hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Minden íz, ami fontos egy horvát nyaraláskor

Több százezer honfitársunk készül Horvátországba, akiknek segíteni szeretnénk a legfinomabb falatok kiválasztásához.
A Felelős Gasztrohős blog cikke - szmo.hu
2014. június 07.


Link másolása

hirdetés

Bár sokan szerintem saját magunk is tapasztaltuk már - illetve számtalan cikk is rámutatott -, hogy a nyaralás, szállodai tartózkodás során egy átlag ember jóval több szemetet termel, több vizet fogyaszt, és úgy általában pazarlóbb, mint a napi rutinnal töltött mindennapok során. Tudom, tudom, a nyaralás arra van, hogy elengedjük magunkat és ne foglalkozzunk olyan apróságokkal, mint hogy a szemetet jó kukába dobjuk vagy hogy visszaváltsuk az üvegeket - pedig a kettő nem kell, hogy kizárja egymást.

Szerencsére ma már eléggé elterjedt a fenntartható turizmus elve, miszerint az utazás nem egy, a természetesből teljességgel kiragadott állapot, amikor mindent megengedhetünk magunknak; hanem pont azáltal lesz valódi és maradandó élmény, hogy az adott hely, az ott élő emberek, a kultúra és a környezet tiszteletét szem előtt tartva pihenjük ki magunkat. Persze nem elhanyagolható szempont a hulladéksziget előtt való ismerkedés lehetősége sem!

Kik is azok a Felelős Gasztrohősök?

Judit és Saci írja a blogot a környezetbarát étkezési kultúra elterjesztésére céljából. Zöld éttermeket, hazai termelőket és a "zöld" étkezés alapjait mutatják be belföldön és külföldön.

Ha megfogadjátok tippjeiket és a finom falatok mellett a környezetre is gondoltok, ti is Felelős Gasztrohősök lehettek.

hirdetés

Íme tehát néhány tipp azoknak, akik a horvátországi útjuk során sem szeretnék levetni a Felelős Gasztrohős köpenyt, hanem inkább azt tervezik, hogy nyaralás közben is igyekeznek környezeti hatásaikat is minimalizálni!

Horvátországban étkezés szempontjából szerencsére könnyű dolgunk van, pláne, ha nem félünk egy időre mellőzni a magyar ételeket. Európa új csillagát úgy tűnik, még nem érte el a nemzetközi éttermek áradata, és az olyan nagyobb városokban is, mint Split, alig találunk gyorséttermet vagy egyéb “egzotikus” kínálatot. (Splitben konkrétan egy darab kínai étterem van, egy mexikói és egy sushi bár, de Dubrovnik vagy Zagreb sem bővelkedik más nemzetek ételeinek kínálatában.)

horvat (1)

horvat (12)

Fotó: Ebolty Photography

Az egyetlen kivételt az olaszos ételek képezik, amelyek viszont úgy beleolvadtak a helyi gasztronómiába, hogy szerintem kirepítenék az embert az étteremből, ha azt mondaná, hogy a pizza nem helyi étel. (Ha valaki kipróbálja, feltétlenül írja meg nekem, mi történt!) Van viszont számtalan Konoba (a horvát csárda) tele friss hallal, omlós báránnyal, a tészta és pizzakedvelők pedig hetedik mennyországban érezhetik magukat a kínálat láttán (és főleg kóstolván!).

Számomra megdöbbentő - jó értelemben -, hogy az országot körbejárva mennyi helyi ételkülönlegességre bukkan az ember. Az általánosan elterjedt különlegességek (ćevapčići, fekete rizottó, dalmát pršut, stb.) mellett az egymástól alig egy-egy órányira lévő szigetek is szinte mind kínálnak valamilyen helyi különlegességet, amiről máshol még nem hallott az ember.

Csak szemléltetésképpen néhány példa a szigetek kínálatából:

Brač szigete:

- smutica (4/5 rész friss kecsketej+1/5 rész vörösbor - sajnos nemrég betiltották a friss kecsketej árusítását, úgyhogy össze kell barátkozni egy helyivel, hogy megkóstolhassa az ember)

- vitalac (bárány belsőségek nyárson, báránybélbe csomagolva)

Vela Luka, Korcula szigete:

- “A szegény farmer eledele” (bab-kukorica-csicseriborsó/lencse főzelék, sózott szardíniával)

Korcula város:

- számos bio étterem!

Ston (Dubrovnik közelében):

- friss, helyi osztriga (kb. 400 HUF/darab)

horvat (3)

Vis:

- homár (gondolom nem meglepő, hogy ezt nem kóstoltuk?

Ahogy azonban sajnos itthon is jellemző, csak azért, mert vízparton vagyunk, az étlap kínálata nem feltétlenül a helyi halászok kemény munkáját dicséri. Ha azonban a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt akarjuk tartani és a helyi hagyományok megőrzése is célunk (hiszen fagyasztott ázsiai halat bármelyik szupermarketben vehetünk otthon is), a helyi finomságokat keressétek.

horvat (6)

Amivel vigyázzunk - mert sokszor nem helyi:

a rák/scampi (Horvátországban tavasszal van szezonja)

a tintahal,

a polip

Legtöbbször (főleg a turistákból élő éttermekben) bizony Thaiföldről, Vietnámból, Skóciából, vagy a világ egyéb tájairól érkeznek több ezer kilométert megtéve. Az adriai tintahalat és polipot onnan lehet megkülönböztetni a fagyasztott versenytársától, hogy kb. kétszer annyiba kerül, és finomabb.

Ha otthon főzünk, egyszerűbb dolgunk van, mert a boltban vásárolt termék csomagolásán illetve a hűtőpultban minden hal, gyümölcs és zöldség származási helyét fel kell tüntetni (ráadásul halat és kagylót gyorsan és könnyen főzhetünk meg finomra). Az éttermek előtt sokszor látunk hűtőpultot, ahol az aznap fogott halak láthatóak - ezekből választhatunk magunknak vacsorát. És persze kérdezősködjünk nyugodtan, a horvátok mindig büszkén elmondják, hogy melyik alapanyaguk helyi!

horvat (4)

horvat (5)

Reggelire a turistáknak kínált ham&eggs helyett menjetek el pékségbe és válogassatok az édes és sós péksütemények között. A honvágyat érzők túrós rétessel (stukli) nosztalgiázhatnak, a kalandra vágyok pedig ehetnek egy húsos, sajtos vagy zöldséges bureket. A péksütemények nagy része egyébként leveles tésztából készül, és a pékségek kínálatában sok édes falat szerepel. (Több strandon találkozhatunk péksüteményeket áruló nénikkel is.)

Lehet, hogy mi magyarok jók vagyunk borban, a horvátok viszont meglepően jók sajtban: erős vagy gyenge, kemény vagy puha, nem csalódunk benne. A Pag szigetéről származó sajt kihagyhatatlan az érett fajtát kedvelőknek, a hvari kecskesajt pedig a lágyabb ízekért rajongóknak.

horvat (2)

Érdemes megkóstolni a helyi zöldségeket, gyümölcsöket: sokszor látni akár az út szélén, akár a tereken egy-egy hirtelen felállított asztalt, amelyen az éppen aktuális termést árulja egy család (sokszor a vásárlás bizalmi alapon megy, és nem is áll ott eladó, csak be kell dobni a pénzt egy perselybe).

Persze a legjobban akkor járunk, ha kimegyünk a helyi piacra és végigkóstolunk mindent vásárlás előtt. Van itt például sárga színű szilva, füge, és az elengedhetetlen blitva, vagyis mángold, amelyet főtt krumplival és olíva olajjal keverve szinte mindenhol kérhetünk köretként.

Szomjúság ellen

Csapvizet megfigyeléseink szerint az északi tengerparti városokban kevésbé, délebbre viszont szinte probléma nélkül kapunk bárhol. Ha mégis kudarcba fulladna a csapvizes próbálkozásunk, a tengerparti hőségben javasolt a megemelt folyadékbevitel megoldására a friss narancslé és citromlé iszogatását ajánljuk, amelyeket a legtöbb vendéglátóhelyen fel is szolgálnak, cukor nélkül, vízzel hígitva. Ezek nem csak egészségesebbek, de egyúttal megspóroljuk a szénsavas üdítők csomagolását is.

Korábban sosem gondoltam úgy a horvátokra mint nagy kávéivó nemzetre, így meglepetéssel tapasztaltam, hogy hány kávézó van tele a forró italt szürcsölő vendégekkel a nap bármely szakában . A horvátok állítólag közel 23.000 tonna kávét isznak meg egy évben (vagyis kb. 5 kilót fejenként). A kávékínálat is ehhez alkalmazkodik: a szokásos espresso-cappuccino-latte triumvirátus mellett számtalan választási lehetőségünk van még: kis vagy nagy kávé tejszínnel, nescafe különböző kombinációkban, “fehér kávé”, stb. Sajnos azonban a fair trade kávé és tea nem igazán elterjedt még.

Azoknak, akik folyékony kenyérre és társaira bízzák a szomjoltást, a következő munícióval tudunk szolgálni:

Sörök (zárójelben a készítés helye és, hogy melyik sörgyárhoz tartozik)

Velebitsko (Gospic, horvát tulajdon)

Karlovacko (Karlovac, Heineken)

horvat (13)

Ozujsko, Tomislav (Zagreb, AB InBev - Starbrew)

Pan (Koprivnica, Carlsberg)

Lasko (Lasko (Szlovénia) és Split, Szlovén tulajdonos)

Elkényeztetett magyarként - vagyis hozzászokva ahhoz, hogy bárhol ihat az ember egy helyi, finom de mégis egész olcsó pohár bort - Horvátországban kicsit rizikósabb a talaj e téren. Saját tapasztalatom szerint a tengerparti városok északi felében a házi bor (ami valószínűleg nem palackozott) a szörnyűtől a nem rosszig terjed, én itt javasolnám a palackozott, kicsit drágább borok megkóstolását.

A déli városokban azonban (ahogy közeledünk a nagyszerű borkészítő vidék, Hvar sziget felé), egyre kevésbé kell félni a literes áron meghatározott nedűktől. Split környékén egy deci házi bor 20-35 kuna között mozog egy átlag helyen, viszont elég lazán bánnak a “deci” mértékegységgel. A VHK/vadász itt Bambus névre hallgat, a Speci a bor fantával (kiráz a hideg!), a fröccs pedig Gemist (mali=kicsi, veliki=nagy).

horvat (7)

Van, hogy a bort csak sima vízzel hígítják - ez talán a régi rómaiaktól itt ragadt szokás.

A röviditalok fogyasztásakor is érdemes szem előtt tartani a környezetvédelmet, és a helyi kínálatot előnyben részesíteni: ne hagyjuk ki például a Rakija-t, a helyi pálinkát, amelyet - hozzánk hasonlóan - megszámlálhatatlan ízben készítenek. Sok étteremben kellemes meglepetésként meg is hívják a betérő turistát, hogy kóstolja meg a ház különlegességét.

A pálinkakedvelőknek akkor sem kell megijedniük, mikor a felszolgáló a “de ez nagyon erős” jellemzővel írja le a rendelt rakiját - ha megemlítjük, hogy magyarok vagyunk, elszáll az aggodalmuk. A felszolgálás “mérete” egyébként 0,3 deci, és a rakiján kívül például helyi gint vagy vodkát is találunk.

Nyomj egy lájkot, ha hasznos volt a cikk!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ

Gyönyörű helyen épült, és nemsokára 760 éves lesz az egyik legszebb panorámájú várunk, a Szigligeti Vár

A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 03.


Link másolása

hirdetés

Különleges helyen áll a Balaton-felvidék híres vára, a Szigligeti vár. Az épület a tó egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján vigyázza a vidéket.

Múltja a 13. századig nyúlik vissza.

A legrégibb részét a pannonhalmi bencések építették fel 1260-62-ben. Ez a kettős torony közti palotaszárny tetszett meg IV. Béla királynak, aki egy cserével jutott hozzá végül az épülethez, amely többször is gazdát cserélt, majd 1521-től több évszázadra a Tóti Lengyel családé lett.

A törökkel szembeni ellenállás része lett, leghíresebb kapitánya Magyar Bálint volt. A végvárat a muszlim seregek sohasem tudták elfoglalni.

A 16. században elavulttá vált az erődítmény, de mivel nem volt fontos stratégiai szerepe, nem újították fel.

A végzetet azonban egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban lévő puskaport, a tűztől pedig leégett a vár.

1702-ben I. Lipót leromboltatta, a köveket a környék lakossága elhordta az építkezésekhez.

hirdetés

A 20. században többször is megerősítették a falakat, majd eldőlt, hogy felújítják a nehéz sorsú várat. A műemléki helyreállítása mellett különböző turisztikai attrakciókkal is bővítik ennek keretében.

A gyönyörű vidéken álló vár Magyarország egyik leglátogatottabb vára.

A falakról élvezhető az egyik legszebb balatoni panoráma. Sokan ezért indulnak neki felfedezésének, hiszen a tanúhegyek, a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc és a kék vízfelszín csodás látványt nyújtanak.

A várban a felújításoknak és fejlesztéseknek köszönhetően több látnivaló is akad, a barokk konyha, a kovácsműhely, a várkápolna, a kézműves udvar, a fegyverkiállítás és várgaléria is remek kikapcsolódást és hasznos ismereteket is kínál.

A Barokk-konyhában a 15-17. században működő konyhák világába kalauzolnak el. A középkori konyhában megismerhető a korszak jellemző berendezése, és főzési szokásai. A fegyverkiállításon az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye látható. Az őskortól egészen napjainkig találhatók itt fegyverek, de megismerheted a hadászat fejlődését és a letűnt korok harcászati szokásait is. A felsővár földszinti boltozatos terméről, a Várkápolnáról azt feltételezik, hogy az eredeti építényt készítő bencés rend kápolnája lehetett. A Várgalériában vártörténeti kiállítást rendeztek be.

VIDEÓ: Szigligeti Vár

Bővebb információk ITT


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Európában is egyedülálló a Kákafoki holtág, ahol még mocsári ciprusokat is láthatsz

Szarvasra látogatva kihagyhatatlan hely a Holt-Körös és partja, amit a vízről is érdemes felfedezni. Tartsatok velünk egy kis virtuális vízi utazásra.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 25.


Link másolása

hirdetés

Magyarország egyik különleges vízi világáért érdemes útra kelni a természetimádóknak, a túrázóknak, a vízi sportot kedvelőknek és a horgászat szerelmeseinek is. Sőt, Szarvason bőven akad érdekesség a Holt-Körös partján, hiszen a vízi színháztól az arborétumig, a mini Magyarországtól az állatparkig és a hangulatos városig számtalan látnivaló várja a látogatókat.

Mi most arról mesélünk, milyen a vidék a vízről szemlélve. Akár kishajóval, akár csónakkal vagy kenuval is fel lehet fedezni ezt a hol vadregényes, hol látványos vízi világot.

A Hármas-Körös és öt mellékfolyója közül a Kákafoki-holtág az egyik legismertebb. A Hármas-Körös szabályozásával létrejött, közel 30 km hosszú, 30-70 méter széles, átlag 2,2 méter mély Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst Magyarország 5. legnagyobb állóvizeként is említik.

A holtág Európában is egyedülálló, mert igazából nem holtág, hanem élővíz, ami nem tó, nem folyó, hanem ezek keveredése, ami az év egy részében folyóként működik, de ha szükséges a duzzasztók oldják meg a vízellátást. A Kákafok Európa egyik leghosszabb, mesterségesen létrehozott holtága. A neve - többek szerint - utal a múltjára, mikor még a Hármas-Körös az eredeti, maga által kialakított medrében folyt, számtalan kanyarral, elágazással. A sekély víz egyes helyeken mocsarakká változtatta a vidéket, ahol vígan megélt a káka. Erre utal a Kákafok, és bár a szabályozással ezek a mocsarak megszűntek, de néhány helyen még megmaradtak nyomai a természetvédelmi területeken.

Ha a vízre szállsz, akkor az egyik legszebb és amúgy kihagyhatatlan hely - az arborétum alapítója, gróf Bolza Pál által telepített – jellegzetes mocsári ciprusok, melyek a partmenti vízekben élnek egy csoportban.

hirdetés

A Víziszínház nemcsak a nyári előadások alkalmával különleges, a vízről nézve is szép látvány. Az út során elhaladhatsz a Millenniumi emlékmű, vagy a Bolza-kastély mellett, bekukkanthatsz innen is a Szarvasi Arborétum gyönyörű parkjába. A vízparton azért légy óvatos, mert sokan horgásznak errefelé, hiszen a víz kiválóan alkalmas erre is.

A holtág története a 19. században indult, akkor két ütemben is szabályozták Hármas-Köröst. A vize napjainkban is alkalmas strandolásra, vízisportolásra, horgászatra, de fontos szerepe van a belvíztározásban, -elvezetésben, vagy például az öntözővíz tározásában is. A helyieknek pedig igen komoly bevételt jelent, hiszen vonzó úticéllá vált Szarvas és vidéke, többek között a holtágnak köszönhetően.

A vízparton pedig szigorúan védett természeti területeket lehet megismerni, felfedezni, és érdemes is betérni az arborétumba vagy az Annaligetbe, ahol nővény- és állatritkaságokat láthatsz. A horgászás kedvelői pedig sokféle halat foghatnak, mert a vízben süllő, compó, harcsa, csuka, balin, amur, busa és keszegek is élnek.

Bővebb információk többek között ITT.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ

5 élmény az Őrségben, amit neked is át kell élned

Alpakafarm, szállás lombházikóban, vagy a híres dödölle megkóstolása. Kihagyhatatlan őrségi élményekre vadásztunk - összegyűjtöttük az 5 legjobb tippet Nektek.

Link másolása

hirdetés

Az ország nyugati csücskében elterülő tájegység tökéletes úti cél lehet egy hétvégi feltöltődéshez: már utazás közben gyönyörködhetünk a szép tájakban, hát még ha be is barangoljuk őket. De tökéletes a helyszín aktív pihenésre is, mert például kerékpárral is bejárhatók az egymáshoz közeli falvak, nem is beszélve a gasztronómiai specialitásokról, amiket vétek lenne nem megismerni.

Az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ebbe a régióba az ország nyugati kapujának védelmére. Az Őrség mai területe még Szent István korában alakult ki, és ez az ország egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él.

Ami még igazán különleges itt, hogy szereknek nevezik a dombtetőkre épített házcsoportokat – Szalafőn belül például találunk Papszert, Pityerszert és Csörgőszert is.

Őszi kirándulási célpontként az Őrséget választottuk, hogy feltérképezzük, milyen élményekkel töltődhetünk fel, ha itt töltünk el egy hétvégét. Mindjárt öt tippet is összegyűjtöttünk, íme az ajánlatunk:

1. Őrségi Patakparti Alpakafarm, Szaknyér

Aki gyerekekkel indul az Őrségbe, annak az Alpakafarm Szaknyéron kötelező megállóhely – a gyerekek egész biztosan a cuki állatokra kíváncsiak a leginkább. Mi ugyan épp gyerekek nélkül jártunk arra, de legalább akkora lelkesedéssel, mint ők tették volna, mert hát az alpakák cukik, és már a látványukban is van valami megnyugtató.

hirdetés

Mint azt Könye Katalintól, az Alpakafarm tulajdonosától megtudtuk, az alpakák igazából csordaállatok, olyanok, mint a szarvasmarhák:

nap közben fő elfoglaltságuk, hogy csoportosan legelésznek, nem igénylik különösebben az ember közelségét, a simogatást.

De ők is azért döntöttek úgy, hogy alpakákat tartanak saját kertjükben, mert nagyon megtetszettek nekik a jámbor állatok.

A farm már önmagában is látványos: átszeli a Szent-Jakabi patak, találunk itt tavirózsáktól pompázó halastavat, megpihenhetünk a sétány mellett kialakított padokon, gyönyörködhetünk a kertben – na és az alpakákban. Nem csoda, hogy sok látogató órákat is eltölt itt. Ha szerencsénk van, és jó hangulatban kapjuk el őket, akkor közelebb merészkednek az állatok, és jól szemügyre vehetjük őket.

Mivel az alpakafarm Katalinék magánháza részeként üzemel, a látogatása előzetes bejelentkezést igényel. A szomszédos faluban található Alpaka Panzióban szállást foglalva a legegyszerűbb jól időzíteni látogatásunkat.

Miért ajánljuk?

• Alpakákkal nem találkozhatunk akárhol – akkor már miért ne pont az Őrségben?

• Ha csak üldögélünk a kertben, elmerülünk a látványban, az már maga feltöltődést jelent.

• Gyerekekkel tökéletes program.

• A panzióban OTP SZÉP kártyát is elfogadnak, és alhatunk lombházakban.

2. Vadása-tó, Hegyhátszentjakab

A Vadása völgyben, a Vadása patak vízének felhasználásával 1968-ban kezdték kiépíteni a Vadása-tavat. Nevét onnan kapta, hogy a környéken sok róka élt, lyukakat ástak a patak mentén: így lett a patak neve vad-ásta, vad által ásva, vagyis Vadása.

A tó vizét 12 forrás táplálja, 200 méter széles, 350 méter hosszú.

Ha nyáron jövünk, itt még strandolni is lehet akár – a tó egyik partján fürdőhelyet alakítottak ki. De ősszel sem utolsó a látvány: színesbe öltöző erdő, sápadt napfénytől tükröződő víztükör – lám, a költői énünket is előhozza ez a csodás hely. Elég csak kicsit heverészni az egyik stégen és élvezni az őszi napfényt, hogy elérjük ezt a hatást.

Akik szeretnek erdőben sétálni, kirándulni, azok sem fognak itt csalódni. Innen indul például a Rókalyuk-tanösvény, ami egy másfél órás sétával bejárható, akár még gyerekes családoknak is. Azonban ha nem a nyári szezonban jövünk, számítsunk rá, hogy vendéglátóegységeket már nem találunk itt nyitva.

Miért ajánljuk?

• Minden évszakban különleges arcát mutatja a táj.

• A kisebb tavon horgászni is lehet.

• A környéken számos túraútvonal, kirándulóhely található.

NÉZD MEG VIDEÓNKAT IS, HOGY TE IS ÁTÉLHESD AZ ŐRSÉGI ÉLMÉNYEKET!

3. Kerca Biofarm, Kercaszomor

Már a farm elhelyezkedése is csodás, a háziak azt mondják, az Őrségben itt a legszebb a naplemente – ezt pont nem sikerült ellenőriznünk, de készséggel elhisszük nekik. Főleg, mert aki a farm egyik lombházában foglal szállást, az saját teraszáról csodálhatja a lenyugvó napot.

Másnap reggel pedig ugyanitt fogyaszthatja el a helyi finomságokból összeállított reggelijét, amihez a biokertből szedhet magának friss zöldségeket – már ha épp a megfelelő évszakban érkezik.

A farm tulajdonosa, Kurilla László több helyen is megfordult már a világban, míg nem 2008-ban átvette az őrségi farm irányítását, és úgy érezte, innen nem kell továbbmennie. Igazi kis paradicsomot hozott létre Kercaszomoron: a biokertészet mellett találunk itt lovardát, különleges szálláshelyeket és zöld teraszt is. Utóbbin őrségi és nemzetközi falatokat kóstolhatunk meg, és a tálak olyan gusztusosak, hogy már a látványnak is nehéz ellenállni.

A lovaglást itt az is kipróbálhatja, aki még sosem ült lovon – ez ránk is jellemző volt például – és az is, aki már gyakorlott lovas. De ha nincs lovaglási szándékunk, akkor is élmény eltölteni pár napot valamelyik házikóban: találunk itt őrségi parasztházat és lombházat egyaránt.

Miért ajánljuk?

• Lovaglás szerelmeseinek ideális töltőpont.

• Bakancslistás tétel lehet kipróbálni egy lombházikót, pláne a hozzá tartozó szaunával.

• Itt mindent a természetesség leng körül.

• A szolgáltatásokért fizethetünk OTP SZÉP kártyával.

Tipp: így fizetheted az élményeidet legegyszerűbben - OTP SZÉP kártyával!

„Büszkén mondhatjuk, hogy az OTP SZÉP kártya idén már 10 éve áll a belföldi turizmus szolgálatában azzal, hogy a magyar munkavállalók hazai pihenését és élményszerzését támogatja. A zsebek átjárhatóságának köszönhetően a kártyabirtokosok 2022. szeptember 30-ig még sokoldalúbban használhatják fel juttatásaikat – hiszen bármelyik alszámláról költhetnek, elfogadóhely típusától függetlenül.

Arra buzdítjuk kártyabirtokosainkat, hogy használják ki ezt a lehetőséget a hazai látnivalók felfedezésére és új élmények kipróbálására. Nekünk az a célunk, hogy ehhez a legjobb ügyfélélményt biztosításuk számukra. A digitális felületeink – mint az OTP SZÉP kártya mobiltelefonos applikáció, és OTP Portálok felületének – megújulásával most még egyszerűbb az elfogadóhelyek megtalálása, és az előlegfizetés is. A leendő ügyfeleink pedig akár már online, ügyfélkapun keresztül is köthetnek SZÉP-kártya szerződést, hogy még könnyebb legyen az indulás” – nyilatkozta Lendvai Mónika, az OTP SZÉP kártya üzletágvezetője.

4. Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő

Említettük, hogy az Őrség jellegzetessége, hogy szerekből áll egy-egy település – nos Szalafőn belül Pityerszerre kell látogatnunk, ha az őrségiek néhány évtizeddel korábbi életével szeretnénk megismerkedni. Épp a többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre itt az Őrségi Népi Műemlékegyüttes.

200-300 éves lakóházakat találunk itt, amelyek hűen bemutatják a helyiek életét. A berendezési tárgyak között ott sorakoznak a falusi hétköznapi élet kellékei. Ahogy Lasits Anita, a skanzen munkatársa elmesélte nekünk, a legnépszerűbb bútordarab a kati. Így, kis kezdőbetűvel, merthogy egy tárgyról van szó: ebbe a speciális járókába állították a kisgyereket, amikor éppen nem akadt mellé felügyelet. Ha ismerős a mondás, „áll, mint katiban a gyerek”, akkor most már az is világos, honnan is az eredete.

Amit mindenképpen érdemes kipróbálni: be lehet jelentkezni kiscsoportokban különböző foglalkozásokra, mint amilyen a tökmagolaj-sajtolás, a mézeskalács készítés, az íjászat, vagy a fazekasság.

Utóbbiról kiderült például számunkra, hogy az Őrségben gerencsérnek hívják a fazekasokat, és csak itt az országban egész másként néz ki egy fazekaskorong.

Miért ajánljuk?

• Kész időutazás a skanzenlátogatás, minden korosztálynak tanulságos.

• Gyerekekkel is érdekes program, még kecskéket is simogathatnak.

• A kézműves foglalkozásokon mi is átérezhetünk valamit a helyiek életéből.

• A belépőt fizethetjük OTP SZÉP kártyával is.

5. Őrségi Ízek Portája, Szalafő

Nem lehet úgy befejezni egy őrségi kirándulást, hogy az ember ne kóstolná meg a helyi specialitásokat. És ha már, akkor mindenképpen egy autentikus helyet szerettünk volna választani. Az Őrségi Ízek Portája pont ilyen.

Horváthné Tamaskó Ildikó családi vállalkozásban üzemelteti a helyet. Férjével egész más szakterületen dolgoznak, nem a gasztronómiában, de hét évvel ezelőtt elhatározták, hogy szeretnék megmutatni a helyi ízeket az erre kirándulóknak. Szombatonként fogadják a vendégeket előzetes bejelentkezés alapján, akik akár egy komplett őrségi menüsort is végig kóstolhatnak.

Tejfölös-hajdinás vargányaleves, borsús káposzta, dödölle, tökös-mákos rétes – ez került a mi asztalunkra, és még az ételérzekenyek és vegetáriánusok is félretették egyébként szigorúan tartott szabályaikat, annyira meggyőzően hatottak Ildikó fogásai.

Bár a receptjei nem titkosak, kérésre szívesen elmeséli, hogy készül a dödölle, ahogy mondja, többen visszajelezték, hogy pont ilyen finomra sehol máshol nem sikerül reprodukálni a fogásokat.

Miért ajánljuk?

• Autentikus őrségi ízek, autentikus környezetben.

• Ildikó olyan szívélyes vendéglátó, hogy kár lenne kihagyni portáját.

• A dödöllét nem elég csak a gyerekdalból ismerni, meg is kell kóstolni.

Szerintünk ez az 5 érv is bőven elég, hogy az Őrséghez meghozzuk a kedvet – de kíváncsian várjuk kommentekben, hogy ki milyen látnivalóval, érdekességgel, élménnyel egészítené még ki a sort!

A cikk megjelenését az OTP Pénztárszolgáltató támogatta.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Januártól újranyitják a Leonardo DiCaprio filmjéből ismert csodaszép thai öblöt

Három és fél éve zárták le a Maya Bayt, mivel az öböl nem bírta a napi többezer turista által okozott környezeti terhelést.

Link másolása

hirdetés

Heteken belül újra megnyílik a turisták előtt az egyik legismertebb thaiföldi látnivaló, írja a CNN. A Maya Bay még 2000-ben lett világhírű, miután bemutatták a mozikban a Leonardo DiCaprio főszereplésével A part című filmet, amit Phi Phi Leh-sziget csodaszép öblében forgattak.

A partszakaszt 2018 júniusában zárta le a thai kormány, mivel naponta nagyjából ötezer ember látogatta az öblöt, ez pedig jócskán megviselte a környezetet: a korallok jelentős része kipusztult többek között a vízbe került napozókrémeknek köszönhetően. A bezárás hírére ráadásul tovább növekedett a turisták száma, akik közül sokan motorcsónakkal érkeztek az alig egy órára fekvő Phuketről, hogy még utoljára megcsodálják a világ egyik legszebb tengerpartját.

A thai környezetvédelmi miniszter vasárnap kiadott közleményéből kiderül, hogy a három és fél évvel ezelőtti lezárást követően jól sikerült az öböl helyreállítása.

A 2022. január 1-re tervezett újranyitást követően azonban hajókat már nem engednek be közvetlenül az öbölbe, ehelyett a turistákat egy távolabbi mólóról szállítják motorcsónakokkal a partra 10 és 16 óra között. Egy-egy túra maximum egyórás lehet és egyszerre legfeljebb 300 nézelődő tartózkodhat az öbölben.

hirdetés

Thaiföldnek égetően szüksége van a koronavírus-járvány miatt az elmúlt másfél évben elmaradó turisztikai bevételekre. Az ázsiai ország ezért november 1-jén enyhítette a beutazás feltételeit. A Világbank adatai szerint a járvány előtt a thai GDP 15 százaléka a turizmusból származott, országszerte több millióan élnek ebből az iparágból.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: