hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Különös fényjelenség látható az Árpád-kori Csonka-toronyban

A monda szerint a minden évben egyszer bekövetkező jelenség Szent Imre herceg halálához kötődik.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. április 07.


Link másolása

hirdetés

Különös legenda fűződik egy igen régi templomunkhoz.

A Soltszentimre és Csengőd határában álló műemlék templomrom, a Csonka-torony az Árpád-korból maradt ránk.

Pontos építési ideje nem ismert, de a biztos, hogy már a honfoglaláskor lakott terület volt a vidék.

Fejedelmi, királyi birtok volt ez a Duna-Tisza közén elterülő szép vidék. Egyes feltevések szerint a templom alapjai a 11. században készültek, de egy későbbi ásatás már a 14. századra teszi ezt, a jellegzetes három oldalon záródó nyolcszög kiképzésű szentély miatt.

Az egyhajós, délre néző építmény román stílusú, vastag falain lőrésszerű keskeny ablakokkal. A falain nincs sem faragás, sem díszítés.

Egyetlen faragott kövét később építették be a szentély külső felébe. A monda szerint pedig addig áll a templom, amíg ez a kő a helyén van.

Az eredetileg négy szintes – mára csak két szint maradt meg - épület tornya 10,6 méter magas, a hajója hossza 12,8 méter, a szélessége 6,3 méter. Főleg darázskőből (réti mészkőből) készült, de van benne vulkáni eredetű kőzet is. Érdekessége, hogy a külső falakat is vakolták, melynek egy része évszázadokon át megmaradt és 1930-ban találtak benne egy 1522-es bevésést.

hirdetés

A török időkben – a többi településhez hasonlóan – a vidék elnéptelenedett, a templom pedig magára maradt. a 19. század második felében kezdték kutatni a helyet. Ekkor találtak rá a római kori pénzérmékre, rézkarikákra, urnákra, dísztárgyakra. Később is voltak ásatások, és a mezőgazdasági munkák közben is kerültek elő csontok, cseréptöredékek. Ám ezek jó része elveszett.

A rom az 1920-as évekre már nagyon rossz állapotba került. Többféle elképzelés után – többek között a templom lebontása és áthelyezése is felmerült – végül 1961-ben készültek el a felújítással, majd az ezredfordulón újra renoválták. Ekkor került rá egy fém süveg, hogy megvédje a falakat az időjárástól.

A torony előtt áll Polyák Ferenc népművész fafaragó alkotása, egy Szent Imrét ábrázoló kereszt.

A legenda szerint a templomot István király építtette Imre fia emlékére. Ugyanis Szent Imre halálának csillagászati napján, szeptember 7-én késő délután egy érdekes fényjelenséget lehet látni itt. Miközben a kevés és kicsi ablakok miatt sötét volt az épületben, ezen a napon egy kettős ablakon besüt a Nap fénye. Így a sötétséget felváltja a világosság. A fény pedig a születést, a feltámadást jelenti. A herceg halálának napján bevetülő fény ezért nem az elmúlást, hanem az örök életbe vetett hitet jelképezi a monda szerint. Sokan úgy vélték, hogy Imre herceg itt vesztette életét, és az ő tiszteletére készült el így a templom.

A helyet egyébként Szent Imre romjai néven a 18. században is jelezték a katonai térképen. Száz éve pedig még országos zarándoklat is volt itt.

Manapság a pusztában álló templomot csendes, nyugalmas vidék veszi körbe. Mezőkön át halad az út a templomhoz, ahol egy ismertető tábla írja le a tudnivalókat és a környék érdekességeit.

Tudtad?

A település határában 1900 körül talált honfoglaláskori agancs berakásos, női nyereg paletta díszek a legrégebbi magyar nyereg emlékek egyike. A nyereg töredék 1935-től megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ

7+1 látnivaló, ha Neszmély és környékén járnál

A Gerecse lábánál elterülő lankáiról híres Neszmélyről csodálatos panoráma nyílik a Dunára, a településen pedig számtalan programlehetőségből válogathatunk. Mutatunk párat!

Link másolása

hirdetés

Nem kell Budapesttől sokat utazni, hogy felfedezzük a varázslatos, 1300 fős Neszmélyt és környékét. A Komárom-Esztergom megyében található település autóval gyorsan megközelíthető, így ideális lehet egy hétvégi kiruccanáshoz. Mielőtt azonban bemutatnánk a környék látnivalóit, érdemes szót ejteni röviden érdekes történetéről is!

Már a magyar királyok is itták a régióból származó borokat

A Neszmélyi borvidék már az 1300-as években ismert volt, a magyar királyok már itták a régióból származó borokat. A török hódoltság idején a régió is hanyatlásnak indult, és csak az 1700-as évek végére vált újra termőterületté. A hírnevét az Eszterházyak Tata-Tóvárosi mintagazdaságának köszönheti a 19. századtól, ekkor már pezsgőgyártással is foglalkoztak. Az 1890-es években az egész országon végigsöpört az Amerikából behozott szőlőgyökértetű, vagyis filoxéra járvány, és csak a 20. század elején, a 30-as években indult újra az élet a borvidéken. Ekkor már kisebb terület tartozott hozzá, mint 1924. előtt, akkor még a Móri, a Pannonhalmai és a Somlói borvidék is a Neszmélyi régió része volt.

A szőlővel betelepített 1400 hektáros Neszmélyi borvidék a Vértes és a Gerecse Dunára néző lejtőin terül el. Az időjárás kicsit hűvösebb, de a Duna mikroklímája és a vízről visszaverődő reggeli napsütés az északi dűlőkön kedvez a karakteres boroknak. Bár ezen a vidéken inkább erőteljes savtartalmú, aromás fehérborokat készítenek, de már egyre több vörösbort adó szőlőt is telepítenek. A terület talaja lösz, dolomit, homokkő, mészkő és márga alapon barna erdőtalaj. A környék jellemző szőlőfajtái az Irsai Olivér, a sauvignon blanc, a chardonnay, a szürkebarát, az olaszrizling és az ezerjó.

Gyönyörű panoráma nyílik a Dunára

A tökéletes adottságokkal rendelkező környék egyszerre kínál hegyeket, völgyeket és hűsítő vízpartot. A Neszmélyi borvidéket a kanyargó Duna szeli ketté. Határon túli területe már Dél-Szlovákiához tartozik, míg a magyar oldalon a Gerecse-hegység dél-keleti lejtőin terül el. Ennek a földrajzi adottságnak is köszönhető, hogy a neszmélyi, eredetvédelmet is élvező borok finom gyümölcsösségükről és különleges illatosságukról híresek. Ideális választás ez a környék tartalmas programokkal, túrákkal és kellemes pihenéssel teli kiránduláshoz. És akkor még a helyi kulináris különlegességekről, a széles borválasztékról nem is beszéltünk.

A Gerecse lábánál elterülő lankákról páratlan panoráma nyílik a Dunára, a településen pedig számtalan különleges programot felfedezhetünk a hordóban alvástól a tradicionális rétesen keresztül, a vidék borainak kortyolgatásáig.

hirdetés
A környék látnivalói

A Neszmélyi borvidéket a történelem is megajándékozta néhány emlékkel. Ilyen például a középkori eredetű, négyszögletes torony maradványa a Várhegyen, a XIII. század óta működő katolikus templom, a legendás Király-kút, és nem utolsó sorban a Hajóskanzen, ahol olyan tekintélyes veteránok állomásoznak és vezetnek be a hajózás rejtelmeibe, mint az 1869-től 100 éven keresztül szolgáló Zoltán gőzhajó, vagy az 1977-től Bécs-Budapest útvonalon közlekedő Vöcsök szárnyashajó.

Ha a túrázásban elfáradnánk a borvidék szívében, a Melegeshegy tetején, több száz hektár szőlő ölelésében találod a Hilltop Borbirtok és Éttermet, ahol finomabbnál finomabb falatokkal várják a megfáradt, éhes vendégeket, és itt akár egy hordóban is álomra hajthatjuk a fejünket. A környék legnagyobb borászata, egyben a rómaiak által alapított, később háttérbe szorult Neszmélyi borvidék újraálmodója és központja, üde, illatos tételekkel és izgalmas fogásokkal várja a felfrissülni vágyó turistákat, emellett különleges panorámával kedveskedik a romantikus naplementék rajongóinak.

Mivel a borászat és étterem egymás szomszédságában helyezkedik el, borkóstolóval egybekötött pincetúrán is részt vehetünk. Sőt, a Hilltop borainak megkóstolása előtt vagy után érdemes a környék más pincéinél is ismerkedni a neszmélyi borokkal, hiszen a helyi borok olyan aromásak és illatosak, amit nem sok helyen tapasztalni az országban.

Ha 2-3 napra érkezünk a környékre, akkor még arra is marad időnk, hogy kisebb túrát tegyünk a közeli Tatára, ahol felfedezhetjük a Tatai várat, a nemrégiben felújított Esterházy-kastélyt, a baji szőlőhegyek lábánál található angolparkot és a Borgiák egyik forgatási helyszínéül szolgáló Pezsgőgyár műemléki védelem alatt álló épületét is. Utóbbit Fellner Jakab tervezte, akiről egy kilátót is elneveztek nem messze, a kopár szikláiról híres Kálvária-dombon. Ha Tatán járunk, nem szabad kihagyni az ország egyik legérdekesebb tanösvényét, a Tata melletti Fényes karsztforrásnál kialakított tanösvényt: a fából épült sétány tiszta vizű források felett, a láperdői égerfái között kalauzol végig. Végül, ha az időjárás engedi, csónakázhatunk egyet az Öreg-tavon, és betérhetünk egy pohár finom borra a parton található Hilltop FröccsTeraszra.

További remek program lehet a környékén járva betérni a kocsi őshazájába, Kocs községbe, ahol a helyi múzeumban nemcsak az évszázadokig használt szállítóeszköznek a történetével, de készítésének titkaival is megismerkedhetünk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: