hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Négy kihagyhatatlan hely a lovagok földjén: a kék lagúna csendjétől a pezsgő éjszakai életig

A mini földi paradicsom azoknak való, akik szeretik a nyugalmat, vagy épp a nyüzsgést, akik imádnak kirándulni, vagy inkább a tengerparton heverésznének.
Fotók: Vas Gergely (Gregory Iron) - szmo.hu
2016. június 24.

hirdetés

A Földközi-tenger közepén lévő máltai szigeteket egyszer látni kell. A mini földi paradicsom nem csak csodálatos természeti adottságai, vagy történelmi nevezetességei miatt vonzó. Ajánlható mindenkinek, aki szeret túrázni, tengerparton heverészni, jókat enni, vidám bulikba járni, aki imádja a tűzijátékot, a színes forgatagot vagy éppen az eldugott csendes kis öblöket.

Málta Szicíliától 93 km-re, Afrikától 288 km-re fekszik. Három fő szigetből áll, Málta (a legnagyobb), Gozo és Comino (szinte lakatlan) összlakossága kb 400 000 fő, mégis a világ egyik legsűrűbben lakott országa, négyzetkilométerenként körülbelül 1309 lakossal. Az ország teljes terület a sok pici szigettel együtt 316 km2, partvonalának hossza 196,8 km. A napfény országának is nevezhetnénk, hiszen átlag 300 napot süt a nap egy évben. Eső alig esik, az is főként télen.

Valletta

Málta fővárosa, az erődváros, vagy ahogy ők tartják "az úriemberek által úriemberek számára épített város" a történelmi falak között pezsgő életet rejt. Nevét egy megbecsült alapítójáról, a Szent János Rend nagymesteréről, Jean Parisot de la Valette-ről kapta.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

1566-ban kezdték el építeni, és impozáns látványt nyújt a sziklákon magasodó bástyákkal, erődítménnyel, a pompázatos katedrálisaival, a szűk belvárosi utcákkal és a sziklák alatt kiépített hatalmas kikötőkkel.

hirdetés
www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

Szinte hihetetlen, hogy a város kb. 55 hektáros területére mennyi minden elfér. A lovagok által épített barokk házak, a piciny utcák, az impozáns paloták és a számtalan templom nem véletlenül kaptak világörökségi védettséget. Az épen megmaradt történelmi emlékek egy négyzetkilométerre eső aránya itt az egyik legmagasabb.

Itt érezni igazán, hogy mennyire jól megfér egymás mellett a több ezer éves szinte érintetlenül megmaradt történelem megannyi emléke, a szobrok, a műemlékek és a délutáni-esti sétáló tömegek, a belvárosi világvárosias forgatag modern zenéi, üzletei, hangulatos kávézói, sütizői.

A városba autóval nem lehet behajtani. És nem is lenne értelme, gyalog minden jól megközelíthető. Ráadásul a város szerkezetét előre megtervezték, így négyzethálós szerkezete (9 hosszanti és 12 keresztirányú utca) könnyen áttekinthető. A városkapunál lévő buszpályaudvarról indulnak a járatok szerte az országba.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

Vallettában több napot is el lehet tölteni. Legalább egy múzeumba és a katedrálisba mindenképpen érdemes benézni. Szerencsés esetben egy körmenetet és az elmaradhatatlan tűzijátékot is kifoghatjuk. Aki megfáradt és nézelődve pihenne, annak a kikötő feletti teraszt ajánljuk. Az esti korzózásra a belvárosi utcák tökéletesek, be is lehet ülni, de fagyizva is kellemes végigsétálni akár az ékszerárusok utcájában, vagy a parlament környékén.

Mdina

Ez a ma kb. 250 lakosú városka volt sokáig Málta fővárosa. A 4000 éves városban élt állítólag három hónapig Szent Pál i.sz. 60-ban, aki a szigeteknél szenvedett hajótörést.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

A korábban fontos közigazgatási központként működő városban több vallási és lovagrend is letelepedett, ezek emlékei ma is láthatók.

A "csendes város" (Silent city) kanyargós kis utcáin megállt az idő. A Nemes Városnak is hívott településen nemesek éltek már a 12. századtól és azóta is elsősorban az ő leszármazottaik lakják. A lenyűgöző paloták, az ókori városfalak, a középkori és barokk épületek egyedülállóak.

A városban csak gyalog lehet közlekedni. Azt tartják, hogy azért nincs szinte egy egyenes utca sem a városfalon belül, hogy nyílvesszővel ne lehessen megtámadni az itt élőket. Mdina legmagasabb pontján, a Bástya téren remek a panoráma, szinte az egész ország belátható innen.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

A valóban csendes Mdinában a múzeumok, a lovagi bemutatók és a zegzugos kis utcák egy fél napos túrán bejárhatók. A dombtetői kilátást nem szabad kihagyni.

Marsaxlokk

Az egyik legjobb kirándulási célpont ez a halászfalu és a mellette lévő Marsascala nyaralóváros. Érdemes felfedezni a halászatáról híres kis települést.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

Az itt kifogott kardhal, tonhal, aranymakréla a fővárosi piacokra kerül. Málta lakóinak halellátást leginkább ők biztosítják. Vasárnap a kikötőben remek program a helyi halpiac. Aki pedig megkóstolná a friss halakat, azoknak érdemes betérni a part menti éttermek egyikébe.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

A kikötő és a régi hajók szinte érintetlenül megmaradtak és mára az egyik legvonzóbb látványosságai a környéknek. Számtalan színes, piros-sárga-kék színre festett csónak ring a vízen, melyek elején Ozirisz-szem látható, ez védi meg a halászokat a gonosz szellemektől.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

A strandolásra, sétálgatásra és gasztronómiai élvezetekre vágyóknak egy napos kirándulásra ideális a hely.

Kék Laguna (Blue Lagoon)

A máltai szigetek középső tagja, a 3,5 km² területű Comino nevét a régen itt tömegesen megtermő fűszerköményről kapta.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

Csak pár ember él a kopár szigeten, amelynek nagy része madár- és természetvédelmi terület, amit akár kerékpárral is be lehet járni.

Legfőbb látványossága a Kék Lagúna. A mészkősziklák tövében lévő öbölben a barlangokban régen kalózok bujkáltak.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

A kristálytiszta vizű öböl tömegeket vonz. Hajóval közelíthető meg és érdemes bevállalni az ideutazást a pár órás fantasztikus napozásért, fürdőzésért, nézelődésért, búvárkodásért.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

Mit nem szabad kihagyni Máltán:

- a helyi halételeket - mert isteniek

- a máltai édességeket - mert finomak

- a sólepárlókat - mert érdekes látvány

- a katonai vagy lovagi bemutatókat - mert ilyet máshol nem látni

- a buszozást - mert a pici szigeten felér egy körutazással

- az esti tengerparti korzózást - mert hangulatos

- az aranyárusokat - mert...

- egy koncertet vagy fesztivált - mert sokszínűek

- a búvárkodást - mert sok szépség van a vízben

- a cicákat - mert imádják őketwww.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

Málta az utóbbi időben egyre jobban fejleszti az angol nyelvtanfolyamokat, melyek igen népszerűek. Valóban jó dolog lehet ilyen környezetben gyakorolni a nyelvet.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

A másik új területük az esküvőszervezés. A romantikus helyek, a barátságos és udvarias kiszolgálás ideális környezetet biztosítanak az ifjú pároknak.www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)www.gregoryiron.com ,  www.facebook.com/gregory.iron.photography  Gregory Iron Photography © (Gergely Vas)

Ha te is szívesen elmennél ide, oszd meg a cikket másokkal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: