I. Ferenc Józsefet magyarországi tartózkodásra kötelezte királlyá koronázása. A kormány pedig a budai vár mellett egy vidéki rezidenciát szeretett volna adni a királyi családnak, így Gödöllőt adták át ajándékul.

hirdetés
erzsebet es csaladja

Ferenc József, Erzsébet királyné és gyerekeik Gödöllőn

A kastélyban 136 helyiség volt, 103 lakószoba, melyből 67 a személyzeté volt. Az épületben nem a pompa volt a fő, hanem a kényelem.godollo_2016_07 (33)godollo_2016_07 (34)

A király lakosztályát kukorica sárga faburkolat és szürke selyemtapéta borította és dohányzó-, dolgozó-, háló- és öltözőszobából állt.kastely2

Erzsébet lakosztályának falai az ő kedvenc színében, ibolya lilában pompáztak. A szalon, író-, öltöző-, háló- és felolvasószobán kívül egy csigalépcső vezetett a földszinti három szobájába. Mellette volt a felolvasónő lakosztálya, majd a királyi gyermekek szobái.

Erzsébet királyné szeretett itt lenni, távol a bécsi kötelezettségektől és szabályoktól. Leginkább tavasszal és ősszel pihent itt. Ferenc József is gyakran vele tartott.kastely3

"
Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!

- írta Sissi édesanyjának.kastely4

Valóban, a kastély a királyné minden igényét kielégítette. Megengedhette magának, hogy egyedül legyen, ilyenkor olvasott, nyelvet tanult, írt vagy sétált.

„Gödöllő földnépe, mely imádta Erzsébet királynét, ha meglátta délceg, feketeruhás alakját, tiszteletteljesen tért ki útjából, mert tudta, hogy a Felséges Asszony nem szereti a kíváncsi tolakodást" - írta Ripka Ferenc.kastely5kastely6

De társasági életet is élt, rendszeresen lovasversenyeket, vadászatokat, agárversenyt, galamblövészetet rendeztek.

A királynak nem nagyon volt ideje a szórakozásra, híres volt nagy munkabírása. Kora reggeltől dolgozott, és rövid szünetet tartott napközben. A vadászatokon elsősorban nagyvadakra lőtt, ezeket a trófeákat lakosztályában és a lépcsőházban helyezték el.godollo_2016_07 (30)

A királynét szerette a különleges dolgokat, például a cigányzenét, így többször meghívott egész cigány zenekarokat.

Gödöllőn az élet, így az ünnepek is fesztelenebbek volt. Ősszel a királyné névnapját a helyiek szerenáddal, fáklyás felvonulással ünnepelték meg.

A karácsonyok is családiasak voltak. Mária Valéria nevelője, Rónay Jácint így írt róla:

"
Esténként aztán Valéria főhercegnő óhajtására a szembekötősdi járta, majd újra munkához fogtak, s ábrákat színeztek és metszettek ki ahhoz a képeskönyvhöz, melyet a jólelkű királykisasszony a gyermekkórház üdülő betegeinek szánt.

A család sokszor az újévei ünnepeket is Gödöllőn töltötte. „Szilveszter estéjén megint felöltötte ünnepi pompáját a karácsonyfa. A gödöllői felsőkert egyik hajlásában öntözéssel mesterséges korcsolyapályát csináltak, melyen a királykisasszony és benső barátnője, Auersperg Aglája hercegnő napestig vidáman csúszkáltak".godollo_2016_05 (1)godollo_2016_05 (2)

Sissi összesen 2663 napot (7,3 évet) töltött Magyarországon, ebből 2000 napot Budán és Gödöllőn.

Utoljára 1897. október 2. és 24. között tartózkodott a kastélyban. Halála után a király már csak ritkán jött Gödöllőre.godollo_2016_05 (29)godollo_2016_05 (30)

A kastély sorsa

A Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya.

A kastélyt Grassalkovich Antal, Mária Terézia bizalmasa építtette az 1730-as években, Mayerhoffer András tervei alapján. Később az épületet bővítették, többek között egy korszerű színházat is kialakítottak benne. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal csináltatta az új narancsházat és átalakíttatta a kertet.

Miután a család 1841-ben kihalt, a Viczay család örökölte a birtokokat. Utánuk a Sina család lett a földesúr, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a Windisch-Grätz itt szállt meg, az isaszegi csata után pedig Kossuth Lajos főhadiszállása lett. Itt írta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam megvásárolta és I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak adta koronázási ajándékként.

Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurélnak, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnökének lett főhadiszállása.

A két világháború között Horthy Miklós rezidenciája volt. A második világháborúban hadikórházként, majd 1945 januárjától szovjet fogolytáborként működött.

A világháború után a kastély egy része szovjet laktanya volt, a másik részébe szociális otthont alakítottak ki. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet és a Ganz Árammérőgyárat.

Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. Az épületben ma múzeum működik, ahol a kastély történetéről is látható egy kiállítás.

godollo_2016_05 (21)

A pavilon

A kastélyt körülölelő park korábban franciakert volt, melyet később angolparkká változtatták. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amely az 1760-as években készült képgalériának. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képei voltak láthatók itt. A császár katonái az isaszegi csata után csalódottságukban megrongálták a képeket. 2004-ben a hatszög alakú pavilont is felújították és a képeket rekonstruálták.godollo_2016_05 (28)

A kiállítások

A Királyi Kastélymúzeumban a díszterem és a királyi lakosztályok láthatók. Sajnos az eredeti gödöllői berendezésből alig maradt meg valami, így az enteriőrökben egyházi és közgyűjteményekből származó tárgyak, és a királyi család máshonnan idehozott személyes tárgyai láthatók.

Erzsébet halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. 2001-ben Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát bemutató kiállítást adtak át.

A programokról bővebben: ITTgodollo_2016_07 (17)

A kastélyt bejárva érdemes egy nagy sétát tenni a mögötte található kertben. Gyönyörű sétányok, hangulatos zugok, szépen beültetett virágágyások között jól esik leülni egy padra és elmerengeni, milyen lehetett itt az élet régebben.godollo_2016_07 (3)

A belváros

A kastélykertet elhagyva egy rövid sétával bejuthatunk a város Fő terére, ahol egészen más hangulatba csöppennünk.

A téren látható a volt Községháza, ma Erzsébet Királyné Szálloda, a Református templom, a Városháza, Világbéke Gong, a Hamvay kúria, a Gödöllői Városi Múzeum, a Városi piac és a Pelikános kút.

Az itteni cukrászdákat vétek lenne kihagyni, mert a helyi sütemények és fagylaltok messze földön híresek. Mire kifújjuk magunkat, azt vesszük észre, hogy lassan alkonyodik. Az időutazás közben az idő valóban elröppent.godollo_2016_07 (4)godollo201308 (4)

A kastély belső fotóinak forrása: kiralyikastely.hu

Ha te is szereted Gödöllőt, oszd meg a cikket másokkal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: