hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

A monda szerint Mátyás király is járt a véres ostromokat megélt Thury-várban

Thury György és hős vitézei emlékére megrendezik A Diadal Napját is, amikor megelevenedik a történelem.
Söptei Zsuzsanna, Fotók: Major Frigyes - szmo.hu
2018. március 17.

hirdetés

A Veszprém megyében található Várpalota központjában áll a város egyik legvonzóbb látnivalója, a Palota vár, vagy más néven Thury-vár.

A felújított építményért, annak történetéért, és a település, meg persze a környék felfedezéséért érdemes egy nagyobb kirándulást tenni.var (1)varpalota_major (17)varpalota_major (18)

A vár múltja Bátorkőtől Móré menekülésééig

A történészek szerint a várpalotai vár elődje a Bakony erdejében omladozó - a Csák nemzettség által a XIII. században emelt - Pusztapalota, Bátorkő vára lehetett. De ezt, a hely adottságai miatt már nem lehetett annak idején tovább bővíteni, így magára maradt.

Később ezért, a XIV. században földesúri birtokközpontot építettek az akkor még mocsaras vidéken, amely már könnyebben megközelíthető volt, de a biztonság miatt erős falakat húztak fel. 1397-ben egy oklevélben szerepelt először, ahol „Palotaként” említik. Ezt az építményt bővítették aztán, kapott saroktornyokat, lakó- és gazdasági épületeket.

hirdetés

Itt élt – kihalásáig, 1524-ig - az Újlaki család. Ők voltak a kor egyik legjelentősebb nagybirtokos famíliája.

Újlaki Lőrinc herceg özvegye a mohácsi csata után feleségül ment a pécsi püspök testvéréhez, az Egri csillagokból is ismer Móré Lászlóhoz, aki szívesen ingadozott a vezetők között aszerint, ahogy érdekei kívánták.

Móré hírhedt volt, rablólovagként gyilkolt, fosztogatott, végül János király hívei a törökökkel összefogva megostromolták a „zsiványtanyát”,

és elűzték Mórét, aki gyerekeit, mindenét hátrahagyva egy kötélen leereszkedve a Bakonyerdőbe menekült. Nem sokkal később a törökök a gyerekeivel együtt elfogták, és az isztambuli Héttoronyban halt meg Török Bálinttal és Maylád Istvánnal.

Később a Palota vár is része lett a török elleni végvárrendszernek, többször megostromolták, sikertelenül.var_regen

Thury György, a hős várkapitány

1558-ban Thury Györgyöt nevezte ki a király várkapitánynak. 1566-ban a törökök újra megpróbálták bevenni a Fehérvár és Veszprém között álló várat. Thury ekkor már

messze földön híres vitéz és bajvívó volt, sikeres portyákat vezetett.

Ám a török támadás során súlyosan megsérült a vár is, a katonák ugyan hősiesen küzdöttek, de erejük fogyott, ezért Thury felmentő sereget kért Bécstől. Közben egy nagyobb faanyagot szállító szekér karaván porára az ellenség azt hitte, hogy a katonaság érkezik. A pasa kifáradt katonái fellázadtak, így kénytelen volt visszavonulni a vártól.

Az ostrom után Thury György kérte, hogy mentsék fel a várkapitányi tisztség alól. Helyére öccse, Benedek került. Őt Pálffy Tamás követte, és sokáig ellen tudtak állni a törökök megújuló támadásának.

Végül 1593-ban Ormándy Péter kapitány ugyan hősiesen védte a várat, de a rommá lőtt falak között nem tudták már tartani magukat.

Tárgyalás útján megadták magukat, de a törökök – ígéretük ellenére – végeztek velük.var (2)

Kastély lett a Zichy-családnak köszönhetően

A sok véres ostromot megélt várnak a XVII. században több gazdája is volt. 1650-től Palota földesura, a Zichy-család a lakóépületeket barokk kastéllyá átalakította, és ebben a formájában maradt meg, bár romosan, a XX. századig.

Végül a műemlékvédelmi szakemberek újították fel a várat. A szépen rendbe hozott várpalotai várban múzeumokat alakítottak ki, termeiben színházi előadásokat, koncerteket, konferenciákat tartanak, nyáron pedig színházi és kulturális rendezvényeket rendeznek benne.

VIDEÓ: Várpalota - Thury-várvarpalota_major (9)

A várhoz mondák is kötődnek

Egy hagyomány szerint maga Mátyás király is járt a várban, az Újlaki-család vendégeként. Ennek emlékére Újlaki-várként is szokták említeni.

Egy másik hiedelem szerint 1476. december 11-én itt tartózkodott Beatrix a Mátyással kötendő esküvője előtti napon és készült fel a nagy eseményre, és a koronázására.

A várban volt egy rövid időre a magyar korona és a koronázási jelvények is. Ulászló megkoronázását akarták azzal megakadályozni, hogy ezeket a budai várból a Palota várba vitték. Ám az akkor már özvegy Beatrix a Fekete Sereget küldte a korona visszaszerzésére. Corvin János pedig nem akart áldozatok árán királlyá lenni, így átadta a koronát és ezzel lemondott a trónról.

varpalota_major (1)varpalota_major (3)varpalota_major (6)varpalota_major (7)varpalota_major (8)varpalota_major (10)

A várban látható kiállítások

- Várpalota története a neolitikumtól napjainkig - Helytörténeti kiállítás

- Magyar katonák viselete a honfoglalástól napjainkig - Tóth István gyűjteménye

- Bányászati Gyűjtemény - Várpalota bányász múltját bemutató egyedül álló gyűjtemény

- Matzon Frigyes kiállítás - A Matzon-életművet tudatos alkotói törekvés, következetes szobrászati építkezés vezérelte

- Bakonyi Poroszkálók tárlat - Hagyományőrző vitézek 40.000 kilométere lóháton

Bővebb információk ITT.varpalota_major (11)varpalota_major (12)varpalota_major (14)varpalota_major (15)

Thury-trip

A magyar szakemberek által kifejlesztett alkalmazás öt helyszínt érintő sétára vezet el téged a Thury-várban. Segítségével a mobiltelefonodon vagy tableteden három dimenzióban megelevenedik a történelem. A kiterjesztett valóság megmutatja azt, ami nincs ott, de valaha ott volt - vagy oda képzelhető.

varpalota_major (19)varpalota_major (20)varpalota_major (23)varpalota_major (22)

A Diadal Napja – 1566. június 15.

Idén június 8-10. között rendezik meg A Diadal Napját a várban

A PROGRAM

Június 8.

Megérkeznek a török csapatok a vár elé. Karéjban felverik sátraikat, őrtüzeket raknak. A velük érkező árusok kirakják portékáikat. A vár falán fáklyákkal járőröző katonák jelennek meg. A táborban müezzin szólítja imára a moszlimokat, a város harangjait megkondítják.

Június 09.

Délelőtt a csapatok felkészülnek az ostromra, mindkét oldalon sorakozók, mustrák. Fegyverzet, felszerelés ellenőrzés. A török csapatok erődemonstráló felvonulásokat rendeznek a városban.

A várbéliek is kilovagolnak, hadd gyönyörködjenek bennük is a népek. Thury hírt kap arról, hogy Salm generális 14 ezer emberrel Győr alatt vesztegel, de nem indul meg a vár felmentésére. Vadászik. Agarakat vezetnek fel. Kettesével eresztik össze a prédára. A futtatás alatt kutyákat adnak-vesznek. Mikor az ebeket elvezetik hűsölni, solymász lovagol be a térre és mutatja be madara tévedhetetlenségét. A tömegben tolvajokat fognak, akiket Arslan elé vonszolnak.

A budai pasa törvényt ül, elítéli a tetteseket, egynek a kezét vágatja le, egyet felköttet. A várból két huszár lovagol ki és ügyességi párbajra szólítja a szpáhikat. Arslan kijelöli a két lovasát és megkezdődik a viadal. A játékos vetélkedő nyerteseit megjutalmazzák. Most komolyabb fordulat következik. Tárcsapajzsos huszárok ugratnak ki kopjákkal a kezükben a várból és hívják párbajra Arszlán katonáit. Az összecsapás után mindkét fél összeszedi sebesültjeit. Tatár segédcsapatok azonban zsákmányra éhesen fosztogatni kezdenek. A huszárok néhányat levágnak közülük, hármat pedig felvonszolnak a vár fokára. Egyet karóba vonnak, egyet lefejeznek, egyet pedig lehajítanak a mélybe.

Arslan megvereti a harci dobokat. A táborban minden harcos felkészül a rohamra. Imára gyűlnek össze és felkészülnek a vértanúhalálra. A várban misét celebrálnak. A török tüzérség lőni kezdi a falakat. A várból kiszökik Literáti Péter és Papp Péter, s felrobbantja az oszmánok lőporát. A hatalmas robbanásban ők is megsérülnek, és fogságba esnek. Arslan megkínoztatja és karóba húzatja a két hőst. Thury beszédet mond az embereinek és kirontanak a várból szörnyű pusztítást okozva a töröknek. A várba visszatérve felkészülnek az utolsó kirohanásra. Kicsapnak, de üres tábort találnak. A török csapatok fejvesztve menekülnek. Tűzijátékkal ünneplik az ostrom végét.

Június 10.

Szent Iván havának tizenegyedik napján, az Úr napján, a felszabadult vár átadja a helyét az örömnek. Gyermekek lépnek a hősök nyomdokaiba. Nekik játszanak az igricek, zoknival vívják meg az előző napi csatát, versenyre kelnek egymással a nagy Thury kapitány irányítása alatt.

Naplemente előtt 4 órával lebontják a sátortábort, az utolsó hullát is lehúzzák a vár elől. Eltakarítjuk a háború nyomait, a város békés lakossága visszakapja a város képét, a várat.

Információ ITT.

VIDEÓ: A Diadal Napja

Légifelvétel és metszet forrása: Wikipédia, címlapfotó forrása: Thury-vár Facebook-oldala


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Simontornyán látható Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya

Lakótoronynak épült a 13. században, a törökök katonai célra használták, majd reneszánsz kastéllyá alakították a sok mindent megélt épületet.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 16.

hirdetés

A Tolnai-Hegyhát északi része és a Mezőföld határán, a Sió partján található Simontornya. A vidék – kiváló adottságai miatt – igen gazdag történelmi leletekben. Már a kőkorszakból is találtak itt nyomokat, előkerült egy bronzkori település maradványa, kelták telepedtek meg, majd a rómaiaknak is volt itt települése. A honfoglaláskor az Árpád-család birtoka lett a mai Fejér és Tolna megye jelentős része.

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül.

A magánvár később végvárként működött. A tulajdonosai között volt Henczfia János budavári rektor és kapitány, a Laczkfiak, a Kanizsaiak, Ozorai Pipó és a Garaiak is. A leromlott épületet Gergelylaki Buzlay Mózes - Mátyás király itáliai követe - 1509-ben újra felépítette és szerzeteseket is telepített ide. Ekkor nyerte el mai formáját. Az utolsó magyar várúr Pöstyéni Gergely főudvarmester volt 1536 környékén.

A török uralom idején a stratégiai helyzete miatt fontos szerepe lett a várnak. Kezdetben erős őrséggel látták el, janicsárok, lovasok és a várőrző gyalogosok is nagy számban éltek itt. Az első török parancsnok Jusszuf dizdár volt. Ahogy a hely jelentősége csökkent, úgy lett egyre kisebb létszámú a katonai jelenlét is.

A várat 1686 szeptemberében vették vissza a törököktől. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben az osztrák Heister generális ostromolta meg és foglalta el a várat, melyet egy évvel később Bottyán János foglalt vissza.

hirdetés

Mivel katonai feladata megszűnt, az építmény pusztulásnak indult. Raktárként, lakóépületként még használták, de 1954-ben a nagy torony teteje beomlott. Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. A helyreállítás nyomán

kiállításokat rendeznek benne, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak nyarant,a Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában.

Simontornyán a – járvány elmúltával –

érdemes a vár környékét is bejárni.

A településen látható például a 19. századi Református templom, valamint a Szent Simon és Júdás Tádé-templom és ferences rendház, melyet 1766-ban Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából építettek. A Styrum-kápolna, amely Simontornya szőlőhegyén, a Mózsé-hegyen áll. Ezt Simontornya földesura állíttatta fiatalon elhunyt fia, Styrum Nepomuk János emlékére. A Szentháromság-szobor pedig 1812-ben készült késő barokk stílusban.

A környék történeti kutatása napjainkban is zajlik. Így került elő egy török és kuruc kori leletegyüttes a vár mellett, ahol megtalálták az épület köré épített, hajdani palánk maradványait is idén. Mintegy 200 darab, 8-15 centiméter átmérőjű cölöp maradványai kerültek elő a föld alól a várfalaktól kb. 30 méterre. A sövénnyel befont palánkot a 17. században építhették. Ezt korábbi források is említették, de elhelyezkedéséről eddig nem tudtak. Szakemberek úgy vélik, hogy a hódítók a kisebb váraknál megszokott módon itt is un. huszárvárat építettek földből és fából, ennek nyoma lehet a most meglelt palánkvár maradványa. Az eddigi feltárás szerint a palánk a Rákóczi-szabadságharc idején égett le. Az építményen kívül előkerült még török kori, turbános sírkő-fejrész, a hódítókkal érkezett, balkáni eredetű délszlávokhoz kötődő jellegzetes, archaikus kerámiák, üveg-karperec darabok és egy mázas, török talpas tál is. Külön érdekesség a 300 éves tök- és barackmag és dióhéj.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Földtanilag az Alföldhöz tartozik, de a Dunántúl részének tekintjük: irány a Benedek-tó vidéke

A Mezőföld egyik rejtett szépsége kiváló fotóstéma, horgászhely, és tökéletes helyszín egy kis stressz-oldásra is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. január 10.

hirdetés

Szeretnél csendes, nyugodt helyen sétálni, távol a város zajától? Ha te is vágyódsz az aktív kikapcsolódásra, és szívesen barangolsz romantikus vidéken, akkor neked való Mezőföld egyik eldugott tava.

A romantikus tópart igazi stressz-oldó hely, és nincs másra szükséged hozzá, csak egy jó bakancsra, némi útravalóra és pár órára.

Alap, Alsószentiván és Cece határán bújuk meg a Benedek-tó. A homokvidék télen – és persze egész évben – kényelmesen bejárható, így akár gyerekekkel is felfedezheted a tájat.

A Dunántúlon elterülő Mezőföld számos kevéssé ismert helye közé tartozik a tó és vidéke.

A földtörténeti múltja is érdekes, hiszen földrajzilag az Alföldhöz tartozik, ugyanakkor a Dunántúl részének tekintjük. A talajt homok és lösz alkotja, melyet a Dunántúli-középhegység patakjai hordtak ide. Régen füves pusztaság volt, de az idők során jó minőségű mezőgazdasági területté vált. Nyáron inkább a szárazság jellemzi a vidéket. Sok volt errefelé a füves puszta (ez már egyre kevesebb helyen látható), a futóhomok és nedves területen a mocsárrét, láperdő.

Mezőföldön megél többek között az orchidea, a párlófű, a taréjos tarackbúza, a bunkós hagyma, a csűdfű, a sátoros aranyvirág, az olasz harangvirág is. A láposok sok rovarnak adnak otthont, és változatos a kétéltű-, hüllő- és madárfaunája is. Az állatok közül találkozni errefelé vörös rókával, mezei nyúllal, őzzel, vaddisznóval, aranysakállal is. A madarak kedvelői pedig megleshetik például a fácánt, a gyurgyalagot, a héját vagy a búsospacsirtát is. A vizek közelében élnek vöröshasú unkák, békák és gyíkok is szép számmal.

A Benedek-tó Alap, Alsószentiván és Cece felől is megközelíthető. A nádassal, fákkal körülvett tóparton a sétány mellett pihenőhelyek, kis házikók bújnak meg. A horgászok számára is ideális a sok kis rejtett zuggal csábító hely.

hirdetés

A vízparti kirándulást követően pedig érdemes szétnézni a vidéken is.

Alsószentiván egy kicsi település, ám messze földön híressé vált. Itt van ugyanis a Fatimai Szűz első kegyhelye. A katolikus temploma 1951 óta zarándokhely, ahol májustól októberig (minden hónap 13-án) itt kérik a Szűzanya közbenjárását. A kegyszobor története pedig igazán kalandos, érdemes megismerkedni vele:

Alap község története és a régmúltba nyúlik vissza. A falut az Árpád-korban alapították a besenyő vezérek. A 13. században írtak először róla, akkor Olup néven említették. Nemesség is lakott itt, de fő érdekessége a salétromháza volt, melyben puskaport állítottak elő. A puskapor pedig kapós volt, a király és Ali pasa katonái is jártak ide érte. A török idők után települt be újra a falu, ahol manapság elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, jellemző a szőlőművelés, a szarvasmarha- és lótenyésztés.

Cece szintén komoly múlttal rendelkezik. Feltevések szerint alapítását és elnevezését a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Nevét egy Czecze nevű birtokosáról kapta. Első említése egy III. Béla idejéből származó oklevélen olvasni. A lakosság ma is főleg földműveléssel és állattartással foglalkozik, leghíresebb terményük a cecei paprika és a görögdinnye. A község két nevezetessége a Csók István Emlékmúzeum és a Mezőgazdasági Tájmúzeum.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Romos állapotában is méltóságteljes a szép napokat és háborús időket is megélt Kégl-kastély

Építtetője, Kégl György mintagazdaságot üzemeltetett, volt országgyűlési képviselő, adománnyal segítette a kórházépítést és a helyi iskola működését is.
Fotó: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 27.

hirdetés

Székesfehérvár határában, Csalapusztán áll egy romjaiban is szép, méltóságteljes épület, a Kégl-kastély. Az épületet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.

A család vagyonát György alapozta meg, és befolyását jól érvényesítette Fejér vármegyei közéletben, még a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá, többek között ezért lett az intézmény neve Szent György Kórház.

Csalapusztát 1873-ben vette meg György Nádasdy Júlia grófnőtől 390 ezer forintért, majd felépítette a kastélyt.

A körülötte kialakított park szépen illeszkedett a Velencei-hegység környezetébe. Még halastavat és kápolnát is építettek bele, az épület előtt pedig márvány szökőkút állt. A bejárat előtti füves tisztáson túl honos fa- és cserjefajokból álló tájképi kert volt. Egyes fák 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A parkot juhar, gyertyán, kőris, eperfa, virginiai boróka fák mellett mindenféle cserjék díszítették. A kastélytól távolabb álltak a gazdasági épületek, a kertész- és virágház, valamint egy istálló.

A kastélyt Kégl György 1895-ben bekövetkezett halála után a fia, Kégl Dezső örökölte és 1945-ig volt a család tulajdona.

hirdetés

Az idők viharai megviselték a birtokot. A park jó része kipusztult.

A 2. világháború alatt szovjet katonai kórház volt, ahol a sérült katonákat ápolták, majd a felszabadulás után az épületet mezőgazdasági célokra használták. Az erősen leromlott kastély 1992-ben magántulajdonba került és belül nem látogatható.

A műemléki védelem alatt álló kastély

érdekessége a bal oldalán álló háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. Az erkélyt, a homlokzatot oszlopok és kőfaragások díszítették. A kastélyban volt a „kisasszonyoknak” és a nevelőnőnek is szoba, táncterem, biliárdterem, szalonok, ebédlő, vendégszobák és úriszoba is. A pinceszinten kapott helyet a konyha és a személyzet szálláshelye. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is.

Csalapuszta egykor a csókakői váruradalom része és a Csákok birtoka volt. Kisnemesi birtokosai a megyei közélet résztvevői voltak. 1453-ban V. László a csókakői birtokokat a Rozgonyiaknak adományozta, melyet Mátyás király is megerősített. A XVI. században Csala elszakadt a csókakői uradalomtól. Több tulajdonosváltás után 1873-ban a Kégl-családhoz került a birtok.

Kégl György a tanulmányai után gazdasági pályára lépett és többek között hatalmas birtokain és haszonbérletein mintagazdaságot rendezett be. 1872-ben lett a megyei törvényhatósági bizottság tagja, majd a Fejér vármegye csákvári kerületének képviselője. A Deák-párt, később a Szabadelvű Párt híve volt. Érdemei elismeréseként a Csalai előnévvel magyar nemességet nyert I. Ferenc Józseftől. Kégl szívesen adományozott is. Többek között a Székesfehérváron létesítendő megyei közkórház céljaira százezer forintot adott. De a birtok tartotta fenn a csalai községi elemi iskolát is. Halála után fia, Dezső vette át a csalai uradalom irányítását. Elismerésképpen Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország legnagyobb angolparkja a dégi Festetics-kastély ékessége

Az egyik legszebb része a szigeten álló Hollandi ház, amelyben nem véletlenül volt istálló és lakosztály is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2020. december 24.

hirdetés

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festecsics-kastély.

A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja.

A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. A tervező a korszak neves építésze, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselője, Pollack Mihály volt. Az építész számára ez az épületegyüttes egyfajta előtanulmány volt a később megvalósított Magyar Nemzeti Múzeumhoz.

Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel.

Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is. Ráadásul az építtető gróf szintén szabadkőműves volt.

hirdetés

A kastélyt később, 1920-as években Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció, melyet később lefestettek, de egy része előkerült. A család 1944-ben elhagyta az épületet, amelybe német hadikórház költözött. A berendezése eltűnt, vagy megsemmisítették. 1945-ben államosították, majd 1996-ig gyermekotthon volt benne. Jelenleg felújítják az épületet, így nem látogatható.

A kert azonban bejárható és szép időben a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak is sétára csábítanak.

A dégi kastélyparknak több nevezetessége is van. Többek között az is különlegessé teszi, hogy három patak találkozásánál fekszik. A parkban olyan botanikai érdekességek és értékek is láthatók, mint a virginiai boróka, a szomorú kőris és a kocsányos tölgy.

Bár a park létrehozásának pontos dátuma nem ismert, de például egy 1817-es írás már arról számolt be, hogy "nagyságára, s ritkaságára nézve fellül múlja" a kismartoni, pápai, tatai, csákvári kerteket. Az angolpark szintén az építész-kertépítész Pollack Mihály érdeme, a ritka fajokból álló, értékes növényállományával, és a romantikus szigeten található Hollandi-házzal.

Nem csak a legnagyobb hazai angolpark, de ez a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. A tavat mesterségesen alakították ki és a Bozót-patak vize táplálja. A 20. század eleji fejlesztéskor került a kertbe rózsakert, teniszpálya, lugas és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott kertrész, ami mára már nem látható. De megmaradt a szivattyúház és a romszerű "antik forrás" is. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Az egyik leglátványosabb része a parknak a Hollandi ház,

melyet 1891-ben építettek egy régebbi épület helyére. A Szerpentin-tó szigetén áll ez a mesés németalföldi stílusban épült vörös téglás ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Az idehaza igazi különlegességnek számító ház földszintjén tehénistálló volt, az emeleten pedig egy lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gróf Pejacsevich Lenke részére. Úgy tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej gyógyhatású. A szigetet akkoriban dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni, ma a kastélypark leghosszabb hídján át lehet besétálni.

A dégi kastély varázslatos világa több filmforgatásnak is helyszínt adott. Többek között itt készültek a Vörös veréb és a Kincsem egyes jelenetei.

Még több fotóért lapozz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: